|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
- Kádár János életútja - 1. folyt.
|
Nem mondhatnánk, hogy elfeledve halt meg, de mindenesetre nimbuszától megfosztva. Politikai szerepének meglehetősen merev kontúrjai elhomályosultak, mintahogy Kádár maga is a homályból bukkant elő. A huszas években kitanulta a szerszámgép-lakatosi szakmát, és belépett a kommunista pártba. "Barna" fedőnév alatt funkcionárius lett, és hamarosan megismerkedhetett a Horthy-korszak Magyarországának börtöneivel. Ezekben az években kötött szoros barátságot Rajk Lászlóval, akinek 20 esztendővel későbbi kirakatperét és kivégzését már mint felelős politikus élte meg. Kádár szerepe e sötét tragédiában mindmáig tisztázatlan, csakúgy néma csend uralkodik abban a kérdésben is, hogy Rákosi börtönében valóban kínozták-e őt. Homály fedi annak okát is, hogy Kádár a népfelkelés drámai napjai után miért hagyta cserben Nagy Imrét, miért minősítette a kezdetben dicsőséges forradalomnak kikiáltott 1956 októberét, később sötét és reakciós ellenforradalomnak. Kádár János egy életen át vakbuzgó katonaként követte a párt vélt parancsát, tartotta magát a fegyelemhez, bárki is képviselte a hatalmat. Moszkva nyomásának valamelyes lazulása után sok gyakorlati leleményességgel kiépítette az egyensúlyt a merev ideológia és a nép reális létszükséglete között, és - bár katasztrófális eladósodás árán - utat nyitott egy szerény politikai és gazdasági csoda számára a létező szocializmus keretein belül, sőt gyakran közvetítő szerepet töltött be a Nyugat és a Kelet között. A Gorbacsov-korszak azonban Kádárnak már épp oly kevéssé biztosított helyet, mint a Sztálin utáni korszak Rákosinak. Kádár János világképétől a glasznoszty és peresztrojka már igen távol esett, attól a jelentől, ahol a munkások újra legálisan sztrájkolhatnak, és ismét hivatalosan megünnepelhetik március 15-ikét. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|