Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 20.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnöknek

"A Gutenberg Szakszervezeti Szövetség tagságát megdöbbentette az a kormányzati szándék, hogy ismét áremelést terveznek - az eddig talán legnagyobb hatásút - a lakásépítésre, és -vásárlásra felvett hitelek kamatai tekintetében."
Deutschlandfunk, Esti magazin:

Konrad Adenauer Alapítvány

"A Konrad Adenauer Alapítvány előbb egy varsói, majd később egy budapesti irodájának a megnyitását tervezi. A következő cél azután a csehszlovákiai kapcsolatok kiépítése lenne. De nemcsak a kereszténydemokrata Adenauer Alapítvány, hanem az SPD-hez közel álló Fredrich Ebert Alapítvány és az FDP-hez közel álló Fredrich Neumann Alapítvány is azon fáradozik, hogy fokozza kelet-európai tevékenységét."

A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (1. rész)

1989. június 2., péntek - Az MSZMP programjának fontos, önálló része az agrárpolitika. Ebben kifejeződik a parasztság, a falu és az élelmiszer-gazdaság társadalmi, gazdasági jelentősége. Agrárpolitikánkat az 1957-ben elfogadott tézisek alapozták meg, amelyek abból indultak ki, hogy a párt szerezze meg a mezőgazdasági termelők bizalmát a termelési biztonság megteremtésével, a termelés fejlesztését pedig helyezze az anyagi érdekeltségre. Ezek az elvek helyesnek bizonyultak.

A mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-termelés nemzetközileg
elismert eredményeket ért el, a mezőgazdasági termelők jövedelme
növekedett, a parasztság helyzete lényegesen változott. Mindez annak
is köszönhető, hogy az MSZMP elkerülte a sztálini agrárpolitika
legdurvább ideológiai és gyakorlati hibáit, s több kérdésben -
jóllehet átmeneti kitérőkkel - helyesen alkalmazkodott a hazai
sajátosságokhoz, utat engedett az alulról indult kezdeményezéseknek.

    A mezőgazdasági nagyüzemek megszervezése, számos ellentmondás
ellenére, megnyitotta az utat a termelőerők gyors fejlődése előtt,
és lehetővé tette, hogy fontos ágazatokban - elsősorban a
gabonatermelésben és az állattenyésztésben - több évtizedes
lemaradást hozzunk be. Ez megalapozta az élelmiszeripar fejlődését;
a mezőgazdasági termékek korábban hagyományos feldolgozása mellett
új élelmiszeripari ágazatok alakultak ki, s a főként kisüzemekben
folyó feldolgozás ipari méretűvé terebélyesedett. Mindez bőséges
hazai élelmiszerellátást és rendszeres kiviteli többletet tett
lehetővé.

    A gazdasági eredmények mellett történelmi jelentőségűnek tartjuk
agrárpolitikánk társadalmi hatását, vagyis a parasztság társadalmi,
anyagi és kulturális felemelkedését. A mezőgazdaság az elmúlt
évtizedekben nemcsak a munkafeltételek, hanem a megélhetés
tekintetében is versenyképessé vált a népgazdaság más ágazataival.

    Szólnunk kell azokról a hibákról, tévedésekről is, amelyek a
fejlődést megnehezítették, több vonatkozásban helytelen irányba
vitték. (folyt.köv.)


1989. június 2., péntek 09:42


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (2. rész)

Tévesnek bizonyult az az ideológiai felfogás, amely a
szövetkezeti tulajdont az államinál alacsonyabb rendűnek tekintette,
majd az 1970-es években a nagyüzemek eröltetett összevonásával a
gazdaságok méretének növelésére törekedett, és időnként a háztáji
termelés, illetve a nagyüzemek kiegészítő tevékenysége ellen
hangolt. Hiba volt, hogy meggyengült a szövetkezetek szövetkezeti
jellege, s egyre nagyobb teret kapott az állami beavatkozás.
Formálissá vált a szövetkezeti demokrácia.

    A mezőgazdaságban is túlsúlyba kerültek azok a módszerek,
amelyek mellőzték a kezdeményezőkészséget, a kockázatvállalást, az
egyéni teljesítmények elismerését. Emiatt csökkent a termelők
érdekeltsége és tulajdonosi kötődése.

