Rendszerváltás és az MTI

	Európa Parlament: csökken-e a demokrácia-deficit? (1.rész)
Brüsszel, 1989. június 20. kedd (MTI-Panoráma) Európa 12 országában már kiürítették a szavazóhelyiségeket, visszavitték a raktárakba az urnákat, már mossák a falakról a plakátokat, és mára már ismeretes a 12 országban öt évre csütörtökön, illetve vasárnap megválasztott új Európa Parlament 518 képviselőjének neve és politikai hovatartozása. Csak ezt nem tudni még, mit tekint majd feladatának ez a testület abban a közösségben, amely még mandátuma idején megkísérli lebontani a tagállamai közti forgalmat gátló összes akadályokat, s 1992 végére meg akarja teremteni az egységes nagypiacot? Quo vadis, merre tartasz, Európa Parlament? Az a belső forradalom, amely felé tehát a közösség halad, mindenképpen megváltoztatja az Európa Parlament helyzetét. Az egységes nagypiac szükségszerűen növeli az integráció fokát, és vele a központi javaslattevő-végrehajtó szerv, a bizottság szerepét, hasonlóképpen erősíti azoknak a döntéseknek hatását, amelyet a tagállamok mindenkori kormányainak vezetőiből, minisztereiből álló tanácshoz. Tizenkét demokrácia adja át ilymódon nem demokratikusan választott, hanem kinevezett, illetve végrehajtószervek tagjaiból álló szerveknek szuverenitása fokozódó részét. Ezt a folyamatot - a brüsszeli zsargonban: a demokrácia-deficitet - kellene ellensúlyoznia az Európa Parlamentnek, amely tehát a népfelséget képviseli a közös intézményrendszerben. Mivel azonban a törvényhozáá a nemzeti parlamentek jogköre, ezt mindeddig megtagadták a tagállamok a Strasbourgban ülésező testülettől. Jogköre ugyan nő, de mindmáig be kell érnie a közösség költségvetésének jóváhagyásával, s azzal, hogy bizonyos fokig beleszólhat a miniszteri tanács döntéseibe, módosíthatja azok szövegét (a tanács csak akkor bírálhatja felül az Európa Parlamentet, ha tagjai egységesen foglalnak állást, ami nemigen fordul elő nagyobb viták esetén). Az alapvető kérdés tehát az, hogy fellép-e az Európai Közösség 240 millió választóját képviselő parlament a nagyobb, tehát a törvényhozó jogkörért, s ezzel megindul-e a tizenkét állam az integráció magasabb foka felé, vagy sem. Az euroképviselők régóta sürgetik ezt, de a döntést továbbra is a nemzeti kormányok mondják ki - ezen a mostani választások sem változtattak, annál is inkább, mivel a részvételi arányszám viszonylag alacsony volt: ahol a voksolás nem volt kötelező, minden második választó távol maradt az urnáktól. Ez persze éppen azzal magyarázható, hogy az Európa Parlament hatásköre korlátozott - a kör bezárul. (folyt.) 1989. június 20., kedd 12:47
Vissza » Folytatásokkal »