Rendszerváltás és az MTI

	Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom tanácskozása (1. rész)
1989. július 1., szombat - Mintegy háromszáz résztvevővel szombaton megtartotta első országos gyűlését az Összefogás az MSZMP Megújításáért mozgalom a Pest megyei pártbizottság propaganda és tájékoztatási központjában. A június 9-én, a Politikai Főiskolán megtartott tanácskozáson életre hívott platformszerveződés olyan mozgalom megteremtését tűzte célul az MSZMP-n belül, amely hatékonyan képes segíteni a párt megújítását, illetve a ,,megvalósítható,, reformok mellett elkötelezett erők összefogását a demokratikus szocializmus érdekében. A szombati alakuló gyűlést az előkészítő munkával megbízott koordinációs csoport nevében felszólaló Szabó Gábor rövid helyzetértékelő elemzése vezettek be. Hangsúlyozta: az MSZMP tagsága körében az elmúlt hónapok fejleményei nyomán erősödik a félelem, hogy összeeomlik a párt, szétzilálódik a társadalom. Az MSZMP nem tudott a társadalmi megújulás élére állni, maga is válsággal küszködik. A tagság elbizonytalanodásához vezetett, hogy fontos kérdésekben megkérdezésük nélkül születtek döntések; az MSZMP tagjai most úgy érzik: magukra maradtak. Ebben a helyzetben mindennél fontosabb az összefogás. Ennek igényével határozták el a mozgalom létrehozását. Nem új pártot kívánnak alapítani, hanem a reformokért, a megújulásért cselekedni kész erőket kívánják aktivizálni. Olyanokra számítanak, akik maguk is felismerték az összefogás jelentőségét. A mozgalom kezdeményezői egyetértenek az MSZMP KB legutóbbi ülésének állásfoglalásaival, támogatják a vezetésben létrejött akcióegységet. Esélyt látnak arra, hogy az MSZMP megújulása felgyorsuljon, s a hatalmi harcot a párt jövőjének érdekeit szolgáló határozott, közös cselekvés váltsa fel. Fontosnak tartják, hogy az MSZMP-n belül létező különböző áramlatok képviselői között alapszervezeti és területi szinten is politikai szövetség, együttműködés jöjjön létre. A párt mai kritikus helyzete ugyanis nélkülözhetetlenné teszi, hogy csökkentsék megosztottságát, s kijelöljék azokat az alapkérdéseket, amelyek összekötik a tagságot. A tanácskozás szervezői hangoztatták azt is, hogy nem egyes személyek állnak a platform élén - mint ahogy korábban sokan Berecz János nevével hozták összefüggésbe a mozgalom életrehívását -, hanem a párt megújítását kívánó párttagok kezdeményezték létrehozását. (folyt. köv.) 1989. július 1., szombat 17:53
Vissza »

	Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom tanácskozása (2. rész)
Ennek némileg ellentmondott, hogy viharos taps kísérte Ragó József felszólalását, amelyben a csepeli munkások nevében hangoztatta: azért jött el a gyűlésre, mert azt Berecz János neve fémjelezte. A csepeli dolgozók mindig is szerették Berecz Jánost, s most is tisztelik. A hozzászóló úgy vélte: a pártot a jobboldal veszélyezteti, ami ellen sürgősen össze kell fogni. Ismét csak a csepeli munkásokra hivatkozva egy marxista, kommunista, szocialista párt mellett tette le voksát. Javasolta, hogy Berecz János nevével fémjelezve alakítsanak balodali blokkot. Az első felszólaló szavai nyomán élénk vita alakult ki az összefogás tartalmáról, módjáról. Volt aki visszautasította a párton belüli baloldali blokk gondolatát, s a vezetés négyesfogatától várta az egység megteremtését. Volt aki szerint vallásos embereknek nincs helye a pártban, mások Lenin művei alapján lehetőséget láttak erre is. Megint mások a párt erkölcsi tisztaságát szorgalmazták. Általános nemtetszést váltott ki Szabó Zoltánnak, a budapesti MSZMP-reformkör tagjának felszólalása, amelyben az összefogás korlátaira figyelmeztetett. A gyűlés szervezőivel ellentétben úgy vélte: elsődleges cél a társadalom, a nemzet gondjainak megoldása, s ehhez eszköz a párt válságának elhárítása. Európáhboz kell felzárkózni; a piac kiépítése és a jelzők nélküli demokrácia megteremtése. Barabás János, a Központi Bizottság titkára az összefogás gondolatát méltatva úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzetben - amikor az ország, a nemzet került válságos állapotba - az MSZMP-nek felül kell emelkednie a szűken értelmezett pártpolitikai szempontokon. Az MSZMP akkor tudja pártérdekeit érvényesíteni, ha az ország, a nemzet érdekében cselekszik. A KB-titkár elítélte azt a gyakorlatot, amelyben a tömegek feje felett politizálnak, s amelyben a politikai akarat a vezetők neve mögé bújva fejeződik ki. Az ország érdeke az követeli meg - mutatott rá Barabás János -, hogy a működésképtelen társadalomszervezési gyakorlatot újjal váltsák fel. Véleménye szerint ez a gyakorlat nem volt eleve működésképtelen - ,,nem lehet sárbataposni és megtiporni nemzedékek sorának munkáját,, -, de mára működésképtelenné vált. Ennek okát a KB titkára abban látta, hogy e gyakorlat bürokratikusan koordinált, túlcentralizált, szubjektivista, voluntarista volt. Modellváltásra van szükség, aminek forgatókönyvét egy ,,demokratikus akaratképzési folyamatban kell kiküzdeni,,. Az országos gyűlés nyilatkozatát az Országos Sajtószolgálat útján teszik közzé. (MTI) 1989. július 1., szombat 17:56
Vissza »