|
|
 |
|
 |
- A szojvet hadsereg helyzete - 2. folyt.
|
A svéd hercegektől kezdve a tatár, mongol uralkodókon keresztül
az orosz cárokig minden vezető megtanulta: a ritkán lakott, kevés
természetes határral rendelkező óriási terület elfoglalása és
megtartása hatalmas katonai erőt igényel. Az első cárok sem tehettek
mást: katonai kormányzóikat diktatórikus hatalommal kellett
felruházni, amelynek eredményeképpen szert tettek egy erősen
militarizált államra, amely természetes védő határok hiányában
szintén kénytelen volt terjeszkedni.
Mint Zbigniew Brzezinski, Carter elnök volt nemzetbiztonsági
főtanácsadója mondta: a bizonytalanság terjeszkedést szült, a
terjeszkedés újabb bizonytalansághoz vezetett, és ez a
bizonytalanság megint csak hódítási kényszerbe torkollott.
Az elmúlt két évszázadban Oroszország 38 hadjáratban vett részt,
és ezek közül 36 támadó volt. Mint William Oldom, a nemzetbiztonsági
hivatal volt igazgatója rámutatott: a második világháború valójában
azzal kezdődött, hogy a hitleri Németország és a sztálini
Szovjetunió lerohanta Lengyelországot. A szovjet terjeszkedés
azonban itt nem állt meg. Moszkva megszerezte Finnország egy részét,
a balti köztársaságokat és Kelet-, illetve Közép-Európa számottevő
területeit.
A szovjet hadsereg szükségletei mindig fontosabbak voltak, mint
a polgári lakosság igényei. Miután Lenin megbízta Trockijt a vörös
hadsereg felállításával, azóta a pártvezetőknek olyan országban
kellett megteremteniük a műszaki feltételeket, amelynek ipari bázisa
kezdetleges, a lakossága pedig képzetlen.
Az első világháború után repülőgépeket, motorizált járműveket és
vegyi fegyvereket kellett előállítani. Sztálin ezt úgy oldotta meg,
hogy iszonyatos emberáldozat árán iparosított, amit azonban
készenlétben megnyert, azt részben el is vesztette, amikor a tiszti
állomány felét kivégeztette. A Szovjetunió meg is fizette ennek az
árát, amikor a második világháború első két esztendejében egyik
vereséget a másik után szenvedte el. (folyt.)
1989. június 9., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Egy héttel a Hősök terén lezajlott lélektisztító gyászszertatás után összeült az MSZMP vezetése. Grószt detronizálták, helyébe a "négyek bandája" azaz Pozsgay, Németh, Nyers és maradékként Grósz lépett. Egyben döntöttek a halódó állampárt önfelkoncoló kongresszusának összehívásáról is."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Nyitnak-e Pesten irodát, ha igen mikor és hol, ha nem miért nem. Megjelent egy könyv az 56-s forradalom alatti rádióadások szövegével. Jó lenne, ha a SZER-nek ugyanezen időszak alatti rádióadásainak szövege is hozzáfér- hető lenne. Csak azért is, mert nem kommunista forrásokból is hallani időnként arról, hogy felelőtlen Ígéretekkel félrevezették a hallgatókat. Jó lenne látni az igazságot, amely persze történelmi dokumentum is."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|