Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottságának ülése (1. rész)
1989. június 14., szerda - Az MSZMP Központi Bizottságának társadalompolitikai bizottsága Berecz János elnökletével szerdán ülést tartott. A testület áttekintette a politikai nyilvánosság működésének az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalatait. A vitában megfogalmazódott, hogy az MSZMP és sajtó közötti kapcsolatban, valamint a tömegkommunkációban működő pártszervek tevékenységében továbbra is zavarok, esetenként megosztottság tapasztalható. Ennek egyik fontos oka, hogy a pártban nem alakult ki világos, érthető politikai irányvonal. A többpártrendszer kiépülésével és az MSZMP-n belül is jelentkező politikai csatározások miatt mára a politizálás súlypontja kikerült az MSZMP szervezeti kereteiből. E folyamat részeként a fontosabb tömegkommunikációs intézmények műsorai túlpolitizálttá váltak. A politikai versennyel együttjáró természetes következmények mellett teret nyertek a közéletben a politikai kultúra és morál komoly hiányosságai, sőt az egymás lejáratására irányuló törekvések is. Ebben a helyzetben az újságírásra is jelentős szakmai, etikai követelmények hárulnak. A vitában sürgették az új tájékoztatási törvény szövegtervezetének mielőbbi elkészítését, a törvénytervezet széles körü vitáját és mielőbbi elfogadását. A bizottság hangsúlyozta, hogy olyan, a társadalom nagy többsége számára elfogadható jogi norma kialakítására van szükség, amely következetesen alkalmazva biztosítja a politikai nyilvánosság demokratikus működését, egyben eszközül szolgál a ma rendezetlen, vitás kérdések tisztázásához is. A testületi ülésen a leendő választásokkal összefüggésben megállapították, hogy a pártoknak a nemzeti tömegkommunikációban való megjelenéséről a pártok közötti tárgyalásokon szükséges megegyezésre jutni. Indokolt, hogy ez a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére is terjedjen ki. A bizottság megvitatta a magánvállalkozások tapasztalatait az oktatás, a kultúra, a tudomány és a szellemi beruházások területén. A vita során egyetértés alakult ki abban, hogy a magánvállalkozások és a lakossági források bekapcsolása a művelődési, kulturális és egyéb szellemi szolgáltatásokba alapvetően pozitív, és a jövőben méginkább ösztönzendő tendencia. Ennek szellemében indokolt kezdeményezni az adórendszer módosítását a szellemi beruházások, alapítványok, oktatási költségek, stb. kedvezményezését is. (folyt.köv.) 1989. június 14., szerda 19:44
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »