|
|
|
|
A VIT-ek története - 2. rész
|
A DIVSZ kezdeményezte akciók közül a világifjúsági találkozók a legjelentősebbek. Az elsőre, 1947-ben 73 ország küldte el képviselőit Prágába. Ettől kezdve 1957-ig kétévente más-más szocialista főváros (Budapest - 1949; Berlin - 1951; Bukarest - 1953; Varsó - 1955 és Moszkva - 1957) adott otthont a fiatalok találkozóinak. Az 1959-es bécsi fesztivál volt az első, amelyet nem szocialista állam rendezett. Az 1962 - Helsinki után a következő találkozót Algériában akarták tartani, de a Ben Bella bukását és Bumedien ezredes hatalomra jutását eredményező 1965. június 19-i algériai államcsíny véget vetett a 65 nyarára tervezett VIT végső előkészületeinek. A IX. VIT-re csak 1968-ban került sor Szófiában, öt év múlva pedig Berlinben találkozott a világ ifjúsága. 1978-ban először rendeztek VIT-et az amerikai földrészen. A havannai találkozót az éghajlat, a vendéglátók szívélyessége és a kulturális programok fényes hangulata tették felejthetetlenné. Moszkva hét évi szünet után 1985-ben rendezett, immár másodízben fesztivált, s célja mindenekelőtt a válságot átélő fesztiválmozgalom megmentése, újjáélesztése volt. A találkozót, amelyre minden addiginál több, 157 országból érkeztek fiatalok, a rendkívüli méretek és biztonsági intézkedések jellemezték. A következő VIT helyszínéről már Moszkvában megszületett az azóta sokat vitatott döntés. Egyfelől a VIT-ek hagyományosan magas költségei, másfelől a fesztiválmozgalom kezdetektől fennmaradt, antiimperialista szolidaritást sürgető jelszava miatt a rendezést nem vállalta, egyetlen szocialista táboron kívüli ország sem. Ebben a helyzetben jelentkezett vendéglátónak Phenjan. Szándéka világos volt: a VIT-től azt várta, hogy jól szolgálatot tesz majd országegyesítő törekvéseinek, s megfelelően ellensúlyozza majd Dél-Koreának a szöuli olimpián aratott propaganda sikereit. Érvelése pedig, hogy Phenjannal elsőízben kerülne a VIT Ázsiába, a fejlődő országok, valamint a Szovjetunió, az NDK és néhány más szocialista ország ifjúsági szervezeteinek széles körű támogatására talált. Az elmúlt két évben éles hangvételű viták folytak arról, hogy Phenjan alkalmas-e egy új típusú, pluralista légkörű fesztivál fogadására. A helyszín azonban eldöntetett, s a VIT Nemzetközi Előkészítő Bizottságának nem maradt más, minthogy a XIII. VIT-en, a hely szellemét tudomásul véve tegyen meg minden erőfeszítést világ haladó ifjúsági mozgalmának új jelszavak alatt történő megújítására. +++ Harsányi György - MTI-Panoráma
1989. június 27., kedd 11:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|