|
|
|
|
Ifjúság 2000. konferencia
|
München, 1989. július 9. (SZER, Zene, szó) - Az elmúlt napok minden bizonnyal legnagyobb hévvel beharangozott rendezvénye az Ifjúság 2000 elnevezésű a MISZOT által szervezett háromnapos konferencia volt, amelyen több magyar politikus is részt vett. Magát a konferenciát nem akarom bemutatni csupán néhány kijelentést idézek. Elöljáróban azért szeretném elmondani, hogy a rendező a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa nem képviselheti a magyar fiatalság egészét, nem csak azért mert vannak ifjúsági szervezetek, amelyek nem tagjai ennek a népfront mintájára létrehozott tömörülésnek, példának okáért a Fidesz, hanem azért sem, mert tudomásul kell venni egy társadalmon belül senki, egyetlen szervezet sem léphet fel az érdekképviselet kizárólagosságának igényével. Ezt ugyan ma már napoként hallhatjuk ilyen-olyan nyilatkozatok formájában, de a gyakorlat még mindig a monopolszerepre törő képviseletek irányába mutat. A konferencia egyébként a tudományok híveit is kielégítette. Hovatovább újabb tudományág megjelenésétől kell tartsunk, amit akár ifjúságkutatásnak is nevezhetünk. Erre vall a hivatásos szociológus Gazsó Ferenc előadása is, amelyben az ifjúságpolitika kívánatos irányáról volt szó. Mindent összevetve: az előadás mégis adós maradt az igazi alternatívákkal. A tudományos közélet még mindig a látlelet felállításával bajlódik és megoldásként csak olyan semmitmondó szólamok jutnak az eszébe, mint például hogy a modellváltás lehet a megoldás-féle kiszólások. Ilyenkor újult erőre kap a reformdemagógia, aminek csak az lehet a vége, hogy néhányan kijelentik, újra kell értékelni az ifjúságpolitika célkitűzéseit. Ez a nesze semmi fogd meg jól tipikus esete, és ne csodálkozzunk ha a cinizmus olyan csúcsaira jut a szemlélődő, amikor már nem tud mást mondani csak azt: a bajok gyökerét ott kell keresni, hogy itt a problémákat mindig meg akarják oldani. (folyt.)
1989. július 9., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|