|
|
|
|
Gésavilág
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. július 1. szombat (MTI-tud) - Japánban a hetvenes években még 17 ezer gésa volt. Jelenlegi számukat még a rendőrség sem tudja pontosan, mivel a törvények értelmében a gésaházaknak nincs bejelentési kötelezettségük.
A távol-keleti szigetország hagyományos szórakoztatóiparának személyzete valószínűleg egészen kis létszámúra zsugorodott, mivel sokkal vonzóbbá vált a nyugati stílusú bárokban való háziasszonykodás, ami nem igényel komolyabb előképzettséget, felkészülést. Természetesen Japánban is virágzik a prostitúció, jól szervezett telefonos hívószolgálatok is működnek, és a láp virágai a tokiói éjszakai életben éppúgy megtalálhatók, mint bárhol a világon. A gésa azonban nem prostituált, hanem olyan szórakoztató személy, aki több éves - sokszor évtizedes - felkészülés, tanulás után válik a kikapcsolódás művészévé: énekes, táncos, zenész, társalkodó, játszótárs egyszemélyben. A gésai szolgáltatások díja - a hanadai - átlag 4558 jen (32 dollár) óránként, beleértve a fogyasztási adót. Ezt az összeget a gésaház tulajdonosa kapja. A gésa szolgáltatásai mellett azonban kegyeit is meg lehet vásárolni. Uno Szoszuke jelenlegi miniszterelnök például négy évvel ezelőtt 2 millió jent fizetett egy gésaháznak, és négy hónapon át havi 350 ezer jent kedvesének, Nakanyisi Micsikonak, aki először 450 ezer jen ,,foglalópénzt,, kapott a politikustól, és ennek fejében vállalnia kellett, hogy nem esik teherbe. A kényes ügy részletei a kairói Al-Akhbar címoldalától a Sydney Morning Heraldig és a Pravdától a Los Angeles Times-ig járták be a világot. A The Daily Yomiuri című japán lap szombaton arra hívta fel a figyelmet, hogy Tokióban a gésaházak a kormányzó Liberális Demokrata Párt központjának tőszomszédságában találhatók. A gésákkal szemben támasztott egyik szakmai követelmény a titoktartás. Ezt Nakanyisi kisasszony megsértette. Vezető politikai körökben most attól tartanak, hogy ugyanezt teszik majd azok a gésák is, akiknek füle sosem volt csukva azokban a magánszobákban - a rjoteikben - ahol a lap szerint japán legfontosabb és legkényesebb politikai döntéseit szokták meghozni.+++
1989. július 1., szombat 07:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|