|
|
|
|
Állásfoglalás a közgyűjtemények védelméről (1. rész) (OS)
|
1989. június 23., péntek - A napi sajtóból értesültünk arról, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa lett a megyei pártbizottság volt (újra meg nem választott) ideológiai titkára. Az intézmény dolgozói érthető és jogos felháborodással fogadták ezt a tényt. Különösen, hogy a megfelelő szakképzettséggel és gyakorlattal nem rendelkező új ,,munkaerő,, régi beosztásának megfelelő, kiemelt fizetést kap. A szegedi múzeumban szakszervezetünknek alapcsoportja nem működik, így nem a közvetlen érdekvédelem, hanem a szakma becsületének védelmében emelünk szót. Múlt idők sajnálatos gyakorlata volt, az ,,ejtőernyősök,, kiszórása - másutt levitézlett állami és pártvezetők közgyűjteményekbe való elhelyezése ,,jobb híján,, (szemszögükből: a szó szoros értelmében ). Ez a rendszer mind az intézmények, mind az ott dolgozók becsületét erkölcsi és egzisztenciális értékét igen rongálta - mert hiszen ki tart valamit is olyan helyről ,,ami elfekvő, karantén, lepratelep,,? Különösen igaz ez a vidéki szakintézményekre (csak emlékeztetünk arra a tényre, hogy a győri városi könyvtár igazgatói posztját nemrég ugyancsak egy megfelelő képzettség nélküli megyei párttitkár foglalta el). Az intézmények eróziója a műveltség társadalmi értékének további romlását jelenti. Történik ez akkor, amikor fényesen bebizonyosodik, hogy a tudás lebecsülése a tudatosan folytatott értelmiségellenes politika, az ország sötétségben tartása a ránk köszöntő válság és közelgő katasztrófa legfőbb okozója. Természetesen a korábbi munkakörükben be nem váltaknak, fölöslegeseknek tisztességes visszavonulást kell biztosítani. De elfogadhatatlan, ha ez közgyűjteményi vagy más stallumokat jelent - a közösség kárára. (Különösen érthetetlen az, hogy míg korábban szorgalmatosan feltüntették a vezetők ,,eredeti,, foglalkozását, a mai helyzetben az oda való visszalépést nem tartják tisztesnek, mint a gyakorlat mutatja.) Tiltakozunk - ez ellen a szegedi eset ellen, és szolidárisak vagyunk az ottani kollégákkal. Tiltakozunk a benne kifejezésre jutó szemlélet ellen. Tiltakozunk a magunk és a művelt magyarság nevében. Ezt már nem először tesszük. Választmányunk alakuló ülésén - 1988 őszén - már felmerült e szégyenteljes gyakorlat kérdése. De akkor, a minisztérium jelenlévő illetékese, Villangó István közgyűjteményi főosztályvezető ennek a gyakorlatnak még a létét is tagadta. Engedtessék tehát meg, hogy a figyelmét ez esetre és tiltakozásunkra külön is felhívjuk. (folyt.köv.)
1989. június 23., péntek 16:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Egy héttel a Hősök terén lezajlott lélektisztító gyászszertatás után összeült az MSZMP vezetése. Grószt detronizálták, helyébe a "négyek bandája" azaz Pozsgay, Németh, Nyers és maradékként Grósz lépett. Egyben döntöttek a halódó állampárt önfelkoncoló kongresszusának összehívásáról is."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Nyitnak-e Pesten irodát, ha igen mikor és hol, ha nem miért nem. Megjelent egy könyv az 56-s forradalom alatti rádióadások szövegével. Jó lenne, ha a SZER-nek ugyanezen időszak alatti rádióadásainak szövege is hozzáfér- hető lenne. Csak azért is, mert nem kommunista forrásokból is hallani időnként arról, hogy felelőtlen Ígéretekkel félrevezették a hallgatókat. Jó lenne látni az igazságot, amely persze történelmi dokumentum is."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|