|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
A jogállamiság megteremtésének szükségességét ma sok helyütt hangoztatják, ehhez azonban törvényekre van szükség. Olyan magas szintű jogszabályokra, amelyek visszafordíthatatlanná teszik a reformfolyamatokat. Hangoztatta azt is, hogy nem a Parlament legitimációs problémáiról kellene vitatkozni, hanem tartalmi kérdésekről, arról, hogy jó, illetve progresszív javaslatok kerülnek-e a Ház elé, s olyan törvények születnek-e, amelyek a demokratikus jogállam irányába mutatnak vagy sem. Szerinte az Országgyűlésnek legalább első olvasatban mindenképpen tárgyalnia kellene e törvényjavaslatokról. A második olvasásra akkor kerülhetne sor, amikor létrejött a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői között. Ez a megoldás a politikai tárgyalások sikerét is előmozdíthatná, mert a képviselők véleménye munícióként szolgálhat a politikai egyeztető tárgyalásokon. Kilényi Géza a választásokra vonatkozó törvénytervezetet is rendkívül fontosnak ítélte, ám mint mondta, nem az Igazságügyi Minisztériumon múlt, hogy a közjogi csomag végül is hiányosan kerülhet az Országgyűlés elé. A politikai pártok minimális induló létszámával kapcsolatban elképzelhetőnek tartotta, hogy az egyesülési törvénynek megfelelően ezek esetében is elegendő legyen tíz alapító tag, ennek azonban a választási törvényben kell levonni a konzekvenciáit. Szó sem lehet arról - fogalmazott -, hogy egy tíz fős gyülekezet automatikusan jogot kapjon arra, hogy valamennyi választókerületben minden további nélkül jelöltet állítson. Ez a választások komolyságát veszélyeztetné. Valamiféle korlátot be kell építeni vagy a párttörvénybe, vagy a választójogi törvénybe. Hangoztatta: a magyar viszonyok között semmi sem indokolja, hogy kétkamarás parlament működjék. A 387 fős parlamentet túlduzzasztott létszámúnak ítélte. A tárca - a választójog szabályozása során - olyan megoldást támogat, amelynek lényege: 200 egyéni választókerület, s 50-80 képviselői hely elosztása a pártok országos lajstromai alapján. Az alkotmány módosításáról szóló vitában a képviselők úgy foglaltak állást, hogy a köztársasági elnök hat éven át töltse be funkcióját, az országgyűlési képviselőket, illetve a tanácstagokat pedig öt-öt évre válasszák. A pontról pontra haladó egyeztetések során egyetértettek abban, hogy a főfoglalkozású képviselő más kereső foglalkozást ne folytathasson, s egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktató, az irodalmi és a művészeti tevékenységet kivéve - díjazást ne fogadhasson el. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|