Rendszerváltás és az MTI

	KGB - Krjucskov-interjú (1. rész)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. június 25. vasárnap (MTI-tud) - A szovjet állambiztonsági szolgálat történetében először adott a szervezet elnöke televíziós interjút. Vlagyimir Krjucskovról, az Állambiztonsági Bizottság (KGB) elnökéről egyebek között kiderült, hogy magyarul is jól tud. A Novosztyi sajtóügynökség munkatársa által készített interjút szombat éjszaka sugározta a szovjet televízió ,,Éjfél előtt - éjfél után,, című népszerű magazinműsora. A 65 éves Vlagyimir Krjucskov a nyilvánosság előtt szinte teljesen ismeretlen volt, aminek az volt az oka, hogy hosszú ideig a szovjet felderítés, hírszerzés vezetője volt. Első - és saját reményei szerint nem utolsó - televíziós szereplésével szeretné elősegíteni, hogy a KGB-ről valós kép alakuljon ki a közvéleményben, s az emberek világosan megismerjék a szervezet céljait, feladatait. A KGB nem jótékonysági intézmény, fő feladata a törvénysértések elleni harc. A bizottság egyik tevékenységi területe a felderítés, hírszerzés, mégha erről korábban a nyilvánosság előtt nemigen esett is szó. Ehhez a munkához szorosan kapcsolódik az elhárítás munkája. Ugyancsak a KGB feladatköre a határvédelem, a csempészés és a terrorizmus elleni küzdelem. Ez utóbbiakban - tette hozzá Krjucskov - készek együttműködni minden hasonló külföldi szervezettel. Kitért az interjú azokra az éles kritikai megjegyzésekre, amelyek a KGB-ről a Népi Küldöttek Kongresszusán hangzottak el. Jurij Vlaszov egykori súlyemelő világbajnok szavaihoz hasonló élességű bírálat nyilvánosan még sosem érkezett a KGB címére - mondta Krjucskov, nem titkolva, hogy nem fogadta kitörő örömmel Vlaszov megjegyzéseit. Bár nem tartja a Vlaszov által felrajzolt képet objektívnak, de meg lehet érteni a küldött indulatait - tette hozzá az elnök. A párt és az állambiztonsági szervezet története korántsem töretlen. Az állambiztonság szervei játszottak negatív szerepet ebben a történetben, sőt valamikor a legaktívabban működtek közre a szocialista törvényesség megsértésében. A képhez azonban hozzátartozik - folytatta Krjucskov -, hogy ,,csekisták,, ezrei bűnhődtek azért, mert nem voltak hajlandók csatlakozni a törvénysértésekhez. Sokan közülük ezért életükkel fizettek. Vlaszov a harmincas, negyvenes éveket, és az ötvenes évek elejét jellemző gyakorlatból ítélt, pedig azóta nagyot változott a helyzet - mondta a KGB elnöke. (folyt.) 1989. június 25., vasárnap 12:33
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »