Rendszerváltás és az MTI

	Történelmi gyűlés Koszovo Poljén (1. rész)
1989. július 6. csütörtök (MTI-Press) - Hatalmas ünnepség, csaknem egymilliós nagygyűlés színhelye volt a napokban Koszovo Polje, amelynek nevéről manapság többnyire csak a belviszály sújtotta jugoszláv tartomány, a koszovói rendkívüli állapot, s a belgrádi sajtóban gyakorta emlegetett albán-szerb ellentét jut eszünkbe. A hegyekkel övezett síkság a magyar történelemben is nagy szerepet játszott, csak a magyar krónikák Rigómező néven emlegetik: 1448-ban itt harcoltak Hunyadi János katonái a Szkander bég vezette albán csapatokkal együtt II. Murád szultán óriási hadserege ellen, s a csatát árulás miatt vesztették el. A múlt szerdán megtartott ünnepségen azonban egy korábbi ütközet 600 évfordulójára, Lázár fejedelem csatájára emlékeztek. A török seregek 1389. nyarán győzelmet arattak ugyan az egyesített szerb, bolgár és havasalföldi csapatok ellen, de Lázár fejedelem katonái hősiesen küzdöttek a túlerőben lévő oszmán hadakkal, megölték magát I.Murád szultánt is. Belgrádban sokan panaszolják: kívülállóknak nehéz megmagyarázni, miért ünnepelnek meg egy olyan történelmi eseményt, amely történelmi vereségnek, ,,Szerbia Mohácsának,, is nevezhető. A kétségekre maga Szlobodan Milosevics, a Szerb Köztársaság elnöke fogalmazta meg a választ a gyűlésen elhangzott beszédében. ,,Nehéz megmondani, hogy a koszovói csata a szerbek veresége, vagy győzelme volt-e, hogy elvesztettük-e szabadságunkat és rabokká váltunk-e, vagy pedig sikerült fennmaradnunk a rabság ellenére. Hat évszázaddal ezelőtt Szerbia bátran védte magát Koszovó Poljén, de egyúttal Európát is védelmezte: bástya volt az európai kultúra, civilizáció és vallás védelmében,,. Szlobodan Milosevics egyébként nem véletlenül volt az ünnepség fő szónoka. A szerbek őt tekintik a nemzeti érdekek és a nemzeti öntudat védelmezőjének, aki ,,felemeli szavát a legnagyobb jugoszláv köztársaságot, Szerbiát fenyegtő veszélyekkel szemben,,. Az ünnepségen számtalan formában megnyilvánult a szerb nemzeti érzés: nemzeti zászlókkal díszített autóbuszok és autók ezrei érkeztek, s a tömegben rengetegen Szlobodan Milosevics képmását vitték magukkal. A tömeg lelkesen üdvözölt mintegy száz amerikai szerbet, akik amerikai és szerb zászlót lobogtatva érkeztek az ünnepségre. Ott volt egy szerb kórus a kanadai Torontóból és sok kanadai szerb, aki nemzeti viseletben jelent meg. Számtalan olyan emigráns érkezett az ünnepségre Koszovó Poljére, aki eddig évtizedekig távol tartotta magát a szülőhazától. (folyt) 1989. július 6., csütörtök 11:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Történelmi gyűlés 2. rész
A szerb ortodox egyház nagy szerepet játszott az ünnepség előkészítésében. Sok nyugati megfigyelő vélekedett úgy, hogy a Koszovó Polje-i ünnepséggel ,,a kommunista Jugoszlávia visszahelyezte az őt megillető helyre az ortodox egyházat,,. Már az is egyházi jelleget kölcsönzött az eseménynek, hogy az ünnepséget a Pristina melletti Gracsenica kolostornál kezdték: itt előbb felmutaták a tömegnek, majd elhelyezték Lázár fejedelem ereklyéit. A XIV. századi bizánci stílusú templom a szerbek egyik szent helyének számít. A díszvendégek között foglalt helyet az ünnepségen German patriárka, a szerb egyház 90 éves vezetője. Több tucat egyházi személyiség keveredett a kommunista tisztségviselőkkel, együtt vettek részt a részint vallási jellegű ünnepen, amelyen megjelent Erzsébet hercegnő, Karagyjorgyjevics Pál régensherceg lánya is. Az ünnepségen nagy szerepet játszottak a biztonsági erők: felfegyverzett járőrök cirkáltak Pristinában és környékén. Főként az albánok támadásaitól tartottak, ők azonban távol tartották magukat az ünnepségtől, s nem zavarták meg a rendet. A tartományban egyébként többször is meghosszabbították a márciusi események után meghirdetett rendkívüli állapotot. A koszovói albánok tiltakozó akciói ellen felvonultatott rendőri erők és a tüntetők között kirobbant összecsapásnak 25 áldozata volt. Azóta rendkívüli állapot van érvényben, többszáz albán értelmiségit internáltak, mert tiltakoztak az akkor kihirdetett alkotmánymódosítás ellen, amely növeli a szerb hatóságok jogkörét Koszovó autonom tartományban is. A koszovói szerbek azt hangoztatják, hogy a helyi albánok üldözik, bántalmazzák őket Koszovón, amelyet a szerb nemzet központjának tartanak. Statisztikákkal igazolják, hogy a középkorban tisztán szerb vidéken a szerbek részaránya állandóan csökken. Most az ünnepségen végig érzékelhető volt a koszovói problémakör, s maga Milosevics is utalt a szerb államiságot előtérbe helyező alkotmánymódosításra: ,,a 600. évfordulót olyan időpontban ünneplik, amikor Szerbia sok évtized után visszaszerzi állami, nemzeti és szellemi integritását,,. Kérdés persze, hogy ezt hosszú távon miként ítélik meg az 1,9 millió lakosú Koszovón, ahol jelenleg már csak kétszázezer szerb él. Kérdés az is, hogy a szerb törekvéseket miként fogadják a többi köztársaságban. Már nyílt szópárbaj bontakozott ki a szlovén és a szerb vezetés között, s vannak jelei annak, hogy Horvátországban sem fogadják nagy örömmel a központosító szándékokat. Nagy problémát jelentenek természetesen a nemzeti ellentétek, de azzal mindenki tisztában van, hogy a viszályt a sok éve tartó gazdasági problémák hozták felszínre. +++ B. 1989. július 6., csütörtök 11:07
Vissza »