Rendszerváltás és az MTI

	A bukaresti csúcsról
München, 1989. július 7. (SZER, Magyar híradó) - Ma és holnap tartják Bukarestben a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének rendes évi találkozóját. A közvéleményt ebből elsősorban az érdekli, hogy sor kerül-e, és hogyan az egyébként egy szovjet külügyi szóvivő által bejelentett, napirenden kívüli magyar-román és magyar-csehszlovák vitás kérdések megtárgyalására. Vadász János próbál a kulisszák mögé pillantani. - A több mint három évtizedes gyakorlat formai része változatlan. A Varsói Szerződés tagállamai minden évben csúcstalálkozót tartanak, megvitatván a szervezetet érintő időszerű ügyeket, minden évben másik tagállam fővárosában. Már a tavalyi varsói találkozón eldöntötték, hogy idén Bukarest lesz a színhely, és a csúcsértekezletre július 7-ikén és 8-ikán kerül sor. Jó előre kijelölték a napirendi pontokat is, és rendkívüli napirendi pont beiktatása a szervezet merev házirendje szerint csak akkor lehetséges, ha ehhez kivétel nélkül valamennyi tag hozzájárul. Ilyen formai vonatkozásokban idén sincs változás, de a merev homlokzat mögött a korábbi monolitikus egység szétbomlik. A Szovjetunió ma már nem képes a maga képére, hasonlatosságára formálni a többieket. Gorbacsov peresztrojka-glasznoszty politikája a legjobb esetben a spektrum közepét képviseli a konzervatív NDK, Csehszlovákia és Bulgária, valamint a demokratikus piaci átalakulás forgatagába került Lengyel- és Magyarország között, míg Ceausescu Romániája, az értekezlet vendéglátója, amolyan szélsőséges, különálló kategória. De Gorbacsov politikája valójában nem összefogó, hanem taszító centrum. A konzervatív tagok veszélyes reformizmusnak tekintik, a reformok útját járók viszont felemás kísérletnek, amelyet ők már maguk mögött hagytak. (folyt.) 1989. július 7., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A bukaresti csúcs - 1. folyt.
Gorbacsov aligha kezdhet kétfrontos harcot az összes többi tag ellen, reformokra szorítván a konzervatívokat és ezzel egyidőben fenyegetvén azokat, akik reformokat valósítanak meg. Moszkva érdekeinek az felel meg, hogy a találkozón szép szimmetrikus sorba rendezhesse partnereit Gorbacsov külpolitikai leszerelési kezdeményezései mögött, és ezt az egyszerűnek ígérkező egységdemonstrációt ne döntse romba a konzervatívok és reformisták közötti súlyos ellentétek nyílt megvitatása. Májusban hírek terjedtek el, hogy Románia még júniusban rendkívüli csúcstalálkozót szeretett volna nyélbe ütni, arra hivatkozva, hogy Magyarország vele szemben ellenséges akciókat kezdeményez nemzetközi fórumokon is, és hogy Románia ennek során nem kapja meg szövetségeseitől azt a szolidáris támogatást, amely a szervezet tagjaként kijár neki. Akár volt ilyen román javaslat, akár nem, tény, hogy rendkívüli csúcsra nem került sor. Most Bukarestben a románok megkísérelhetik, hogy panaszukat a csúcson megvitassák, támogatásra számítván az NDK és Csehszlovákia részéről, különös tekintettel a magyar változásokat érintő Kelet-Berlinben felvetett aggodalmakra és a prágai panaszokra, amelyek felölelik Bős-Nagymaros sorsát is. A paktum házirendje szerint egy vétó, magyar vétó megakadályozhatja, hogy mindez napirendre kerüljön a csúcson. Viszont magyar részről is benyújtottak egy javaslatot, amely többek között indítványozza, hogy a varsói paktum tanácskozásait szabadítsák meg a merev formalitásoktól és a záróközlemények is tükrözzék a véleménykülönbségeket. Egy magyar vétó gyakorlása nem lenne összhangban ezzel a javaslattal, viszont annak a napirendre tűzését is megvétózhatja bárki, akinek nincs ínyére. +++ 1989. július 7., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »