Rendszerváltás és az MTI

	Víz alá helyezik a Mány-1. jelű bányát - Teljesítik a megszigorított környezetvédelmi előírásokat (1. rész)
1989. január 12., csütörtök - A Tatabányai Bányák Mány-1. elnevezésű bányaüzemében megkezdték a vízkiemelés csökkentését és fokozatosan víz alá helyezik a bánya jelentős részét. Ezt megelőzően az akna dolgozói befejezték a széntermelést és minden hasznosítható, értékesíthető berendezést kimentettek és a felszínre hoztak. A mélyben rejlő széntelepek kiaknázását elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt kénytelenek tartósan szüneteltetni. 1984-ben kezdték meg itt a termelést és viszonylag rövid idő elteltével percenként 42 köbméter karsztvizet kellett a felszínre szivattyúzni azért, hogy biztonságban dolgozhassanak a bányatérségekben. Ennyi víz kiemelése - a környék más bányáinak vízmentesítésével együtt - nemcsak a mélybeli karsztvízháztartást károsította, hanem alaposan megdrágította a termelést is, ezért úgy döntöttek: az eocénbányák közül elsőként a mányiban hagyják, hogy elöntse a víz a már feltárt munkahelyeket. A vízkiemelés megszüntetése nem jelenti azt, hogy a még jelentős szénvagyonnal rendelkező bánya összes térségét átadják a víz uralmának. Különlegesen nagy teherbírású gátrendszer kiépítésével ugyanis megóvják a főbb létesítményeket, így például a lejtősaknákat, a vízmentesítő telepet, az energiaelosztó állomást és az ezeket összekötő térségeket, szállítási útvonalakat. Azért választották ezt a megoldást, hogy a későbbi években, amikor erre lehetőség nyílik, folytathassák a termelést és a bánya feltárását. A víz útját álló - a későbbiekben újra hasznosítható bányatérségek megóvását szolgáló - gátakat a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet tervei alapján építették meg. Különleges, a hazai szénbányászatban szokatlan munka volt ez, hiszen a gátakra és az azokat övező kőzetekre 235 méter magas vízoszlop nyomása nehezedik. Ezért a gátakat és a kőzetrétegeket annyira megerősítették, hogy képesek legyenek a tényleges víznyomásnak akár a másfélszeresét is kibírni. Számtalan fúrólyukon keresztül nagy nyomással cementet injektáltak a kőzetekbe, ílymódon vízzáróvá tették azokat, nehogy a karsztvíz megkerülje a gátakat. Különleges érzékenységű geofizikai műszereket is beépítettek a kőzetekbe. Ezek azonnal jelzik, ha valahol a védelmi rendszer a legkisebb - szabad szemmel nem is látható - mértékben átnedvesedne. A Mány-1. aknában tehát most fokozatosan leállítják a vízkiemelő szivattyúkat, beszüntetik a karsztvíz kiemelését, s még az idén hasonló intézkedésekre kerül sor a nagyegyházi bányában is. (folyt.) 1989. január 11., szerda 22:30
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »