Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › július 03.
1989  1990
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Felhívás az MSZMP tagjaihoz és szervezeteihez

"A mai helyzetben a választások körüli mindenféle manipuláció csak a párt bomlását gyorsítja. Felhívjuk a tagságot, hogy állítsanak erkölcsileg tiszta, a reformok mellett elkötelezett kongresszusi küldötteket."
SZER, Hírek:

A SZER Budapesten

"A magyar kormány ma járult hozzá a rádióállomás egy tudósítójának akkreditálásához. Eugen Pell, rádiónk elnöke üdvözölte a fejleményt. Annak jeleként értékelte, hogy a magyar kormány fokozott mértékben elfogadja az információk és eszmék szabad áramlásának gondolatát. A budapesti állandó irodában kezdetben a Szabad Európa Rádió magyar osztályának egyik állandó tudósítója fog dolgozni, a rádió más újságírói gyakori látogatást tesznek majd az irodában."

Pozsgay Imre beszéde Szekszárdon (1. rész)

1989. július 3., hétfő - Hétfőn Szekszárdon megnyílt az Országos Honismereti Akadémia. A központi témája az idén a Kárpát-medencében élő népek helyzete és kapcsolata. A Babits Mihály Művelődési Központban tartott megnyitón Kanyar József levéltáros, a Hazafias Népfront Országos Honismereti Bizottságának elnöke köszöntötte az akadémia csaknem kézszáz hallgatóját, köztük a szomszédos országokból érkezett magyar vendégeket, majd megnyitotta az ötnapos rendezvénysorozatot. Ezt követően Tamás Ádám, a Tolna Megyei Tanács elnöke mutatta be a vendéglátó megyét, Babits és Illyés szülőföldjét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Huszár István elnök-főtitkár üdvözölte az akadémia résztvevőit, s átadta az Ortutay-emlékplakettet hét kiváló helytörténet-kutatónak.

Ezután A magyarság helye Európában címmel Pozsgay Imre, az MSZMP
elnökségének tagja, államminiszter tartott bevezető előadást.

    Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy mi, magyarok a sokféle
gyötrés-gyötrettetés közben és után hajlamosak vagyunk önmagunk
feladására, önlebecsülésre és öniróniára, ami nem rossz tulajdonság
sikerek idején, de lefegyverző és bénító hatású a küzdelmek
időszakában. Kétségkívül van okunk arra, hogy hamut szórjunk a
fejünkre és önkritikusan szóljunk történelmünkről. De tény az is,
hogy a magyarság olyan történelmi előzmények és események után,
amelyek ezt a népet sújtották, magyarként - sajátos nyelvvel,
kultúrával és alkotóképességgel - fenn tudott maradni. Mégpedig
olyan korszakban, amelyben népek és etnikumok tűntek el, vagy
fennmaradtak ugyan, de nyelvet kellett váltaniuk ahhoz, hogy
valamiképpen bekapcsolódhassanak az európai kommunikációba. Itt
maradtunk, itt vagyunk, s újra szerepért jelentkezünk, itt, Európa
közepén. Mindezt annak is lehet tulajdonítanunk, hogy nem elzárkozó,
hanem befogadó típusú nemzet voltunk és vagyunk.

    Mit jelent ma az európaiság? - tette fel a kérdést Pozsgay Imre,
majd így válaszolt rá: történelmi tapasztalat, hogy Európa határai
nem ott húzódnak, ahol a geográfusok azokat kijelölték, hanem
ameddig a toleranciaképessége, magatartása terjed. S ez az, ami
kulturálisan, lelki alkatban és sokféle tulajdonságunkban összeköt
bennünket Európával. (folyt.köv.)


