Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés reformügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. június 23., péntek - Megvizsgálták a személyi jövedelemadó helyettjavasolt családi jövedelemadó lehetséges hatását, s kiderült, ez a megoldás csak egy igen szűk körben, a kiugróan magas jövedelműek érdekeit szolgálná - mondotta Békesi László pénzügyminiszter az Országgyűlés reformügyi bizottságának pénteken, a parlamentben tartott ülésén, ahol többek között az adórendszer korszerűsítéséről is szó volt. Az eltartottak számának figyelembe vétele az SZJA keretei között is megvalósítható, sokkal igazságosabb formában - tette hozzá. Kitért még többek között arra is, hogy mennyire nehéz megbecsülni a láthatatlan jövedelmek mértékét. Vannak, akik húsz, mások százhúsz milliárd forintról beszélnek. Egy viszont biztos - mondotta - amíg a hazai lakossági fogyasztás 4,5 százalékkal csökkent, addig külföldön számottevő pénzt költöttek el a magyarok. Ez a tény igen nagy láthatatlan jövedelmekre enged következtetni. Nyugaton sem sérti az emberi jogokat, ha az adóhatóság azonnal megkérdezi az állampolgárokat egy-egy jelentősebb vagyontárgy vásárlásánál azonnal megkérdezi az állampolgárokat arról, honnan vették az adóhoz a pénzt. Kényes kérdés manapság - folytatta, hogy változik-e a mezőgazdasági kistermelé s 500 ezer forintos adómentessége. Békesi László ezzel kapcsolatban rámutatott: a Pénzügyminisztériumban is tisztában vannak azzal, hogy a mezőgazdasági kistermelés mennyire fontos az ország élelmiszerellátása szempontjából. Viszont az is furcsa helyzet, hogy az 1-1,5 milliónyi termelő között alig vannak, akik adót fizetnek. A nagyméretű magánvállalkozások adómentességét nehéz indokolni. Itt valamilyen tisztességes megoldásra van szükség - hangoztatta. Békesi László az országgyűlési vitára készített anyagot ismertetve értékelte az adóreform eddigi hatását. Elmondta: a jövedelem-átcsoportosítás előnyei elsősorban a vállalati szférában jelentkeztek, s terheit a költségvetés és a lakosság viselte. Sok még ma is az új adórendszerben a mentesség, a kedvezmény. Teljesítmény-visszatartó hatás is megfigyelhető, de ennek oka volt többek között, hogy a merev bérszabályozás nem vette figyelembe a személyi jövedelemadó progresszivitását, a bruttó bérek nem követték a teljesítményeket. A bérliberalizálással ez a helyzet változik. Ennek ellenére az adóreform legfontosabb céljait sikerült megvalósítani. A költségvetés bevételének mintegy 40 százaléka már törvény által szabályozott. (folyt. köv.) 1989. június 23., péntek 18:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés reformügyi bizottságának ülése (2. rész)
A fogyasztáshoz és a személyi jövedelemhez kapcsolt adók részaránya az összadóbevételekben 35-ről mintegy 65 százalékra emelkedett, s ezzel arányosan csökkent a vállalati szférában a jövedelemcentralizáció. Az elképzelések szerint 1992-re minden adóelvonást törvénnyel kívánnak szabályozni. Fontos alapelvnek tekintik, hogy az egyes adóformák egységes rendszerként működjenek a jövőben. Az adórendszert érő bírálatok szerint a személyi jövedelemadónál komoly gond a progresszivitás mértéke és ezáltal a teljesítmény-visszatartó hatás. Az ülésen is többen beszéltek erről. Békesi László rámutatott: egyelőre nem lehet megvalósítani a több szakértő által javasolt, 0 és a 30 százalékos kulccsal kialakított, két sávos elszámolást az SZJA-nál; a jelenlegi elképzelésekben a pénzügyi kormányzat 4-5 sáv, illetve adókulcs bevezetését tartja lehetségesnek. A progresszivitás nélkül a