|
|
|
|
Bush - Kelet-Európa
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. június 15. csütörtök (MTI-tud) - Bush amerikai elnök lengyel- és magyarországi látogatását, elnöksége kezdeti szakaszában, jelzésnek szánja, hogy az Egyesült Államok messzemenően részt kíván venni Kelet-Európa átalakításában. A washingtoni cél, hogy a NATO közös álláspontot alakítson ki a kérdésben, nem engedve át a terepet egyedül az NSZK-nak.
Erről írt csütörtöki bonni kommentárjában Jim Hoagland, a The Washington Postban. Hoagland szerint Bush tudatosan nem lépett fel olyan eréllyel Helmut Kohl, az NSZK kancellárja ellen a NATO rakéta-vitájában, mint ahogyan azt Margaret Thatcher, brit kormányfő sürgette: Bush ezzel szemben Washington és Bonn partneri szerepét húzta alá a NATO-ban, hogy közelítse az NSZK-t Washingtonhoz. A kommentár szerint e politika eredményei már most megmutatkoztak, Mihail Gorbacsov ,,óvatos és mértéktartó,, hivatalos bonni fogadtatásában. Bush vissza szeretné tartani Kohlt attól, hogy az NSZK különleges kapcsolatokat alakítson ki a Szovjetunióval és Kelet-Európával, mutatott rá a kommentár. Hoagland egy vezető amerikai kormánytisztviselőt idézett, aki szerint ,,az NSZK lényegében azt mondja: engedjétek át nekünk Kelet-Európát, mi képviselhetjük ott a Nyugatot. Ám e megközelítés folytatása kártékony versengést hozna és gyanut ébresztene szövetségeseink között,,. Míg egyes országok, nevezetesen Franciaország és Nagy-Britannia, a NATO-t lényegében olyan formájában szeretnék megtartani, mint a jelenlegi, csak méreteit csökkentve, ,,Bush már azon gondolkodik, hogyan csökkenhet a NATO katonai szerepe és válhat belőle gazdasági és politikai szervezet, amely hozzájárul a változásokhoz a szovjet tömbben. Hogyan reagál majd az NSZK Bush új gondolkodására - bizonytalan. Bonn gazdasági fölénye a Közös Piacban máris óriási befolyást ad számára Kelet-Európában, amelyet vonakodni fog megosztani,, , írta Hoagland. A kommentár egyébként emlékeztetett arra, hogy az NSZK szélesebb körben terjesztette ki gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval, amint az általában ismert. Köztudott ugyan, hogy tavaly a Szovjetunió 1.7 (1.7) milliárd dolláros hitelkeretet kapott az NSZK-tól, de az csak most vált ismertté, hogy kedvezményes, 6.25 (6.25) százalékos kamattal - ami a kulcskérdése volt a megállapodásnak.+++
1989. június 15., csütörtök 16:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|