    A gazdasági szabályozás sok esetben nem teremtette meg a
versenysemlegességet. Figyelmen kívül hagyta az agrárágazat és ezen
belül a szövetkezetek sajátosságait, továbbá azt a különleges
helyzetet, amit a protekcionista világpiac jelent. A termelés
jövedelmezősége ezek miatt számottevően romlott, a mezőgazdasági
nagyüzemek egyre szélesebb körében az egyszerű újratermelésre sincs
elegendő pénz. Csökken a kistermelésből származó bevételek
reálértéke is.

    Agrárfejlődésünket is kedvezőtlenül érintette az a
területfejlesztésként meghirdetett politika, amely különösen a
kisebb településeknek okozott hátrányokat. Elsorvasztotta önálló
létüket, csökkentette eltartó képességüket, indokolatlan
elvándorlást eredményezett.

    A felhalmozódó gondok és a megújulás igénye egyaránt sürgetik új
agrárpolitikánk kialakítását. A termelési viszonyok olyan
továbbfejlesztését kívánjuk előmozdítani, amely utat nyit a termelők
kezdeményezéseinek, erősíti gazdai kötődésüket, feléleszti az elmúlt
évtizedekben háttérbe szorult hagyományos paraszti értékeket. Ez a
mezőgazdasági termelők boldogulásának feltétele, s egész népünk,
nemzetünk javát is szolgálja.

    Alkalmazkodnunk kell a piacgazdaságra való áttérés
követelményeihez, az agrártermékek hazai és nemzetközi piacain
kialakult helyzethez. (folyt. köv.)


1989. június 2., péntek 09:43


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (3. rész)

Az ország gazdasági gondjainak következményei alól egyetlen ágazat
sem mentesülhet, de az élelmiszergazdaságnak meg kell adni a
lehetőséget ahhoz, hogy stabilizálhassa helyzetét, és egyben új
fejlődési pályán indulhasson el. Ezért hirdetjük meg, hogy
agrárpolitikájában


     MIT AKAR AZ MSZMP?

    1. Világos, megvalósítható célokat
     -------------------------------
    Az agrárnépesség és benne a parasztság kapjon társadalmi
esélyegyenlőséget:

    - képességeinek kibontakozására,
    - jövedelmének növelésére,
    - életkörülményeinek javítására,
    - a falusi körzetek felzárkóztatására,
    - a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozás hatékony
     fejlesztésére.



    Azt akarjuk, hogy célszerűen hasznosuljanak az ország kedvező
mezőgazdasági adottságai, a rendelkezésünkre álló jelentős anyagi és
szellemi kapacitások, értékes termelési hagyományaink. Az
élelmiszergazdaság feladatait ezért a következőkben látjuk:

    - Élelmiszerellátásunk legyen továbbra is kiegyensúlyozott, és
ezt túlnyomórészt hazai termelésre alapozzuk. Javuljon a minőség és
a választék, a termelés alkalmazkodjon a piaci viszonyokhoz, a
kereslethez. A számunkra előnyös nemzetközi munkamegosztás keretében
mindezt egészítse ki élelmiszerimport is, de ez ne veszélyeztesse a
hazai termelés biztonságát.

    - Az országnak szüksége van az agrárgazdaság exporttöbbletére,
ezért is kiemelt feladat termékeink nemzetközi versenyképességének
javítása.

    - Az agrárpolitika segítse elő a vidék sokoldalú fejlesztését,
járuljon hozzá a falvak és a városok ellátottságában meglévő
különbségek csökkenéséhez. Ehhez a mezőgazdaság anyagi lehetőségei
korlátozottak, ezért fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztést a
pénzügyi szabályozás is ösztönözze. (folyt. köv.)


1989. június 2., péntek 09:44


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (4. rész)

- Szoros kapcsolat van a mezőgazdasági termelés és a természeti
környezet egyensúlyának megőrzése között. Ezért a termelés és a
fejlesztés során figyelembe kell venni a föld termőképességének
megóvását és javítását. Társadalmi érdek az egészség- és
környezetkímélő technológiák meghonosítása.


