|
|
|
|
1956-os reagálások, Lipták Béla nyilatkozata
|
München, 1989. június 17. (SZER, Hallgatók fóruma) - Sík Mária köszönti hallgatóinkat - Az 1956-os mártírok méltányos újratemetésével nagy igazságtalanságai, bűnei még nincsenek sem feledve, sem elföldelve. Telefonüzenetet idézünk: - Dél-Magyarország és Szentes városa emlékezik a tragikusan meggyilkolt - kórházi betegágyán agyonvert - Lakos József szentesi rendőrkapitányra és családja tragédiájára. Az alternatív csoportok a május 19-ikén felvett jegyzőkönyv szerint elhatározták, hogy július 8-ikán koszorúzási emlékünnepélyt tartanak és minden év március 8-ikát, a gyilkosság napját, Lakos József emlékének szentelik. A kórházi ágyán meggyilkolt mártír kálváriájával több lap foglalkozott már: a Dél-Magyarország, a Somogy és a Budapesten megjelenő Mai nap, amely képes riportban számolt be a 43 évvel ezelőtti gyilkosságról. - Hallgatónk sajnos megszakadt telefonüzenetéhez még hozzáfűzöm - az Új világ című Los Angeles-i hetilapban Fercsei János újságíró, aki annak idején az Igazságnak, a Kisgazdapárt hetilapjának a riportere volt, és aki felderítette a gyilkosság körülményeit, már 1985 decemberében beszámolt a Lakos család történetéről, ebből idézünk: "Futó Dezső képviselő több ízben interpellált a magyar parlamentben a Lakos-gyilkosság ügyében. Az 50-es években hosszabb időre elhurcolták. Seifert Zoltán igazságügyi államtitkár is felszólalt, hogy állítsák bíróság elé a gyilkosokat. Seifert egyszer majdnem agyonverték és később menekülésre kényszerült. Kovács Béla, a Kisgazdapárt főtitkára többször említette a Lakos ügyet. Őt a Parlament kapujából hurcolták el Szibériába. Sok évi szenvedés után halálos betegen engedték haza, pár hónappal az 56-os forradalom előtt. 1957-ben Pécsett halt meg. A következő telefonáló a felelősségre vonás kérdését veti fel. - Mikor vonják vissza azokat a kitüntetéseket, amelyeket a forradalom eltiprásában résztvevők mellére aggattak? A "Szocialista Hazáért" érdemrend anyagi előnyökkel jár, mikor szüntetik be ezeket? (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- 1956-os reagálások, Lipták Béla nyilatkozata - 1. folyt.
|
Mikor oszlatják fel az igazi 56-os kommunista ellenforradalom támaszát, a Munkásőrséget? - A volt politikai foglyok bajtársi szövetsége "1956" nevű szervezete Egy felháborodott gondolkodó helyzetjelentése című íratából idézte a következő sorokat egy másik telefonáló: - A kommunisták káoszba, eszmei, gazdasági zűrzavarba vezették országunkat. Most ugyanezek a kommunista vezetők vagy közvetlen utódaik azt hangoztatják, hogy ki kell kászálódnunk gazdasági bajainkból. Az egyetlen logikus lépés az lenne, ha a hatalom eddigi bitorlói lemondanának és átadnák a hatalmat a népnek. - Feltételezhetően Gorbacsov nyugat-németországi látogatására utalva véli egyik hallgatónk: - Az önrendelkezési jogot a jaltai békeszerződések is szavatolják és Moszkva mégis végrehajtotta a legbrutálisabb gyarmatosítást Közép-Európában. Csak akkor lelkesedjenek Gorbacsovért, ha azonnal és feltétel nélkül kivonják megszálló csapataikat és megszüntetik Közép-Európa gyarmatosítását, ahogyan már erre évtízedekkel ezelőtt kötelezettséget vállaltak, addig minden csak képmutatás - Egy másik hallgatónk három kérdést tesz fel. Először: Önök tényleg elhiszik, hogy a kommunisták valóban átadják a hatalmat? Mert fegyveres hatalommal rendelkező diktatúra ezt még sohasem tette meg a világtörténelem során, legfeljebb gazdasági kényszerhelyzetben a felelősséget osztja meg, legalábbis szerintem. Másodszor: Véleményük szerint, hogyan maradhatott meg funkciójában Maróthy László? Ha jól emlékszem, ő mondta "vízlépcsőt és szocializmust". Ezért el kellene dönteni: Maróthyval, vagy nagykorú társadalmat Maróthy nélkül, mert azt hiszem a kettő nem ugyanaz. Harmadszor: Hogyan lehetséges, hogy a magyar parlament néhány ellenszavazattal és tartózkodással a bős-nagymarosi vízlépcső mellett szavaz, aztán pár hónap múlva ugyanilyen hajrá lelkesedéssel ellene szavaz? Hát ezt is elkellene dönteni. Parlament ez vagy kabaré? (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- 1956-os reagálások, Lipták Béla nyilatkozata - 2. folyt.
