|
|
 |
|
 |
Nemzetközi sajtótájékoztató - Nagy Imre és sortársai (1. rész)
|
1989. június 14., szerda - Mind a kormánynak, mind a kormány pártjának, az MSZMP-nek elhatározott szándéka, hogy feltárja a múlt igazságát, s a tényeket a nyilvánosság elé tárja. Ennek jegyében mondják ki most az igazságot Nagy Imre és sorstársainak ügyében, s igazságot szolgáltatnak mindazoknak, akiket 1956 után ártatlanul büntettek - mondotta Horn Gyula külügyminiszter szerdán a magyar kormány nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyet a június 16-i gyászszertartásra készülve tartottak Budapesten.
A külügyminiszter több száz magyar és külföldi újságíró előtt
bejelentette azt is, hogy fontos állomásához érkezett az 1956-os
események feltárását szolgáló munka: a kormány szerdán közzéteszi
állásfoglalását Nagy Imre és sorstársai ügyében, s a dokumentumot -
hivatalos nyilatkozatként - eljuttatja Javier Perez de Cuellarhoz,
az ENSZ főtitkárához is, hiszen az 1956-os tragédia több éven át
szerepelt a nemzetek közösségének napirendjén.
A gyászszertartás előkészületeiről Horn Gyula elmondta, hogy a
kormány már hosszabb ideje kapcsolatban áll Nagy Imre
hozzátartozóival. Ennek legutóbbi fejleménye volt, hogy Németh
Miklós kormányfő a művelődési és a külügyminiszter társaságában
kedden találkozott Nagy Imre lányával, Nagy Erzsébettel és férjével.
Megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy a pénteki gyászszertartás
történelmi igazságot szolgáltat, egyben a nemzet megnyugvását,
megbékélésének ügyét is szolgálja. Az együttműködés, a kölcsönös
megértés jellemzi a Külügyminisztérium és a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága kapcsolatát is. A TIB kérésére a minisztérium segítséget
nyújt a szertartással kapcsolatos protokolláris tennivalók
lebonyolításához. Így például körjegyzékben értesítették a
Budapesten akkreditált diplomáciai képviseleteket a részvétel
lehetőségéről. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter tájékoztatta a
sajtó képviselőit, hogy a képviseletek nagy többsége bejelentette
részvételi szándékát a gyászszertartáson. Egy kiegészítő kérdésre
válaszolva elmondta: Románia, Albánia, Kína, a KNDK kivételével
valamennyi szocialista ország képviselete hivatalosan közölte, hogy
részt kíván venni a gyászszertartáson. A Külügyminisztérium emellett
mindenki számára lehetővé teszi a beutazást, aki részt akar venni a
szertartáson. Az eddigi információk szerint külföldön élő magyarok
is nagy számban érkeznek az eseményre. A kormány ezzel is
kifejezésre kívánja juttatni a megbékélés szándékát. (folyt.köv.)
1989. június 14., szerda 16:57
|
Vissza »
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató - Nagy Imre és sortársai (2. rész)
|
Különös jelentősége van annak, hogy a magyarság külföldi
szervezetei, illetve prominens személyiségei felelős
nyilatkozataikban ugyancsak a megbékélésre hívnak fel. Mindez azért
különösen fontos, mert a június 16-i gyászszertartásnak egyben a
nemzet méltóságát is ki kell fejeznie; ez mindenkinek erkölcsi
kötelessége - szögezte le Horn Gyula.
A külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország
szövetségesei Nagy Imre és mártírtársainak ügyét, az igazság
feltárását magyar belügynek tekintik - észrevételek, kifogások
sehonnan sem érkeztek. Éppen ellenkezőleg, az ügyben érintett
országok támogatják a tényfeltáró munkát. Különösen nagy segítséget
nyújtanak ehhez a jugoszláv párt- és állami szervek, amelyek számos
fontos dokumentumot bocsátottak rendelkezésre. Ezek a többi között
arról tanúskodnak, hogy 1956 november elején a jugoszláv vezetés is
egyetértett Nagy Imre eltávolításával, és Kádár János hatalomra
juttatásával; támogatta a szovjet beavatkozást. Ugyanakkor
menedékjogot biztosított Nagy Imrének és társainak a jugoszláv
nagykövetségen, s később is mindent megtett annak érdekében, hogy
érvényesüljön ártatlanságuk, biztosítsák számukra a büntetlenséget.
A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére válaszolva Horn Gyula
részletesebben is szólt a Jugoszláviából érkezett iratokról.
Elmondta, hogy eddig két dokumentumcsomag érkezett Magyarországra.
Az egyik az 1956. október 23-át megelőző nagykövetségi jelentéseket
tartalmazza, a másik pedig - amelyet a napokban kaptak meg - az
1958. június 16-ig terjedő jelentéseket fogja át. A dokumentumok
átvizsgálása után nem bukkantak új tényekre. Az iratok viszont
megerősítik, hogy a jugoszláv nagykövetség, a jugoszláv vezetés
rendkívül nagy figyelmet fordított az akkori magyarországi
eseményekre; folyamatosan konzultált azokról a szovjet vezetéssel.
Ennek jegyében került sor 1956. november 2-án és 3-án Tito és
Hroscsov megbeszélésére Brioni szigetén. Tito elnök e
megbeszéléseken kifejezte aggodalmát a magyarországi események
miatt; úgy vélte, hogy Magyarországon ellenforradalmi események
zajlottak le, veszélybe került Magyarország biztonsága, ami a
környező országokat is veszélyezteti. Tito álláspontja az volt, hogy
mindenképpen elkerülhetetlen - a kisebbik rossz - a Szovjetunió
beavatkozása. (folyt.köv.)
1989. június 14., szerda 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató - Nagy Imre és sortársai (3. rész)
|
Június 16. kapcsán Horn Gyula néhány nemzetközi tanulságra is
felhívta a figyelmet. Mindenekelőtt arra, hogy az egyes országok
belső problémáiba nem szabad beavatkozni, illetve külső eszközöket
sem szabad igénybe venni ezek ,,rendezésében,,. Hasonlóan fontos
annak hangoztatása, hogy hazánk a demokratikus, szocialista
megújulás útját járja, és ez nem irányul egyetlen ország ellen sem.
Akadnak ugyan viták - még szövetségeseinkkel is - ezek azonban a
kétoldalú viszony keretébe tartoznak. Magyarország nem pusztán a
jóviszony fenntartására törekszik partnereivel, hanem a kapcsolatok
elmélyítését, a kontaktusok korszerű formáinak elterjesztését tűzi
ki célul.
A szocialista országok között fennálló nézeteltérések
mibenlétéről számos kérdést tettek fel a külügyminiszternek. Horn
Gyula ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ezek a viták jobbára
a tudományos körökre korlátozódnak, s mindenekelőtt ideológiai
jellegűek. Így például polémia folyik arról, hogy a szocializmusban
lehet-e többpártrendszer, mit jelent a pluralizmus érvényesítése,
illetve milyen eredményekre vezethet a piaci viszonyok
érvényesítése. A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek
a viták nem befolyásolják a politikai kapcsolatokat, az
együttműködést. Ma már a Varsói Szerződésen belül is olyanok a
viszonyok, hogy mind nyíltabban merülnek fel a vitás kérdések, s ez
minden tekintetben megfelel a mai követelményeknek. Mindez
egyáltalán nem zavarja a kapcsolatok ápolását, fejlesztését.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a június 16-i gyászszertartás
szélesebb összefüggéseit elemezte a nemzetközi sajtó képviselői
előtt. Miként a napokban elhangzott parlamenti expozéjában is
hangoztatta: a magyar politikai kultúrának évszázadok óta sajnálatos
vonása - szinte már gyakorlata -, hogy politikai konfliktusokat,
vitákat büntető eljárással, nemegyszer halálos ítélet
végrehajtásával próbálnak megoldani. Erre utal az az elgondolkodtató
adat, miszerint 1849 óta tizennégy magyar miniszterelnök lelte
halálát a vérpadon, lett öngyilkos, illetve menekült el hazájából.
Nagy Imre volt a 14. a sorban. Ez a megdöbbentő adat is arra
figyelmeztet: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy soha
többé senki ne váljék koncepciós per áldozatává
Az igazságügyminiszter rövid áttekintést adott a koncepciós
perek felülvizsgálatát szolgáló munkáról. Emlékeztetett arra: a
kormány már tavaly döntést hozott arról, hogy 1945-től kezdődően
felülvizsgálják mindazokat a pereket, amelyek koncepciós elemeket
tartalmaznak. (folyt.köv.)
1989. június 14., szerda 18:58
|
Vissza »
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató - Nagy Imre és sortársai (4. rész)
|
Elhatározták azt is, hogy törvényességi óvás után a Legfelsőbb
Bíróság újratárgyalja azokat a pereket, amelyeknél már szinte
bizonyosan tudható: ártatlanul ítélték el a vádlottakat.
