|
|
|
|
- Waldegrave magyarországi látogatása - 2. folyt.
|
Ha vannak is igények, nem garantálhatom, hogy ki tudjuk majd őket elégíteni, de megvizsgálom majd az igényeket és meglátjuk, hogy mit tehetünk. - A közeljövőben ön úgynevezett Széchenyi ösztöndijat fog odaítélni Magyarországon, ez valami teljesen új. Megmagyarázná hallgatóinknak, mi is ez pontosan? - Nos, hát ez szimbolizálja mindazt, amit tenni próbálunk. Ezúttal egy magánvállalat, a Shell segítségével. Ez tudomásom szerint az első olyan ösztöndíj, amely lehetővé teszi fiatal magyarok számára, hogy Nagy-Britanniába jöjjenek. Örömmel mondhatom, hogy az én egyetemi városomban, Oxfordban ez mindannak a gyakorlati kooperációnak a szimbóluma, melynek lehetősége nyitva áll előttünk és szimbólizálja azt is, hogy Magyarország szívesen fogadja a magánszektor támogatását, és hogy nincsenek korlátai a magánvállalatok közreműködésének. - Végezetül megkérdezhetnék-e valamit a gazdasági kooperáció szélesebb kérdésköréből, azokkal a paraméterekkel kapcsolatban, melyeken belül önök a fejlesztést elképzelik? Vajon igazam lenne, ha azt mondanám, hogy a brit kormány szempontjából, és az önhöz hasonló politikusok számára jobb lenne ha létrejönne egy olyan politikai kontextus, amelybe tere nyílna a gazdasági kooperációnak? De az egüttműködés maga vállalati felügyeletű fejlemény lenne? - A válasz igen. Egy kikötéssel, vannak bizonyos rendkívül fontos anyagi természetű feltételek az adósságokkal kapcsolatban, melyek esetén nekünk pozitív szerepet muszáj játszanunk. Magyarországgal kapcsolatban is van ilyen feltétel. És ott vannak, teszem azt a többoldalú kereskedelmi ügyek, például az Európai Gazdasági Közösséggel kapcsolatban, ahol pedig a kormány álláspontját kell képviselnünk. (folyt.)
1989. július 7., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|