|
|
 |
|
 |
Ausztria hosszú menetelése a Közös Piac felé (1.rész)
|
1989. július 6. csütörtök (MTI-Panoráma) - Egy döntés, amely szinte semmit sem döntött el, mégis szükséges volt... Így lehet jellemezni az osztrák parlament képviselőházának június 29-i határozatát, amely felhatalmazta a kormányt, hogy kérje Ausztria felvételét a a Közös Piacba. Azóta a parlament másik háza, a szövetségi tanács is jóváhagyta ezt a felhatalmazást, a kormány pedig hozzáfogott a ,,brüsszeli levél,, előkészítéséhez.
Az ügy vitája - noha a bécsi képviselőház nyári szünet előtti
utolsó ülésén több mint 50 felszólalással szinte maratoni jelleget
öltött - olyan mérkőzéshez hasonlított, amelynek végeredményét
mindenki előre ismerhette. A belépési tárgyalások elkezdésére
vonatkozó javaslatot ugyanis a több mint 80 százalékos parlamenti
többség birtokában lévő kormánykoalíció, az Osztrák Szocialista Párt
és az Osztrák Néppárt nyújtotta be, s az SPÖ és az ÖVP eleve
megnyerte hozzá a nagyobbik ellenzéki párt, az Osztrák Szabadságpárt
(FPÖ) támogatását is. A szavazási eredmény igazolta a papírformát: a
183 képviselő közül csupán nyolc - a zöldekhez tartozó, illetve
pártonkívüli - politikus utasította el az indítványt.
Miért jogos ennek ellenére az a vélemény, hogy a június 29-i
szavazás csak egyetlen - és nem is feltétlenül a legfontosabb -
állomás volt az EGK osztrák ,,ostrom-kísérletében,,? Egyrészt mert
erősen kérdéses, hogy a Közös Piac hajlandó-e - és ha igen, mikor, s
mennyire kemény feltételekkel - felvenni tagjai közé Ausztriát.
Másrészt nem lehet pontosan tudni, hogy a parlamenti döntés mennyire
tükrözi az ország lakosságának mai felfogását, és főleg: hogyan
foglal állást az osztrák társadalom évek múlva, amikor a Közös Piac
belépési feltételeinek ismeretében népszavazással kell kimondania a
végső szót a csatlakozásról. Ezt a bizonytalanságot az ország
nemzetközi és belső helyzetének számos különleges vonása magyarázza.
Ausztria már évtizedek óta nagy fontosságot tulajdonít az
európai gazdasági integrációba való beilleszkedésnek. Kezdettől
fogva minél szorosabb együttműködést igyekezett kialakítani a Közös
Piaccal, s alapító tagja volt az Európai Szabadkereskedelmi
Társulásnak, az EFTA-nak. Az EGK-tagságot a korábbi kormányok nem
célozták meg, mert ellentétesnek tartották az ország 1955-ben
vállalt örökös semlegességi státusával. Ausztria a Közös Piaccal
való ,,lazább,, kapcsolatokban is megtalálta számítását. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök 12:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|