|
|
|
|
Kínai kivégzések - ázsiai reagálások
|
Tokió, 1989. június 23. péntek (MTI-AP) - Az ázsiai országok aggodalommal nézik, ami Kínában folyik. Különböző megfontolásokból ugyan, de - csaknem egyöntetűen - nem bírálják nyíltan Kínát.
A területileg legközelebb lévő Hongkongban, amelynek hamarosan csatlakoznia kell Kínához, sokan az eseményektől megrémülve a menekülésre gondolnak. (Közvéleménykutatások szerint már a tienanmen téri események előtt is a hongkongiak egyharmada gondolt arra, hogy emigrál, még mielőtt Kínához csatolják a városállamot.) Vietnam attól fél, hogy Kína esetleg külföldi katonai kalanddal próbálja majd elvonni a figyelmet a belső eseményekről. De azért reagálásai óvatos hangvételűek. Tajvan készültségbe helyezte csapatait, és a kínai ,,kommunista zsarnokság,, megdöntésére tett felhívást. Pakisztán viszont csütörtökön - mintha mi sem történt volna - elküldte külügyminiszterét Pekingbe. Pakisztán mindig is szoros kapcsolatokat tartott fenn Kínával, ellensúlyként a Szovjetunió és India részéről megnyilvánuló nyomásra. Indonézia is közölte, hogy a Kínával való normalizálás keretében tervbe vett tárgyalásokat megtartják. A legtöbb ázsiai országra az jellemző, hogy sajnálatukat fejezik ki a pekingi vérontás miatt, de nem hajlandók kioktatni Kínát belső ügyeivel kapcsolatban. A Fülöp-szigetek azt reméli, hogy Kína tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem fogja támogatni a Fülöp-szigeteki kommunista felkelőket. Ezért Manila nem akarja magára haragítani Pekinget. Dél-Korea élvezi, hogy Kínával diplomáciai kapcsolatok híján is óriási ütemben fejlődik a kereskedelme. Szöul abban reménykedik, hogy a Pekinggel való nem hivatalos kapcsolatok melegedése eredményeként Kína mérsékletre fogja inteni Észak-Koreát. Éppen ezért Dél-Korea megengedte üzletembereinek, hogy visszatérjenek Kínába. India számára a Kínával való régi területi vitájának rendezése forog kockán. A határtárgyalások június 30-án lesznek Pekingben. Japán azzal magyarázza visszafogott reagálását, hogy maga is követett el bűnt Kínával szemben a második világháborúban. A japán kormány nem válaszolt egyes üzleti vezetők és lapok keményebb lépéseket követelő felhívására. +++
1989. június 23., péntek 09:12
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Egy héttel a Hősök terén lezajlott lélektisztító gyászszertatás után összeült az MSZMP vezetése. Grószt detronizálták, helyébe a "négyek bandája" azaz Pozsgay, Németh, Nyers és maradékként Grósz lépett. Egyben döntöttek a halódó állampárt önfelkoncoló kongresszusának összehívásáról is."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Nyitnak-e Pesten irodát, ha igen mikor és hol, ha nem miért nem. Megjelent egy könyv az 56-s forradalom alatti rádióadások szövegével. Jó lenne, ha a SZER-nek ugyanezen időszak alatti rádióadásainak szövege is hozzáfér- hető lenne. Csak azért is, mert nem kommunista forrásokból is hallani időnként arról, hogy felelőtlen Ígéretekkel félrevezették a hallgatókat. Jó lenne látni az igazságot, amely persze történelmi dokumentum is."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|