1989. július 3., hétfő 18:53


Vissza »


Pozsgay Imre beszéde Szekszárdon (2. rész)

Vissza kell lépnünk Közép-Európába, mégpedig a kulturális és
politikai értelembe vett Közép-Európába. Vagyis nem abba a
századeleji gondolatkörbe, amely a ,,Mittel-Európa,, eszméjét
valamiféle német hatalmi vonzáskörnek tekintette csupán. Nekünk most
újra kell rendeznünk viszonyunkat a németséggel, s ugyanígy
Ausztriával, Svájccal, Olaszországgal, Jugoszláviával,
Csehszlovákiával és Lengyelországgal, egy olyan térséggel, amelyben
az európai kultúrán belül is egy sajátos kulturális kör jött létre -
az egymásrautaltságé és az eredetiségé. Az Európához való közeledés
nagyon lényeges és fontos követelménye újra meghatározni
Közép-Európát, s nem álomnak, hanem valóságnak tekintve, ezt a
kulturálisan - s előbb-utóbb gazdaságilag is - közösséggé váló
térséget vállalnunk kell.

    Magyarország kétségtelenül egy válságbatyut is bevisz ebbe a
Közép-Európába. Barátainkkal és mai vagy leendő partnereinkkel
tárgyalva gyakran felhánytorgatják nekünk, hogy nehéz a mi
beköltözésünk ebbe a Közép-Európába azért, mert túl nagy a
válságteher a vállunkon. S Európa nem fogja jó kedvvel vállalni ezt
a terhet. Ámde erősödik a meggyőződés - s ezt a legfrissebb
tapasztalataink is igazolják -, hogy Európa úgy véli: önnön
biztonsága, stabilitása csak akkor távlatos és ígéretes, ha a
hátában nem létezik egy hosszú válságba sodródott, destabilizálódott
övezet.

    Világosan ki kell mondani, hogy Magyarország immár nem tekinti
múlandó és kitörölhető emléknek a Kelet-Európához való tartozást, a
természét- és geográfia-szabta szövetségi rendszerhez való
elkötelezettségét. Nem kíván egyoldalú kezdeményezéseket tenni a
nemzetközi viszonyok megváltoztatására, mert Európa biztonsága és az
enyhülés fő irányvonalának megtartása alapvető céljai közé tartozik.
Ezért nem tekinti ma közvetlen ügyének a katonai tömbök rendszerével
való foglalkozást.

    Az itthon és a nagyvilágban élő magyarság helyzetéről szólva
Pozsgay Imre hangsúlyozta: az új kormánypolitika ismételten
megerősíti, hogy a magyarok és a nemzetiségek egyaránt alkotói ennek
a hazának. Olyan nemzeti és kisebbségi politikát kívánunk folytatni,
amely az emberi jogok követelményének és a kollektív emberi jogok
követelményének egyaránt megfelel. Ennek a politikának a folytatása
nem lehet nemzetközi alkudozások tárgya. Vagyis nem kívánunk
viszonosságot. Ebben a tekintben a magyar politika alkotmányos
alapon - s még inkább majd az új alkotmány alapján - önnön népének
lesz elkötelezettje, tekintet nélkül arra, hogy milyen arányokat
képviselnek népünkben a magyarok, németek, szerbek, horvátok,
szlovénok, szlovákok, románok és más kisebbségek. (folyt.köv.)


1989. július 3., hétfő 19:03


Vissza »


Pozsgay Imre beszéde Szekszárdon (3. rész)

Szeretnénk a humanizmusnak azt a fajtáját is végérvényesen
megtelepíteni a Duna-Tisza mellékén - a Kárpát-medencében -,
amelyben a nemzetiségi politika nem függhet attól, hogy más országok
e tekintetben milyen magatartást tanúsítanak. Az itt élő
nemzetiségek nem a magyarságért folytatott küzdelem túszai, hanem
egyenjogú állampolgárai a hazának. A magyar kormány elismeri az itt
élő nemzetiségek kapcsolattartási jogát minden formában
(nyelvtanulás, iskoláztatás, kultúra, gazdaság, közlekedés,
személyes érintkezés, stb.).

    Kormányunk egyszersmind felelősséggel tartozik a világban élő
magyarságért is, a határainkon túl élőkért is, azokért, akik talán
ezer év óta nem hagyták el a lakóhelyüket, csak egy olyan világ
következményeit élik meg, amelyben a XX. század során mint
lakberendezési tárgyakat tologatták az országhatárokat idébb-odább.
Mi lojális állampolgárokként kívánjuk magyarjainkat látni
határainkon kívül, de tudjuk, hogy nyelvünk, nemzeti történelmünk és
kultúránk közössége alapján ide is tartoznak. Ezért a magyar kormány
vállalja ezt a felelősséget. A másik nagyobb köre a világban élő
magyarságnak, (a nem túl szerencsés kifejezéssel szórványnak
nevezett magyarságnak) nagy része kényszerek hatására bár, de mégis
csak személyes elhatározása alapján került az ország határain és
történelmi mozgásterén kívülre.