|
- Csokorba foglalva egészen röviden annyit válaszolnék: ez a folyamat, amely Magyarországon kétségtelenül megindult, nem hit kérdése, hanem a tényeké. A tények pedig arra engednek következtetni, hogy a mindezideig egyeduralkodó párt a megígért szabad választásokkal hajlandó - ha a választásokon megbukik - átadni a hatalmat is. Az Országgyűlés összetétele, akárcsak a jövendőbeli kormányé, a szabad választások függvénye. Arra, hogy a hatalom betartja ígéretét, a múlt tapasztalatai alapján nem lehet mérget venni. De ha hinni nem is, reménykedni lehet, éppen a gazdasági kényszerhelyzet miatt. Hinni 1956-ban hittünk, nagy árat fizettünk érte. Most pedig hallgatóink kívánságára folytatjuk a bős-nagymarosi beruházásról szóló sorozatunkat. Kéri Tamás Lipták Bélának, a Yale Egyetem tanárának tesz fel kérdéseket. - Most az ivóvízről kérdezem, Lipták professzor. - Vegyük először a vízlépcsőnek az ivóvíz mennyiségére gyakorolt hatását. Itt négyféle módon károsodunk. Elveszítjük 30 kilométeren a Dunát, és azzal együtt egy akkora parti szűrésű kútrendszer potenciálját, melynek kapacitása megközelítené Budapest fogyasztását. Ezen kívül ha Nagymaros mégis megépülne, úgy Gönyü és Visegrád között az alig mozgó vízben lerakodó iszap eltömné a parti szűrésű kutakat. Visegrád és Budapest között az erózió okozta vízszintcsökkenés miatt esne a parti szűrésű kutak termelése, végül a Csallóközben pedig a talajvízesés csökkenti majd a kútak termelését. - És mi lesz az ivóvíz minőségével? - E téren három nagy veszéllyel számolhatunk. Európa legnagyobb feltáratlan ivóvíz tartaléka a dunakiliti tároló alatti kavicsteknőben található. Ezt a nemzeti vagyont képező vízkészletet, mely még az ENSZ nyilvántartásában is szerepel, megmérgezhetik a tárolóban lerakodó nehézfémek és egyéb mérges anyagok. Ezen kívül az erdők kiirtása miatt elnitrátosodik a kutak víze a Csallóközben. (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
|
|
- 1956-os reagálások, Lipták Béla nyilatkozata - 3. folyt.
|
Ha ne adj isten Nagymaros mégis megépülne, mivel Gönyü és Visegrád között a Duna átlagos sebessége az egynegyedére esne, így a mérges iszap leülepedne, és mivel az üzemcsatorna kivágja a Duna oxigéntermelő tüdejét, ezért a folyó elveszítené öntisztító képességét. E két folyamat együtt a parti szűrésű kutak vízének olajjal, foszforral, nitráttal és nehézfémekkel való elszennyeződését eredményezné. Magyarországon már ma is olyan szennyezettek a kutak, hogy 800 helyiségbe zacskóba kell a vizet szállítani. A vízlépcső megépülése további 3 millió személy ivóvízellátását veszélyezteti. - Ebből következően milyen egészségügyi következményekkel számolhatunk? - A kutak nemcsak mérgező anyagokkal szennyeződhetnek, de járványokat okozó vírusokkal és baktériumokkal is. Azért olyan veszélyes a szennyezett víz duzzasztása, mert a vírusok és baktériumok a finomszemcsés hordalékhoz kötődnek, duzzasztás esetén azzal együtt lerakódnak. Az oxigénben szegény iszaprétegek ideális életkörülményeket biztosítanak az emberre káros baktériumoknak. A londoni Independent lap jelentése szerint a dunakiliti tároló olyan körülményeket fog a vírusoknak biztosítani, mint amilyenek a sanghaji járványt előidézték. - Miként hat majd a vízminőség romlása a turizmusra? - A dunakiliti tóba érkezik Európa legszennyezettebb városának, Pozsonynak a szennyvize. Az iparilag és organikusan egyaránt szennyezett, sekély, de nagy felületű tó a napfény hatására még el is fog algásodni, és így fürdésre alkalmatlanná válik. Ha a dunakiliti tárolót mint az angolvécét lehúzzák, visszafelé folyik majd az Öreg-Duna, a Mosoni-Duna és a Rába. Így mint nyitott szennyvízcsatornák ezek se lesznek fürdésre alkalmasak. Tószerűen álló, fürdésre alkalmatlan, szennyezett ipari tájjá válik így Dunakiliti környéke. Egyszóval a Duna tüdejének kivágásával és a szennyezett víz duzzasztásával a turizmus vagy a fürdés számára alkalmatlanná teszik az érintett Dunaszakaszt. (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
|
|
- 1956-os reagálások, Lipták Béla nyilatkozata - 4. folyt.