    2. Sokszínű tulajdonformákat, hatékony termelést
     ---------------------------------------------



    A nemzet gyarapodásának legfőbb forrása a kezdeményezőkészség, a
kockázatot is magában foglaló vállalkozói szellem. Olyan
gazdasági-társadalmi környezetet akarunk, hogy a termelők maguk
választhassák meg az adottságaiknak legjobban megfelelő termelési és
érdekeltségi formákat. Szükségesnek tartjuk azoknak a jogi és
pénzügyi kötöttségeknek az oldását, amelyek nehezítik a
kezdeményezéseket, a vállalkozásokat.

    A gazdasági reformnak egyik kulcskérdése a tulajdonviszonyok
fejlesztése. Különösen fontos ez a mezőgazdaságban, ahol a termelés
eredményessége szorosan és hagyományosan kötődik a termelők
tulajdonosi érdekeltségéhez.

    A magyar élelmiszergazdaság versenyképessége és hatékonysága
csak változatos tulajdonformák működése mellett javítható. Ezért
arra törekszünk, hogy éljen együtt a szövetkezeti közös, az állami,
a magán- és a többféle vegyes tulajdon.

    A tulajdonviszonyok fejlesztéséhez meg kell változtatni a
földtulajdoni, illetve a földhasználati viszonyokat. Vissza kell
adni a földnek az évszázados becsületét, a vagyon legfontosabb
részének, a jövedelem egyik fő forrásának kell tekinteni. Váljon
ismét szorosabbá a mezőgazdasági termelők és a föld közötti
kapcsolat.

    A szövetkezetek mezőgazdasági földterületének jelentős hányada
közös tulajdonban van. Ezt a tényt realitásként kell elfogadni, és
az érdekelt szövetkezetek tagságára bízni, hogy milyen formát
választanak tulajdonosi érdekeltségük érvényesítésére. Egyszersmind
nélkülözhetetlen a szövetkezetek közös használatában álló, de még
egyéni tulajdont képező föld jogbiztonságának megerősítése.
(folyt. köv.)


1989. június 2., péntek 09:46


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (5. rész)

A termőföld védelme és célszerű hasznosítása mellett váljon
lehetővé a mezőgazdasági földek adásvétele és bérbeadása, legyen a
földnek értéke és ára. A szövetkezeti tulajdonban lévő területek
értékesítéséről, hasznosításáról csak a kollektíva dönthessen. A
tulajdonszerzés kötöttségeit pedig úgy oldják fel, hogy azoké legyen
a föld, akik hatékonyan hasznosítják.

    3. Valódi demokráciát, tulajdonostagságot a szövetkezetekben

    ------------------------------------------------------------

    Támogatjuk a szövetkezeti mozgalom megújulását. Ennek a
mezőgazdaságban különös jelentősége van. Olyan rendszer fokozatos
kialakítását ajánljuk, amelyben a nemzetközi szövetkezeti mozgalom
másfél évszázados, jól bevált és a szocialista törekvéseknek
megfelelő elvei-értékei érvényesülnek. Ilyenek: a szövetkezés
szabadsága, a tagság igényeihez igazodó formagazdagság, a
szövetkezeti demokrácia, az autonómia, a nyitott tagság, az
önkéntesség, a személyes és vagyoni közreműködés, a tevékenység
szerinti részesedés, a szolidaritás, a mozgalmi jelleg.

    Olyan társadalmi és gazdasági környezet szükséges, hogy a
szövetkezetekben helyreálljon a tulajdon szövetkezeti jellege, a
tagok gazdai kötődése. Érvényesüljön az az elv, hogy a gazdálkodás
célja a tagok érdekeinek sokoldalú érvényesítése és szolgálata.
Ezért támogatjuk, hogy a szövetkezetek szervezete és működése
alkalmazkodjon adottságaikhoz. A szövetkezeti tagság joga legyen a
tulajdonnal való rendelkezés, a vagyon működtetése, a racionális
gazdálkodás a földdel, a tőkebefektetés és a vállalkozás.

    Támogatjuk a vagyon feletti rendelkezés megszemélyesítését. A
részesedés tükrözze a tagsági viszony tulajdonosi vállalkozói és
dolgozói jellegének együttes érvényesülését.

    Egyetértünk a több célú, a többféle tevékenységet is vállaló
szövetkezetek létrehozásával, amelyekben szervesen egyesülnek a
termelői, a szolgáltatói, a kereskedelmi, a pénzügyi, a fogyasztói,
a szociális és az egyéb funkciók, s amelyek - ennek megfelelően -
nemcsak mezőgazdasági tevékenységre vállalkoznak.

    Az átalakulás fokozatosan, anyagi veszteségek és emberi
megrázkódtatások nélkül, önfejlődéssel, a helyi adottságoknak
megfelelően folyjon. Ezt az érdekeltekre kell bízni, nem szabad még
egyszer elkövetni azt a hibát, hogy felülről elgondolt sémák
alapján, kampányszerűen változzanak a gazdálkodás keretei.

    Szükséges az állami és egyéb külső beavatkozások lényeges
korlátozása. Ellene vagyunk minden olyan beavatkozásnak, amely sérti
a szövetkezetek önállóságát. (folyt. köv.)


1989. június 2., péntek 09:48


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (6. rész)

4. Szabad utat a vállalkozásoknak

---------------------------------

A mezőgazdaság fejlesztése támaszkodjon a megújuló és változatos
formákat öltő szövetkezetekre, az állami gazdaságokra, az integrált
kistermelésre és a magángazdaságokra.

    Meggyőződésünk, hogy a jól gépesíthető, kevés élőmunkát igénylő
ágazatokban a nagyüzemi termelés marad a meghatározó, mert ez a
hatékonyabb. Vannak viszont olyan ágazatok és adódhatnak olyan
körülmények, amelyekben és amikor az egyéni, a családi vállalkozás,
a kistermelés, a magángazdálkodás ígér jobb eredményt. Ezért az
egyéni, a családi és a kisebb csoportokba szerveződő vállalkozások
kapjanak azonos esélyt a nagyüzemekkel. E vállalkozások jövője attól
függ, hogyan tudnak a piaci igényekhez gyorsan, rugalmasan
alkalmazkodni, a családi munkaerő és a családi megtakarítások
mozgósításával versenyelőnyre szert tenni.

    A mezőgazdasági kistermelés és az egyéni termelés a nagyüzemek
keretében szerveződő vállakozásokkal együtt bővítheti a falusi
foglalkoztatási lehetőségeket, a megélhetési forrásokat, javíthatja
a vidéki lakosság életkörülményeit, élénkítheti e térségek gazdasági
életét.

    5. A megújuló gazdaságban korszerű mezőgazdaságot

    -------------------------------------------------

    Az élelmiszer-gazdaság illeszkedjen be a szocialista gazdaság
olyan új modelljébe, amelyben a kereslet-kínálat ütköztetése, vagyis
a piac válik átfogó gazdaságkoordináló erővé. Erre akkor lesz képes,
ha egyre szorosabban összekapcsolódik a termelőeszközeit gyártó,
termelését kiszolgáló, illetve a termékeit felhasználó és értékesítő
ágazatokkal. Élelmiszer-termelésünk csak akkor lehet versenyképes,
ha megfelelő az ipari termelőeszköz-gyártás, a kor követelményeihez
igazodik az infrastrukturális háttér. Értékesítési lehetőségei is
mind jobban függenek a belső és a külkereskedelmi szervezet
működőképességétől, tevékenységének színvonalától. Ezért:

    - A hazai ipar figyelmébe ajánljuk, hogy termékeinek az
élelmiszer-gazdaság hosszú távon is biztonságos felvevő piaca,
részben pedig nyersanyagszállítója. Az ipar érdeke is, hogy
gyártmányainak fejlesztésével és korrekt üzletpolitikájával jobban
kielégítse a mezőgazdaság és az élelmiszeripar igényeit.
(folyt. köv.)


1989. június 2., péntek 09:50


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (7. rész)

Indokoltnak tartjuk, hogy a mezőgazdaságban folyó ipari,
szolgáltató tevékenység legyen szerves része az ipar-, illetve a
regionális fejlesztési politikának. A mezőgazdasági nagyüzemekben
ugyanis a megtermelt nyersanyagok feldolgozása és értékesítése
mellett az ipari tevékenységek és szolgáltatások a legjelentősebbek.

    - Szorosabb, a közös érdekeltségen és az egymásrautaltságon
alapuló kapcsolatot tartunk szükségesnek a mezőgazdasági termelés és
az élelmiszer-ipari feldolgozás között. Az élelmiszergazdaság
szerkezetváltásának legnagyobb lehetőségei a feldolgozásban vannak.
Ez egyben kényszer is, mert az élelmiszeripar technológiai, műszaki
színvonalának elmaradása a mezőgazdasági termékek értékesítésének
gátjává válhat.

    Az élelmiszeripari vállalatok számára biztosítani kell a
gazdasági és a jogi önállóságot, hogy növekedhessen kockázatviselő
és alkalmazkodó képességük. A legszükségesebb lépések közül
kiemeljük azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek gátolják
a tőkeáramalást és az eltérő tulajdonformák összekapcsolását.
Fontosnak tartjuk továbbá a termelésre vonatkozó hierarchikus
követelmények - mint páldául az ellátási felelősség, a megyei
önellátási törekvések, a keretgazdálkodás, a piacfelosztás -
megszüntetését.

    A piaci igényekhez való eredményesebb alkalmazkodás érdekében
támogatjuk, hogy a vállalati önállóság és érdekeltség alapján
önszerveződés révén bontakozzanak ki a mezőgazdasági, az
élelmiszeripari és a kereskedelmi vállalatok közötti közös
érdekeltség változatos formái: a szerződéses együttműködés, a
vagyoni társulás különböző módozatai. Az élelmiszeriparban is
kívánatos, hogy az állami vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek
mellett a fogyasztási és más szövetkezetek, valamint a kisiparosok
feldolgozó tevékenysége is bővüljön.

    - Szükségesnek tartjuk az élelmiszerek forgalmazásának lényeges
javítását. A termelőknek és a fogyasztóknak is az az érdekük, hogy a
mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem vállalatai,
szövetkezetei között sokszínű szervezeti, érdekeltségi kapcsolat
alakuljon ki.

    Az együttműködés a vállalati önállóság és a kölcsönös előnyök
alapján bontakozzon ki, járuljon hozzá a monopolhelyzetek
megszüntetéséhez, a piaci versenyhez. Különösen fontosnak tartjuk a
vertikális kapcsolatok kiépítését az agrártermékek
külkereskedelmében, ahol csak az eddiginél rugalmasabb, szabadabb
szervezeti és forgalmazási rendszer vezethet új piacok feltárásához,
az export gazdaságosságának javításához. (folyt. köv.)


1989. június 2., péntek 09:54


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (8. rész)

- Az erdőgazdálkodás szervezetileg is szorosan kapcsolódik a
mezőgazdasági termeléshez. A gazdálkodási kötöttségek oldásával
várhatóan növekszik a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas
területek erősítése. Fontosnak tartjuk az erdők egészségének,
termőképességének javítását; támogatjuk azokat a törekvéseket,
amelyek szorgalmazzák a feldolgozottság növelését.

    6. Hatékony állami irányítást és érdekképviseletet

    --------------------------------------------------

    - A piacgazdaság építése, hatásainak kezelése az
élelmiszergazdaság irányításában is új tipusú államigazgatási
feladatot ad. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormányzati szervek
munkája jobban egészítse ki egymást, legyen összehangoltabb. Az
ágazati minisztérium ne foglalkozzon érdekképviseleti és operatív
feladatokkal, tevékenységében erősödjön az országos szintű szakmai
irányítás és a termelő szervezetek munkájának sokoldalú szolgálata.

    - Támogatjuk az agrárágazat érdekvédelmi és érdekek egyeztető
intézményrendszerének megújítását, új intézmények, például
agrárszövetség kialakítását. Javasoljuk, hogy ezek alulról
szerveződjenek, és minden csoportosulás vagy szervezet maga döntse
el, milyen érdekképviseletnek akar tagja lenni. Olyan politikai
intézményrendszert akarunk, amelyben a mezőgazdaság és az
élelmiszeripar vállalatainak, szövetkezeteinek, a
magánvállalkozóknak együttesen vagy külön létrehozott
érdekképviselete másokkal egyenrangú partner.

    - Támogatjuk a piaci és más információk áramoltatására, a
gazdálkodók kapcsolatainak szervezésére, az élelmiszer-gazdasági
érdekek hatékony egyeztetésére Mezőgazdasági Kamara létrehozását.

    7. Virágzó falvakat

    -------------------

    A mezőgazdasági termelés meghatározó színtere a vidék, ezért az
agrárpolitika szorosan összefonódik a falvak, községek lakóinak
boldogulásával. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a magyar népesség
csaknem felét kitevő falusi, tanyai lakosság életfeltételeinek
javítását, a városba áramlás túlzott mértékének csökkentését; ebben
a mezőgazdasági üzemeknek, a fogyasztási szövetkezeteknek
meghatározó szerepük van.

    Az erőforrások arányosabb területi elosztását, a hátrányos
megkülönböztetések felszámolását szorgalmazzuk. Különös figyelmet
fordítunk a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen
adottságú falvak gazdasági-társadalmi gondjainak megoldására.
(folyt.köv.)


1989. június 2., péntek 09:55


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (9. rész)

A falvak és a városok egyenrangúságát érvényesítő politikát
képviselünk és támogatunk. Azt akarjuk, hogy a falvak nyerjék vissza
politikai és gazdasági önállóságukat, a modernizációba illeszkedve
szülessenek újjá az évszázadok során kialakult értékeik.
Kívánatosnak tartjuk a falusi turizmus feltételeinek megteremtését.
A falvak lakói váljanak a települések igazi gazdáivá, saját
életterüket önállóan alakító és kormányzó autonóm közösségekké.
Célunk: az önizgazgató, autonóm, kulturált és civilizált falu


    8. Esélyegyenlőséget a gazdasági szabályozásban

    -----------------------------------------------

    A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét az utóbbi évtizedben
csökkentették a fokozott költségvetési elvonások. Ugyancsak súlyosan
érintette az, hogy a felhasznált ipari eszközök árai nagyobb
mértékben növekedtek, mint a mezőgazdasági árak. Ez az
élelmiszer-gazdaság helyzetének romlásához, az ágazat folyamatos
leértékelődéséhez vezetett. Fontosnak tartjuk ezért, hogy az állami
gazdaságpolitika törekedjen e helyzet megváltoztatására,
mindenekelőtt az agrárolló nyílásának megállítására. Biztosítsa a
mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelőerőinek megőrzését,
teremtsen olyan feltételeket, hogy eredményes munkával növelni
lehessen a vállalati és a személyes jövedelmeket.

    Az élelmiszer-gazdaság úgy illeszkedjen az általános gazdasági
szabályozásba, hogy az árak, az adók, a támogatások és a hitelek
együttesen teremtsenek a népgazdaság többi ágazatával azonos
tőkemegtérülési esélyt. Ennek több feltétele van:

    - Olyan mezőgazdasági árpolitikát javasolunk, ami teret ad a
piaci hatásoknak, ugyanakkor tompítja a szélsőséges áringadozásokat.
Az agrártermelés sajátos piaci viszonyai miatt az állami irányítás
tájékoztató- és védőárak meghirdetésével, szükség esetén pedig
beavatkozással segítse a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást.

    - Mivel a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége csak hosszabb
távon érheti el más népgazdasági ágazatokét, indokoltnak tartjuk,
hogy az esélyegyenlőséget az állam adózási és hitelpolitikai
eszközökel is elősegítse. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják,
hogy erre a külpiaci versenyképesség megőrzése céljából szükség van.
Támogatjuk az agrárbankok hálózatának kiépítését. (folyt. köv.)


1989. június 2., péntek 09:57


Vissza »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (10.)

- Termékeinknek a nemzetközi piacokon más országok támogatott
élelmiszergazdaságával kell versenyezniük, ezért nem tartjuk
elfogadhatónak a támogatások megszüntetését. Hosszabb távon is
javasoljuk a kedvezőtlen adottságú térségek termelőinek és egyes,
lassan megtérülő beruházásoknak a támogatását. Ezek rendszerét
azonban úgy célszerű továbbfejleszteni, hogy az teremtsen minden
szektorban egyenlő esélyt, és ne egyoldalúan a termelés növelésére,
hanem az ésszerűbb, jövedelmezőbb gazdálkodásra ösztönözzön.

