|
|
|
|
Az Ideiglenes Bírói Tanács nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. július 3., hétfő - A közelmúltban megalakult Ideiglenes Bírói Tanács, amely az igazságügyminiszter javaslattevő és véleményező szerve, az alábbiak közzétételét tartja szükségesnek. Hazánk történelmének utóbbi évtizedei, a koalíciós időszak, a sztálinista-rákosista uralmi rendszer, az 1956-os népfelkelés és annak következményei egyre inkább feltárulnak a maguk igaz valóságában. Mindegyik időszakra vonatkoztatható az a felismerés, hogy a politikai küzdelmek törvénytelenségeihez a bíróságokat, az igazságszolgáltatást is eszközül használták fel. Ennek erkölcsi terhét a mai bírói kar érzi, annak ellenére, hogy többségük a fiatalabb nemzedékhez tartozik. A törvénytelenségek a bírói kart is sújtották. A negyvenes évek végén és az ötvenes években a politikai hatalom, illetve az annak közvetlen befolyása alatt álló, a bíróságokat a pártállam elve alapján irányító közpnti kormányzati szervek a bíróság és a bírák függetlenségének durva megsértésével tömegesen vonták végelbánás alá és bocsátották el állásukból azokat, akiknek származását vagy világnézetét megbízhatatlannak ítélték. Helyettük megbízhatónak vélt, sokszor hiányos szakmai felkészültségű bírákat neveztek ki és létrehozták a külön bíróságokat. Az eltorzult politika testet öltött azokban a törvényekben és más jogszabályokban is, amelyek az elmúlt korszak jogalkalmazását meghatározták. Ma már tudjuk, nem csekély azoknak a büntető ügyeknek a száma sem, amelyekben a bíró a nyomozásra és vádemelésre feljogosított szervek által elé hozott ügyekben valótlan tényállás, kikényszerített vagy hamis bizonyítékok alapján ítélkezett. Azok a bírák - és ilyenek is többen voltak - akik felismerték, hogy a koncepciós ítélet meghozatalára kívánják felhasználni és ezt nem vállalták, önszántukból távoztak a bírói apparátusból, vagy eltávolították őket. Elenyésző azoknak a száma, akik tudatosan vállalták a törvénysértő perekben való részvételt. Amikor a jelen nyilatkozatunkkal elhatároljuk magunkat ettől az időszaktól, együttérzésünket fejezzük ki azoknak, akik bírói közreműködés által is a politikai hatalom áldozataivá váltak. Annak érdekében, hogy e történelmi tragédia ne ismétlődhessen meg, célunk - az államhatalmi ágak megosztásának elve alapján, az igazságügyi kormányzattal egyetértésben - az autonóm bírói önkormányzat, a szervezeti önállóság megteremtése, amely nélkül a bíróságok és a bírák függetlensége nem valósulhat meg. (folyt.köv.)
1989. július 3., hétfő 16:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás
"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|