|
- Szeretném megjegyezni, hogy azoknak, kik egy levelezőlapon kérik azt a rádiótól megküldjük ennek a sorozatnak a teljes szövegét. - Köszönöm szépen jövő héten ugyanebben az időben a szennyvíztisztítókról és az Ausztriában működő erőművekről fogunk beszélgetni. - Lipták Béla professzor véleményét Kéri Tamás továbbította. Folytatjuk a hallgatók fórumát. - Itt Balaton beszél. Szeretném megkérdezni azt, hogy mikor lesz olyan, hogy a SZER mondjuk kerekasztal-beszélgetést folytatna az MSZMP-vel? Milyen lehetőség van erre? Vagy, hogy Hanák Tibor hasonszerű kollégával jönne össze? Vadász János ugyanilyen kaliberű közgazdásszal és így tovább. - Interjúkat már közvetíttünk kormánytagokkal is, de kerekasztal-beszélgetésre eddig még csak az ellenzék tagjaival került sor. Ki tudja? Budapesti irodánk megnyitásával számos új lehetőség nyílik műsoraink bővítésére. De a sok elvont politikai környezetvédelmi kérdés után egy egészen gyakorlati, anyagias kérdést idézünk. - Igaz-e, hogy Ausztriában annyira drága a cigaretta és az alkohol, hogy megéri Magyarországról oda vinni és eladni? - Az istenért senki ne próbáljon csempészni és feketézni. Nemcsak azért, mert már így is elég rossz a hírünk a fekete kereskedelem módszerei és egyéb törvénybe ütköző ügyeskedések miatt, hanem mert a kockázat nem éri meg. Naponta érkeznek kétségbeesett telefonhívások illetékes helyekre, honfitársaink kérnek segítséget, amikor már segíteni nem lehet, mert a borsos bűntetés kirótták, az illetők autóját elkobozták és vezetési jogosítványát elvették. Vegyük tudomásul, hogy az osztrák vámszervek, rendőrök és csendőrök utasítást kaptak a legszigorúbb ellenőrzésre. Egyetlen egy rúd cigarettát lehet behozni Ausztriába személyenként, akinél kettőt találnak már megbűntetik. (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
|
|
- 1956-os reagálások, Lipták Béla nyilatkozata - 5. folyt.
|
Most jutott tudomásomra egy eset: valaki negyven karton Marlborót akart becsempészni Ausztriába. Elfogták, 46 ezer schilling bírság megfizetésére kötelezték, és az illető nem tud elbújni, az államközi egyezmények értelmében a magyar hatóságok is behajthatják rajta az összeget. Nem egyszer előfordult, hogy a magyar csempészek kocsiját lefoglalták, melyben a cigarettát vagy az alkoholt megtalálták, elveszik az útlevelet is, és nem egyszer igen kellemetlen eljárásokra kerül sor, többek között motozásra. Azt se gondolja senki, hogy ha Bécsben van, már megúszta. A határt lehet, de nem az ellenőrzést. Az osztrák rendőrök magyar szöveggel felfegyverkezve odamennek a Mariahilfer Strasse környékén rakodó magyar autósokhoz, odamutatják a cédulát, melyen ez áll: pakoljon ki mindent, mit hol vett? A feketekereskedelmet Budapesten és Varsóban talán meg lehet valósítani, de Bécsben ezt nem tűrik az osztrák hatóságok. Hanák Tibort hallották Bécsből. - Egy telefonüzenet: Hallottuk a Hallgatók fórumában Pákh Tibor problémáját és felmerült, hogy az ő gondja tulajdonképpen ugyanaz, mint a miénk. Vidéki fiatal költők, írók vagyunk, akik itt-ott kaptunk már publikálási lehetőséget, de keveset, és mivel fárasztó és undorító, és vidékről nehéz is kilincselni a kéziratokkal, a pénzt viszont össze tudnánk hála Istennek adni, úgy tudjuk, hogy ma Magyarországon a szerzők saját költségén legálisan is lehet kiadni könyvet, de nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá. Kell ehhez valami engedély, és kihez forduljunk? Ebben legyenek szívesek adjanak segítséget. - Tudomásom szerint erre vonatkozó rendelet még nem jelent meg, de mihelyt hozzáférhetővé válik, visszatérünk a kérdésre. - Végül felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy ha valaki kérdésére azonnali választ vár, szerdán és szombaton délután 4 és félhét között a következő számot tárcsázza: 00-49-89-21023916. Üzenetrögzítőnkön pedig meghagyhatja, hogy ebben az időpontban, tehát szerdán és szombaton délután 4 és félhét között milyen telefonszámon hívhatjuk vissza. Üzenetrögzítőnk számai: 00-49-89-295457, vagy 00-49-89-297046. Levélcím: D 8000 München, 86. Postfach 625. +++
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|