    Ma egy nagyon jelentős politikai fordulatról számolhatok be -
mondta az államminiszter. Ennek lényege az, hogy Magyarország -
miután megtette az első lépéseket a jogállamiság felé - most úgy
véli: megszűntek azok a politikai okok, amelyek miatt a szórványban
élő magyarság jelentős részét évtizedeken keresztül politikai
emigránsként kellett számon tartani. Nincs ok a politikai
emigránsként való megkülönböztetésre, s e tekintetben itthon van
elsősorban tennivaló és nem a külföldön élő magyarságban. Mert ha
eljutottunk erre a következtetésre és vállaljuk ennek összes
konzekvenciájat, akkor az 1975. Évi helsinki megállapodás magyar
részről beteljesedett. Hiszen az emberi jogok dolgában semmiféle
olyan fenntartás nem maradhat meg Magyarországgal szemben, amely
eddig bizonytalanságot okozott a népek közötti kapcsolatok
építésében, s bizonytalanságot okozott - egyebek között - az
emigráció és a lakhely-változtatás dolgában is. Hamarosan törvény is
készül az emigrációról, a lakhely- változtatásról. (folyt.köv.)


1989. július 3., hétfő 19:11


Vissza »


Pozsgay Imre beszéde Szekszárdon (4. rész)

Én most azt tartom a legfontosabbnak, hogy megszűnvén a
politikai emigráció fogalma, az egész magyarság számára egyetlen
magyar nemzeti nyilvánosság lesz, éljen bár Ohioban, Sidneyben vagy
Bukarestben valaki. Hogy a befogadó ország vagy a lakóhelyül
szolgáló haza méltányolja-e, az már kívül esik a magyar kormány
akaratán és lehetőségein. A magyar kormány a jövőben mindenesetre
ebből a politikai megfontolásból kíván kiindulni. Megismétlem:
egységes, egyetlen magyar nemzeti nyilvánosság mellett kötelezte el
magát, ami a művészeti alkotások megjelentetésétől a politikai
gondolatok nyilvánosságra hozataláig - a magyar alkotmány
tiszteletben tartásával - mindenki számára ugyanazt a nylvánosságot
jelenti és ugyanazt a nyilvánosságot biztosítja. Úgy vélem: ez a
legnagyobb tettek egyike, amellyel európaiként határozhatjuk meg
magunkat ismét.

    Hosszú ideig meghatározó tényezője lesz azonban európai
kapcsolataink alakulásának az ország gazdasági helyzete. e
tekintetben európaiságunk hosszú-hosszú időn át elsősorban program
lesz: a felzárkózás, az utolérés programja. A modernizációnak az a
formája, amely 1948 óta - az ilyen-olyan megbicsaklott
reformkezdeményezéseken keresztül - tartósan megmaradt, alkalmatlan
arra, hogy bennünket Európához közelítsen, ellenkezőleg: a periféria
felé, a leszakadás irányában sodor bennünket.

    Leszakadó nemzet lettünk Európa dazdasági törzséről, s a
modernizáció, a gazdsági felzárkózás ma ismét mint program áll
előttünk. Megvalósulása nem tul közeli realitás. Magyarországnak
számításba kell vennie, hogy a hetvenes években és a nyolcvanas évek
első felében rosszul felhasznált hitelekkel vásárolták meg a
társadalmi békét. A 18-20 Milliárd dollár bruttó adósság állomány
legnagyobb része nem a belső szerkezetátalakítást és a gazdaság
megújítását szolgálta, hanem egy rossszul értelmezett konszenzus
jegyében a társadalmi béke megvásárlását, csak azért, hogy ne
kelljen változatni. Ezt a helyzetet nekünk most vállalkozásokkal és
nem segélyprogrammal kell megváltoztatnunk. (MTI)


1989. július 3., hétfő 19:17


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás

"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:

"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD