|
|
|
|
Lármafa - Erdély
|
München, 1989. július 3. (SZER, Lármafa) - Szakítások, hogy mennyit bérel a különvalóság - ez a címe Bors Tamás most következő erdélyi jegyzetének: 1934-ben az erdélyi Szépmíves céh 10 éves jubileumát ünnepelte. Az ebből az alkalomból megjelentetett 10 kötetnyi sorozat utolsó darabja egy olyan antológia, amely az erdélyi Helikon íróinak munkásságába nyújt betekintést. A kötetben úgyszólván mindenki szerepel, aki Trianon után az anyaországtól elszakított keleti területeken vállalta a kisebbségi író megpróbáltatásokkal terhes szerepét. A könyvet fellapozva gyöngyszemekre bukkan az olvasó: Áprily Lajos két remekbe szabott versére. Az erdélyi magyar irodalom legnagyobb költője mély hatással volt fiatalabb kortársaira, mondhatnánk nemzedékek nőttek fel veretes formájú költeményein. Mindezek tudatában a harcos költészet zengő sorait várnánk Áprilytól, ehelyett a láthatatlan írás mélyen melankólikus, pesszimizmusba hajló lírai sorait olvashatjuk: (Áprily-vers részlete, rossz vétel( A vágyakozás sorai ezek, s egy elveszett paradicsomot megéneklő hűségesküje is: (Áprily-vers részlete) Áprily szinte megfoghatatlan erdélyi vágyakozása, férfisírása felerősödik Bartalits János Kós Károlyt köszöntő versében, s egyben meg is magyarázza ennek a fajta költői attitüdnek a gyökereit: (Bartalits vers részlete, rossz vétel) Az önként vállalt furcsa kifejezést e frappáns anyaországi emigráció két írójának soraival idéztük. Áprily 1929-ben, Bartalits János 1932-ben hagyta el Erdélyt, azon nem kisszámú társához csatlakozva, kik szellemileg, esetleg anyagilag nem bírták már a rájuk nehezedő kisebbségi létet, s inkább a magyarországi kitelepedést vállalták, ami - ha figyelme vesszük a huszas évek történelmi-társadalmi adottságait - mélyen motívált. (folyt.)
1989. július 3., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás
"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|