|
|
|
|
Az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. április 11., kedd - A kormány jelenlegi gazdaságpolitikája nem alkalmas gondjainak megoldására, mivel nem az ország tényleges adottságaira épít és a problémák kezelésére alkalmazott elmélet - benne kizárólag a költségvetés egyensúlyára összpontosító fiskális-politikával - sem váltotta be az eddigiek szerint a hozzáfűzött reményeket - mondta több független szakértő az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának kedden, a Parlamentben megtartott első munkaülésén.
A szekció - amelybe már több mint hatvan képviselő jelentkezett - megvitatta a Kapolyi László által vezetett független szakértői csoport főbb téziseit a társadalmi-gazdasági modernizációról. Ez az anyag - amelynek kidolgozására Grósz Károly, még mint a kormány elnöke adott megbizatást - a független szakértők szerint több pontjában is lényegesen különbözik a kormány több mint tíz éve folytatott, és jelenleg is gyakorolt gazdaságpolitikájától. A munkacsoport vitaanyaga abból indul ki - mint azt Zala Júlia, a csoport egyik tagja elmondta -, hogy gazdasági növekedés nélkül nem lehet problémáinkat orvosolni. Leszögezte, hogy az infláció soha semmilyen körülmények között nem alkalmas a gondok megoldására, ezért a gazdaság első számú ellensége az infláció. A műszaki fejlesztéshez a forrásokat nem a fogyasztás kényszerű visszafogásával, a vállalatok túlzott adóztatásával, hanem a lakosság és a gazdálkodó szervezetek önkéntes és saját érdekből történő megtakarításával lehet biztosítani. A tézisek szerint a szocialista piacgazdaság megteremtésének kulcskérdése a tulajdonviszonyok gyors ütemű átalakulásának állami kezdeményezése. Továbbá az ehhez szükséges jogi keretek biztosítása és az alapelvek egyértelmű kinyilvánítása. Az anyag szerzői a tulajdonosi érdekeltség feltételeinek megteremtését abban látják, hogy az állami tulajdon jelentős hányada a ténylegesen érdekelt közösségek, a vállalatok, a bankok, a beruházó szervezetek, a biztosítótársaságok, a városok és a községek, valamint az alapítványok és egyesületek tulajdonába kerüljön át. A magántőkének is jelentős szerepet szánnának. A belső piac erősítése, a kereslet és a kínálat egyidejű növelése jelentheti a válságból kivezető utat. A gazdaságtalan termelés leépítésénél sokoldalú mérlegelésre van szükség, mivel a szerzők tapasztalatai szerint a támogatásra szoruló területek egy része működő tőke bevonásával, technika importjával, műszaki fejlesztéssel vagy akár a működési feltételek megváltozásával, jobb alapanyagellátással gazdaságossá tehető. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 18:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek - A hatalmi kötélhúzás
"Ama július elejének volt más, máig ható eseménye is. Az egykori KISZ jogutódja - a Demisz - akkor ismerte be, hogy eladta Duna-parti székházát 800 millió forintért."
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Gombár Gábor St. Gallen Svájcból beszélek. Azt szeretném mondani,hogy tudnának e egy olyant csinálni, a televizió adásban, mint a SZER, ami aztán végülis a későbbiek folyamán a magyar állam tulajdonába menne át, és addig viszont a románoknak, cseheknek is sugározna műsort magyar nyelven, úgy hogy a magyar kisebbség is tudná a volt magyar területeken fogni. Ez ilyen úgynevezett műholdas program, valamint rendes adóállomás, biztos a magyar állam megengedné, és a későbbiek folyamán, ha tárgyalnának átmenne a magyar állam tulajdonába, ami egy komoly dolog volna, a mai gazdasági helyzetben egy adóállomás ugye egy komplett több adóval sugárzó tehát ha ezt megbeszélnék az amerikai elnökkel, amikor idejön és gondoltam, hogy önök ezt jobban el tudnák intézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|