Rendszerváltás és az MTI

	The New York Times - Bush kelet-európai útja
Washington, 1989. július 3. hétfő (MTI-tud) - Az amerikai külpolitika legfontosabb döntéseit nem az illetékes kormányhivatalok apparátusa hozza, hanem George Bush elnök és a kabinet néhány tagjának megbeszélései alapján munkatársaiknak egy szűk köre dolgozza ki a határozatokat. Így, kötetlen formában készítik elő az elnök lengyelországi és magyarországi látogatását is, - írta a The New York Times diplomáciai tudósítója. A vasárnap közölt értesülések szerint az elnök fő külpolitikai tanácsadói: James Baker külügyminiszter, Richard Cheney védelmi miniszter, Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó és helyettese, Robert Gates, valamint William Crowe, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke (aki egyébként szeptemberben visszavonul). Az elnök és bizalmasai által kötetlen megbeszéléseken, gyakran telefonon felmerült javaslatokat az említett politikusok helyetteseiből, közvetlen munkatársaiból álló igen szűk csoport dolgozza ki részleteiben. Így született Bushnak a május végi NATO-csúcstalálkozó elé terjesztett javaslata az európai haderőcsökkentésről - miután az illetékes kormányhivatalok nem szolgáltak olyan ,,merész,, javaslattal, amilyent az elnök igényelt. Hasonló kötetlen tanácskozásokkal készítik elő az elnök jövő héten kezdődő lengyelországi és magyarországi útját - írta a lap. Az elgondolások kidolgozói Denis Ross, a külügyminisztérium politikai tervező részlegének vezetője, Robert Gates, Condoleazza Rice, a nemzetbiztonsági tanács apparátusának vezető szovjet és kelet-európai szakértője és Paul Wolfowitz, védelmi államtitkár. A lap szerint egyébként a kormányban - Baker külügyminiszter májusi moszkvai látogatása óta - bizonyos egyensúly alakult ki a Szovjetunió vonatkozásában folytatandó politikát illetően. - A Bush-kormány szerint a Reagan-időszak utolsó szakaszában Amerika túlzott bizalommal fordult a Szovjetunió felé, s ezt el akarják kerülni. Ugyanakkor a kemény vonal hívei is tudják, hogy Gorbacsov álláspontjának félreértelmezése egy diplomáciai lehetőség elszalasztását jelentheti, s árthat Bush elnök nemzetközi tekintélyének, sőt, történelmi szerepének is - írta a lap. Így kialakult egy bizonytalan egyensúly: az egyik oldalon az ösztönös szkepticizmus afelől, hogy Gorbacsov végülis sikerrel járhat-e - a másik oldalon a politikai és a geopolitikai érdek, hogy használják ki a Gorbacsov-adta lehetőséget - mutatott rá a The New York Times. +++ 1989. július 3., hétfő 07:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »