Rendszerváltás és az MTI

	Brzezinski nyilatkozata az MTI-nek (1.rész)
Washington, 1989. június 23. péntek (MTI-tud.) - George Bush többet tud Kelet-Európáról, mint bármely elődje és a térség történelmi fontossága ismeretében készül varsói és budapesti útjára. Az amerikai kormányon belül még folynak a viták arról, milyen gazdasági segítséget nyújtsanak e két országnak - a túlzott várakozások mindenképpen alaptalanok. Kelet-Európa támogatásának ügye egyébként várhatóan a vezető tőkés országok júliusi csúcsértekezletének napirendjére kerül. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának, Heltai Andrásnak adott nyilatkozatában Zbigniew Brzezinski. Az ismert tudós Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt és a republikánus kormányok is kikérik véleményét a szovjet- és kelet-európai politika kérdéseiben. Brzezinski emlékeztetett, hogy Bush elnök Európa természetellenes megosztottságának megszüntetését tűzte ki az amerikai politika általános céljául. A varsói és budapesti út most alkalmat ad arra, hogy elgondolásait részletesebben megfogalmazza és alkalmazza - erről tanácskoznak most a kormányban. ,,Az adminisztrációban bizonyos fokig ellentétes nézetek vannak a kelet-európai gazdaságok kilátásairól. Egyesek úgy vélik, hogy e távlatok meglehetősen negatívak, hogy a két országban eddig kialakított új formák nem mennek elég messzire. Következésképpen fennáll a veszély, hogy a nyugati segítséget ismét oly haszontalanul elvesztegetik, amint az a hetvenes években történt. Mások derűlátóbb és valamelyest rugalmasabb állásponton vannak: úgy gondolják, hogy a nyugati kezdeményezések, akár amerikai részről, akár együtt a szövetségesekkel, építően ösztönözhetik a további politikai és gazdasági reformokat. Ugyanakkor vita folyik arról is, minek adjanak hangsúlyt a támogatásban: a kormányközi megközelítésnek, vagy pedig a magántőke beruházásainak, a közös vállalkozásoknak.,, (folyt.) 1989. június 23., péntek 10:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Brzezinski nyilatkozata az MTI-nek (2.rész)
A kérdésre, ő mely álláspontot vallja, Brzezinski a közös nyugati erőfeszítések fontosságát hangsúlyozta. Nézete szerint a magyar- és lengyelországi helyzet Spanyolországéhoz hasonlítható, az 50-es évek végén: lezárul egy politikai korszak és a társadalmi-gazdasági erők készen állnak új, építő kezdetre, amennyiben erre pozitív ösztönzést kapnak kivülről. Spanyolország a 60-as-70-es években jelentős gazdasági sikereket ért el. ,,Véleményem szerint Magyarországnak és Lengyelországnak megvannak az adottságai ahhoz, hogy építően bekapcsolódjanak a szélesebb európai gazdasági együttműködésbe, ami igen jótékony hatással lenne az életszínvonalra, az ipar korszerűsítésére, a részvételre a világkereskedelemben. E két országnak jól képzett, művelt munkásosztálya, meglehetősen jó gazdasági erőforrásai vannak - nemcsak a mezőgazdaságban -, jó ipari-műszaki káderállománya. Igen gyengék viszont a vezetési ismeretekben, iparuk pedig elavult. Ezért gazdasági problémáik súlyosabbak, mint a spanyolokéi voltak. Ám ha a nyugat, Amerika, az NSZK, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia támogatólag reagál, a helyzet pozitív elemei kihasználhatók s a két ország 5-10 éves távlatban egészséges, szükségleteit fedező növekedést érhet el. A részletes nyugati elgondolásokról Brzezinski nem kívánt nyilatkozni azzal, hogy a kezdeményezéseket Bush elnök jelenti majd be, útja során. ,,Nem lenne azonban hasznos szélsőséges várakozásokat kelteni, amit aztán csalódás követne,,, hangsúlyozta. Nézete szerint két feladatról van szó. Az egyik, hogy rövid távon megkönnyítsék e két országban az átmenet elkerülhetetlenül fájdalmas következményeit, amit az inflációs spirál, az adósságteher és szélesebb értelemben az egész, katasztrófális gazdasági helyzet jelent. E feladatnak Amerika sem tud egyedül eleget tenni. Ezért volna szükség összefogására Nyugat-Európával és Japánnal s a kérdésnek fontos helyet kell elfoglalnia a vezető tőkés országok juliusi, párizsi csúcstalálkozóján. A rövidtávú támogatás egyébként nem igényel nagymértékű tőkebevonást - ez most nem is lehetne hasznos. Szó lehetne viszont hosszú távon növekvő nyugati beruházásokról, a közös vállalkozások fejlesztéséről, az exportra termelő ágazatok, illetve a mezőgazdaság támogatásáról. (folyt.) 1989. június 23., péntek 11:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Brzezinski nyilatkozata az MTI-nek (3.rész)
Véleménye szerint mindesetre irreálisak az olyan elképzelések, mint Lech Walesáe, aki Lengyelország segély-szükségeletét tizmilliárd dollárra tette. ,,Ilyen összegről Amerikában még a közvetlen szomszéd Mexikó esetében sem beszélnek, amely pedig még súlyosabban eladósodott,, - mondotta. Ugyanakkor a nyugatnak hosszú távon is támogatnia kell a kelet-európai, nagymértekben a sztálini örökségen nyugvó gazdasági és politikai rendszerek átalakulását korszerű, pluralista gazdasági és politikai rendszerekké. Az utóbbi a fontosabb s a nagyobb erőfeszítést kívánó feladat, hiszen egy kelet-európai gazdasági válság politikai válságot váltana ki, ez pedig súlyosan ártana a pluralizmus felé való fejlődésnek. ,,Sok elgondolás került terítékre s úgy hiszem, nem alakultak még ki a végső döntések, itt, Washingtonban sem,, - hangoztatta Brezinski. A kérdésekre, mit várhat Magyarország George Bushtól, a tudós rendkívül pozitív képet festett az elnökről. Mint mondotta, annak hat elődjét ismerte, Kennedy-ig visszamenőleg, de Bush - Washingtonban rendhagyó módon - jobban érdeklődik Kelet-Európa iránt, mint bármely amerikai elnök, akik számára a térség többnyire periferiális jelentőségű volt. Bushra maradandó intellektuális és érzelmi benyomást gyakorolt alelnökként tett varsói és budapesti útja, mondotta, és őszintén érdeklődik az ottani változások iránt. Felismerte ugyanis, hogy a kelet-európai helyzet alakulása nagyban siettette a hidegháborút. Ha e változások jól alakulnak, annak fontos kihatásai lesznek a kelet-nyugati viszonyra, míg ha a reformok kudarcot vallanak és visszatér az elnyomás, ez valószínűleg a hidegháború visszatérését jelenti és negatív kihatással lesz Mihail Gorbacsov, a peresztrojka sorsára. ,,George Bush érti e probléma, a térség történelmi jelentőségét a jövő szempontjából,,, hangsúlyozta. Éppen ezért az elnök saját útja előkészítésében személyesen is nagy szerepet játszik, lévén, hogy a térségről többet tud, mint külügyminisztere. (folyt.) 1989. június 23., péntek 11:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Brzezinski nyilatkozata az MTI-nek (4.rész)
A Szovjetunió várható politikájával kapcsolatos kérdésekre válaszolva Zbigniew Brzezinski hangsúlyozta: véleménye szerint a jelenlegi szovjet vezetés kész arra, hogy messzemenően elfogadja e két országban a békés fejlődést, az átalakulást mindaddig, amíg a demokrácia megteremtése nem vezet nyílt szovjetellenes megnyilvánulásokhoz, a Varsói Szerződés elutasításához, a Szovjetunió geopolitikai érdekeinek közvetlen veszélyeztetéséhez. Ilyen esetben beavatkozással számolni kell. A Szovjetunió a negyvenmilliós Lengyelország esetében valószínűleg érzékenyebb lenne a stabilitást veszélyeztető drámai változásokra, mint Magyarország vonatkozásában - de szélesebb összefüggésben a két ország megitélése hasonló lehet, tette hozzá. Egyébként Magyarországnak is ugyanazt a tanácsot tudja adni, mint legutóbb lengyelországi előadásain: ,,Miközben e két ország megszerzi nemzeti szuverenitását, egyidejűleg arra kell törekedniök, hogy fenntartsák a szövetséget a Szovjetunióval. E szövetség felbontása nem geopolitikai érdekük.,, Zbigniew Brzezinski nézete szerint egyébként a közeli jövőre egy esetleges beavatkozásnál nagyobb veszély a belső gazdasági katasztrófa, amely a lakosság radikalizálódásához vezet. A belső robbanás azután a kommunista pártok konzervatív elemeit arra indíthatja, hogy a ,,kínai megoldást,, alkalmazzák, mondotta. +++ 1989. június 23., péntek 11:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »