|
|
|
|
Önállóságra itélve (2. rész)
|
alc.Gazdálkodók prés alatt A következmény ma már nyilvánvaló. Az élelmiszer-gazdaság összes jövedelme 1980 óta változatlan, az üzemek közötti differenciálódás erőteljesebb lett, a középmezőnyből egyre többen lemorzsolódtak. A gazdaságok több mint harmada állandó, napi fizetési nehézségekkel küszködik, egy részük megkezdte a vagyon felélését. Termelőeszközeik elhasználódtak, a jövőbe vetett hitük megcsappant; s ezek együttesen csak a termelés csökkentéséhez vezethetnek. A jelenlegi helyzetben a kilátások sem kedvezők, hiszen a termelés élénkülését két tendencia, az emelkedő kamatlábak és a mérséklődő jövedelmezőség feltétlenül akadályozza. Napjainkban az agrártermelés jövedelmezősége 4-5 százalékos, s ezt a pénzügyileg legyengült gazdaságoknak nehezen hozzáférhető hitelből és annak 23-25 százalékos kamatterhével együtt kellene finansziroznia. Időnként áltatjuk magunkat, s a kormány is fönntartotta a változások látszatát. A nyolcvanas évek közepén a mezőgazdasági termékek hatvan százalékának árát még központilag állapitották meg. Ehhez képest valóban előny, hogy ez az arány mostanáig tiz százalék alá csökkent. A kirakatba illő változásnak tartalmi gyengéje, hogy a szabad áras termékek több mint kétharmada árbejelentésre kötelezett. Ez persze azt is jelenti, hogy változatlanul nem a termelők döntenek értékesitési áraikról, hanem fölöttük, sajátos szempontokból vezérelve határoznak. Kétségtelen, hogy a sajátos szempontok legerősebbike a szociálpolitikai. Nem vitatható, Magyarországon az élelmiszer drága, az átlagos jövedelmek növekvő arányát költik megélhetésükre a családok. A drágaság persze ,,csak,, a személyi jövedelmekhez képest érvényes, az előállitás költségeihez viszonyitva már ,,áron aluli,, az élelmiszer. Az ellentmondást jól szemlélteti, ha példaként a szomszédos Ausztriához hasonlitjuk magunkat. Egy órai munkabérért a magyar fogyasztó egyharmad mennyiségü élelmiszert tud vásárolni nyugati szomszédunkhoz képest; noha nálunk egységnyi élelmiszer megközelitően a felébe kerül, mint náluk. alc. A működésképtelenség árnyéka Nyilvánvaló, hogy ilyen torzításokkal terhelve csak a müködésképtelenséghez vezethet egy ágazat pályája. Az elhibázott gazdaság- és szociálpolitika terheinek egy részét az egy évtizede még viszonylag jól prosperáló mezőgazdaságra rakták, gyengitve, sok helyütt összeroppantva a prosperitást. A gazdálkodás ésszerü szabályait megkerülve lehetett boldogulni, de ezt a személyes kapcsolatokon nyugvó érdekérvényesitő képesség rendezte. A mezőgazdaság általános érdekeinek képviselete elmaradt, az ágazat következetesen hanyatlott. (folyt. köv.)
1989. július 4., kedd 12:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csuvacs János vagyok az Autórádió című műsorukhoz szeretnék saját véleményt elmondani. Ezelőtt pár évvel az előtt ugy érzem sokkal több autótesztet, kisautó tesztet, új kis, középnagyságú autókat mutattak be, mint az új műsorban. Az új műsor vezetése megváltozott, vidámabb a régihez képest, de mint hogy ha ez az autóknak a rovására menne, és személy szerint szeretném, ha többet mutatnának be, főleg olyan kis autókról, ami nekünk magyaroknak tulajdonképpen jobban elérhető. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|