|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
Kádár János életútja
|
Köln, 1989. július 6. (Deutschlandfunk) - Életének 77. évében elhunyt Kádár János, az MSZMP sokéves vezetője. A magyar politikus életútját és pályafutását egyik munkatársunk a Nyugat nézőpontjából méltatja. - A kommunista országokban a karrier legmagasabb lépcsőfokáig eljutni kétes értékű siker. Aki a sztálini időszakban elvesztette az egyensúlyt, arra csaknem törvényszerűen a halál várt. Az áldozatoknak hosszú a sora, Zinovjeven, Kamenyeven, Buharinon, Radeken át egészen Trockijig és Berijáig vezet, magyar részről Kun Béla is ide sorolható. A következő nemzedékek története már kevésbé véres, de tulajdonképpen Hruscsov éppen úgy eltűnt a süllyesztőben, mint Gomulka, Dubcek vagy Walter Ulbricht. Az egykori kommunista egyeduralkodók neve igen gyorsan elhalványult, gondoljunk csak Rákosi Mátyásra, vagy Leonyid Brezsnyevre. Kádár János sorsa mintha annak a tételnek az ellenkezőjét bizonyítaná, hogy a forradalom feltartóztathatatlanul elpusztítja saját szülötteit. Kádár János az ötvenes években - a vesztőhelyet éppen megúszva -, ötvenhat novemberében árulóként került a Magyar Szocialista Munkáspárt élére, és a sztálini diktatúránál is hosszabb ideig, 32 éven át maradt hatalmon. A közvéleményben kialakult képe ezekben az évtizedekben nagy változásokon ment át. A forradalmárok hóhérától a nemzeti közmegegyezés kovácsáig szélesült a profil. Kádár adta ki a jelszót: aki nincs ellenünk, az velünk van. Ennek a János-királyi tézisnek köszönhetően a hetvenes évek végétől egészen a nyolcvanas esztendők derekáig honfitársai körében olyan népszerűségnek örvendett, hogy egyetlen kommunista vezetőként még a teljesen demokratikus választásoktól sem kellett volna tartania. 1988-ban azonban leváltották pártvezetői tisztségéből, és az azóta eltelt idő alatt tevékenységéről is merőben más kép alakult ki. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|