személyi jövedelemadó pedig nem szolgálná az arányos teherviselést. Sokak szerint - s ennek a tanácskozáson is hangot adtak - nehezen magyarázható, hogy a 55 ezer forintig tartó adómentes sáv nemcsak a legalacsonyabb életszínvonalon élőket szolgálja, hanem gyakorlatilag a több százezer forintos keresetűek jövedelemi viszonyait is javítja. Ezt a véleményük szerinti igazságtalanságot mindenképp meg kellene szűntetni - javasolták többen is. A tanácskozáson sokan sürgették a vállalkozási nyereségadó számottevő csökkentését. Ezt ugyanis alapvető kérdésnek jelölték meg a vállalkozások ösztönzéséhez. Javasolták, hogy a pénzügyi kormányzat ehhez igazítsa a többi adófajta módosításait is. Békesi László ennél az adófajtánál mintegy 10-15 százalékos csökkentés realitásáról beszélt, de csak abban az esetben, ha a kedvezmények leépítésével és az állami tulajdonnál az osztalék bevezetésével megteremthetők a csökkentés feltételei. Még vita tárgya - mondotta - , hogy a társaságokban részt vevő állami vállalatoknál vagy minden állami vállalatnál alkalmazzák-e az osztalékfizetést. Szintén több variációt dolgoztak ki arra, hogy a vagyon, a nyereség, vagy a kettő kombinációja legyen-e az osztalékfizetés alapja. (folyt. köv.) 1989. június 23., péntek 18:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés reformügyi bizottságának ülése (3. rész)
Míg a VÁNYÁ-nál feltétlenül meg kell valósítani az adókulcs csökkentését - mondotta Békesi László - , a költségvetés jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé a másik két adófajtánál, az SZJA-nál és az ÁFÁ-nál a mérsékléstt. Legfeljebb a szintentartás tüzhető ki célként az elkövetkezendő években. Az ÁFÁ-val kapcsolatosan többen kiemelték: a háromkulcsos rendszer kétkulcsossá alakítása, a nulla kulcs megszűntetése, illetve a 15-25 százalékos mértékek csökkentése nem járhat együtt az élelmiszer és lakásárak további emelkedésével, tehát megfelelő ellentételezésre lesz szükség. Vitazárójában Fekete János a bizottság elnöke kifejtette: őt, s bizonyára több képviselőtársát is meggyőzték a családi jövedelemadó bevezetése ellen felhozott érvek. Ha viszont a megismert elemzések következtetései tévesnek bizonyulnak, a bizottság megváltoztatja álláspontját. Hangott adott annak a véleményének is, mely szerint igen rossz megoldás lenne, ha az osztalék fizetését csak a társaságokra nézve tennék kötelezővé. Ez ellentétes a vállalatok társaságokká alakulásának ösztönzésével, a külföldi működőtőke bevonását célzó törekvésekkel. Személyes véleményeként hangoztatta: az elszámolás esetleges bonyolultsága nem indok arra, hogy továbbra is fennmaradjon a több százezer forintos jövedelműeket is megillető 55 ezer forintos adómentes sáv. Ugyanakkor megoldásra van szükség, amely a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket nem érinti hátrányosan. Legszögezhető - mondotta - , hogy a bizottság az adókulcsok csökkentése mellett van, de úgy, hogy meg kell találni ehhez az ellentételezést, s a költségvetés pénzügyi pozíciója sem romolhat tovább. A reformügyi bizottság ülésén Sütő Dezső, az APEH elnöke elmondta még, hogy 1988-ban csaknem 4 millió 800 ezren adtak be adóbevallást, illetve nyilatkozatot 519 milliárd forint belföldi, s 274 millió forint külföldi jövedelemről. Az 1988. évi adóköteles jövedelmek után befizetett összes személyi jövedelemadó több mint 82 milliárd forint volt. Idén június 20-áig csaknem 44 milliárd forint személyi jövedelemadót számoltak el.(MTI) 1989. június 23., péntek 19:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »