Rendszerváltás és az MTI

	Kína - külföldi értékelések, hongkongi tüntetés, kitüntetés
London/Hongkong/Koppenhága, 1989. június 25. vasárnap (AP/AFP) - A Tienanmen téri véres eseményeknek nem kellett volna meglepniük a világot. Az elmúlt évtizedben elhangzott felszólalások és megtörtént események alapján teljes mértékben előre látható és elkerülhetetlen volt a hadsereg beavatkozása - állapítja meg a kínai eseményekkel foglalkozó különjelentésében a Jane,s Defence tekintélyes brit katonai kiadó. A brit szakértők szerint számítani lehetett arra, hogy a hatalmához ragaszkodó idős vezető gárda véresen leszámol minden olyan kisérlettel, amely megbuktatására irányul. A jelentés felidézi Teng Hsziao-ping egy 1986 végén elmondott beszédét, amelyben kemény intézkedéseket, a legcsekélyebb engedmények elutasítását követelte minden olyan diák ellen, aki megbontja a rendet a Mennyei béke terén. A megtorlás jeleire lehetett következtetni abból is, hogy a hadsereget már korábban a tüntetések leverésére használták fel a vidéki tartományokban és Tibetben. ,,Elkerülhetetlen volt, hogy a Hosszú menetelés (1935/37) túlélői véresen leszámoljanak minden olyan kisérlettel, amely veszélybe sodorhatja politikai túlélésüket és hatalmon maradásukat,, - olvasható a jelentésben. A Jane,s Defence szerint a kínai ,,glasznoszty,, csupán csalétekül szolgált a külföldi technológia megszerzéséhez és szerintük nincs szó igazi liberalizálásról. A brit szakértők ebben tanúlságot látnak a szovjetunióbeli változások megítéléséhez is. Éles szavakkal ítélte el a kínai hadsereg vérengzését Richard Nixon volt amerikai elnök, aki 1972-es pekingi útjával meglepte a világot és útjára indította a kínai-amerikai kapcsolatok normalizálásához vezető folyamatot. A ,,rendkívül kegyetlen és hihetetlenül ostoba,, megtorlás még Kína barátait is az ottani rendszer ésszerűségének kétségbe vonására készteti - írta a South China Morning Post című hongkongi lapban megjelent cikkében. A véres megtorlás elítélése mellett Nixon praktikus okokból a kínai-amerikai kapcsolatok fenntartása mellett foglalt állást. Hongkongban egyébként szombaton 10 ezer ember tüntetett a kínai diákmegmozdulások vezetőinek kivégzése miatt. A felvonulók petíciót adtak át Kína hongkongi képviseletén. Fang Li-csi kínai ellenzéki személyiségnek ítélte oda 1989-es közös békedíját a Dagens Nyheter svéd és a Politikens dán napilap. A kitüntetéssel az asztrofizikusnak az emberei jogokért vívott több évtizedes küzdelmét ismerik el, de egyúttal a kínai demokratikus mozgalmak céljaival való rokonszenv kifejezésének is szánják. +++ 1989. június 25., vasárnap 10:45
Vissza »