|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
- Kádár János életútja - 1. folyt.
|
1949-ben döntő szerep hárult rá. Ő beszélte rá korábbi közeli harcostársát Rajk Lászlót, hogy vállalja magára mindazon képtelen vádakat, melyeket a nagy port felvert koncepciós perben rásütöttek. Rajk kivégzése után alig egy évvel maga Kádár János is a rendszer áldozata lett, de sikerült elkerülnie a legsúlyosabb büntetést, és a Sztálin halálát követő olvadás időszakában - 1954-ben - szabadlábra került. 1956-ban Nagy Imre mellett, az akkorára rehabilitált Kádár János volt az, akiben a tömegek még némiképpen bízni tudtak. Az 1956-os forradalom kitörése után Gerő Ernő helyett őt állították a rohamosan széteső kommunista párt élére. A forradalom első napjaiban Kádár János támogatásáról biztosította a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imrét és csatlakozott annak koalíciós kormányához. November 1-én, amikor Nagy Imre kihirdette Magyarország semlegességét és kiválását a Varsói Szerződésből, Kádár eltünt Budpestről. Néhány nappal később, mint a Moszkva támogatta ellenkormány vezetője tért vissza. Ekkorára a szovjet csapatok leverték a forradalmat. Kádár Jánosnak is szerepe volt abban, hogy a következő néhány évben kivégezték Nagy Imrét, és a forradalom mintegy 300 harcosát. Kádár védelmében később elhangzott, hogy szovjet nyomásra cselekedett, s ebben lehetett némi igazság. Amennyiben nem engedelmeskedik, a szovjetek újfent a sztálinista vezetőket helyezték volna hivatalba. 1956 után sokan árulóként tekintettek Kádárra. De később a lakosság megbékélt vele. Sőt egyenesen méltányolták a megbékélésre irányuló gesztusait. 1961-ben meghirdette az "aki nincs ellenünk, az velünk van" jelszavát, s a politikai élet lazulását gazdasági reformok követték. Többek között a magánvállalkozás viszonylagos szabadsága. Mígnem 1968-ban beindult az új gazdasági mechanizmus, mely a vállalatok számára nagyobb önállóságot adott. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|