Idetartoznak például az úgynevezett kisgazda összeesküvő perek,
később sorra kerülnek az egyházi és a gazdasági perek.
Felülvizsgálatukkal egyben az igazságszolgáltatás is lehetőséget kap
arra, hogy megtépázott becsületét visszaállítsa; ez egyben
biztosíték lehet arra is, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő a
jövőben.
E sorban különös jelentősége van a Nagy Imre-per
felülvizsgálatának. Nemcsak azért, mert ez volt az utolsó
törvénytelen eljárás magyar miniszterelnökkel szemben, hanem azért
is, mert olyan események újraértékelésére kerül sor, amelyek
igazságszolgáltatásra váró, megoldatlan problémaként bújtak meg az
emberek lelkében.
Kulcsár Kálmán tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit arról
is, hogy a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán a Legfelsőbb
Bíróság július 6-án újratárgyalja Nagy Imre és társai ügyét, s a
minden bizonnyal felmentő ítélet után az Országgyűlés törvénnyel
szolgáltat igazságot az 1956-os eseményekért ártatlanul elítéltek
számára. A készülő törvény előreláthatólag 15 ezer, ,56-tal
kapcsolatos pert érint - közülük 300 végződött halálos ítélettel. A
törvény rehabilitálja azt a csaknem 12 ezer embert is, akit
rendőrhatósági eljárással vontak felelősségre.
Kulcsár Kálmán utalt arra is, hogy az Országgyűlés határozata
nyomán Magyarországon eltörölték a halálbüntetést államellenes
bűncselekmények esetében. Ezt a tárca első lépésnek tekinti a
politikai jellegű bűncselekmények átértékelésében, illetve a
halálbüntetés teljes eltörlésében a magyar jogrendben.
Az igazságügyminiszter végezetül hangoztatta: a kormánynak
eltökélt szándéka, hogy ne csak jogi eszközökkel, hanem egész
politikájával hozzájáruljon a nemzeti megbékéléshez, ahhoz, hogy
június 16-a egy új korszak nyitánya legyen.
A Reuter tudósítója a Történelmi Igazságtétel Bizottságának
egyik tagját idézte, aki szerint Nagy Imrét csak kétharmad részben
rehabilitálták, hiszen a kormány és az Országgyűlés állásfoglalása
mellől hiányzik az MSZMP deklarációja. A tudósító Horn Gyula
álláspontját kérdezte ezzel kapcsolatban.
A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a május 29-i központi
bizottsági ülés után megjelent a testület állásfoglalása Nagy Imre
és mártírtársai ügyében. Ez egyértelmű volt, s összhangban állt a
kormány megnyilatkozásaival. (folyt.köv.)
1989. június 14., szerda 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató - Nagy Imre és sorstársai (5. rész)
|
A kormány álláspontjának megfogalmazásakor egyébként támaszkodott az
MSZMP állásfoglalására. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a
Minisztertanács maximálisan figyelembe vette azokat a tényeket,
amelyeket a Központi Bizottság úgynevezett történelmi albizottsága
tárt fel az elmúlt év folyamán.
A Frankfurter Rundschau újságírója ezzel kapcsolatban arról
érdeklődött, volt-e párthatározat az ügyben, hogy ki vegyen részt a
temetésen. Horn Gyula határozottan leszögezte: ezt a kérdést nem
tették a párt döntésének függvényévé. Mind a kormány, mind az
Országgyűlés önállóan határozott a részvételről. A Minisztertanácsot
egyébként Németh Miklós kormányfő, Pozsgay Imre államminiszter és
Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes képviseli a
gyászszertartáson a Hősök terén, a temetésen azonban nem vesznek
részt a kormány képviselői.
A UPI hírügynökség kérdésére válaszolva Kulcsár Kálmán elmondta:
a perek felülvizsgálatával kapcsolatban felmerült az is, hogy a
kormány kompenzációt nyújtson az ártatlanul elítélteknek. Ennek
összege egyelőre még megbecsülhetetlen; az ilyen célra rendelkezésre
álló összegről még egyeztetést kell folytatni a
Pénzügyminisztériummal. Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a
temetés költségei - beleértve az előkészületekkel kapcsolatos
munkákat - ugyancsak a kormányt terhelik.
Horn Gyula egy kérdésre válaszolva bejelentette: George Bush
amerikai elnök július 11-13-án hazánk vendége lesz. Látogatása
amerikai kezdeményezésre jött létre, s a tervezettnél egy nappal
tovább tart. Az elnök látogatását a magyar kormány örömmel üdvözli.
(MTI)
1989. június 14., szerda 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|