    - Különösen nehéz a helyzet a kedvezőtlen adottságú
szövetkezetekben és állami gazdaságokban. Többségük a gazdaságilag
elmaradott térségekben működik, és körzetében szinte az egyetlen
munkaalkalom. E térségek felzárkóztatása, a foglalkoztatás
biztosítása az egész társadalom feladata, de ebben a mezőgazdaságnak
továbbra is kiemelkedő a szerepe, amit indokolt elismerni és
támogatni.

    A szabályozórendszer ajánlott módosításai javítják az
élelmiszergazdasági termelés közgazdasági feltételeit. Ezeket a
gazdálkodó szervezetek jobb munkával, piaci alkalmazkodással
fordítsák a maguk javára.

    9. A tudományos eredmények sokoldalú hasznosítását

    --------------------------------------------------

    Mezőgazdaságunk akkor tud igazodni a piaci követelményekhez, ha
hasznosítja a hazai és a külföldi tudományos eredményeket.
Támogatjuk ezért a tudományos, műszaki fejlesztés meggyorsítását, a
biotechnika, biotechnológia vívmányainak széles körű alkalmazását.
Indokoltnak tartjuk, hogy a gazdaságok e célra fordítható saját
erőforrásait állami eszközökkel is kiegészítsék.

    A tecnikai-technológiai fejlesztés alkalmazkodjon a nagyüzemek
és a kisgazdaságok igényeihez. Vegye jobban figyelembe az egészség
és környezetvédelem követelményeit.

    A termelés fejlesztését a tudományos eredmények alapozzák meg,
ezeket jól képzett, hozzáértő szakemberek tudják alkalmazni.
Nélkülözhetetlennek tartjuk ezért a kutatás és a fejlesztés,
valamint a szakoktatás feltételeinek javítását, a kutatás, az
oktatás és a gyakorlat közös érdekeltségének megteremtését.

    A mezőgazdaság modernizációjához, alkalmazkodó képessége
fokozásához elengedhetetlen az általános és szakmai műveltség, a
munkakultúra színvonalának emelése, az alkotó- és vállalkozókészség
ösztönzése. Ezért a szakmunkásképzésben, a közép- és felsőfokú
oktatásban teremtsék meg a gazdálkodás újszerű feladataira való
felkészítés feltételeit. A megújulásban, a korszerű szemlélet
alakításában döntő szerepe van a már eddig is elévülhetetlen
érdemeket szerzett agrároktatásnak. (folyt. köv.)


1989. június 2., péntek 09:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója (11. rész)

10. Megbecsült parasztságot, alkotó agrárértelmiséget

-----------------------------------------------------

A parasztok, a mezőgazdasági dolgozók - legyenek akár
szövetkezeti tagok, egyéni gazdálkodók, értelmiségi szakemberek,
akár munkások, alkalmazottak - az agrárpolitika megvalósításának
letéteményesei. Agrárpolitikánkkal elsősorban az ő érdeküket és
egyúttal az egész társadalom javát kívánjuk szolgálni.

    Ez az agrárpolitika tág teret nyit az élelmiszergazdaságban a
nagyobb és kisebb kollektívák, egyének vállalkozásai,
kezdeményezései előtt. Ebben megtisztelő szerep vár az
agrárértelmiségre, amely tudása, szemlélete révén nemcsak a termelés
fejlesztésének, hanem a vidék szellemi életének is meghatározó,
progresszív tényezője. Kérjük őket, hogy álljanak e folyamat élére,
szakértelmükkel, az új lehetőségek megragadásával mozdítsák elő az
élelmiszergazdaság alkalmazkodását a változó követelményekhez.

    x x x

    Az MSZMP szervezetei segítsék elő a megújulást, az önkormányzat
és a demokratizmus kiteljesedését, ami utat nyit az új tehetséges
vezetők, a kezdeményezések előtt. Csak így érhetjük el, hogy a
gazdálkodás szabadsága, az öntevékenységgel párosuló érdekeltség és
a hozzáértés megalapozza a parasztság és a vidéki lakosság
boldogulását.

    A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot olyan
munkaprogram elkészítésére, amely - a kormány gazdasági programjának
részeként - a magyar agrárágazat nemzeti programjául szolgálhat.
(MTI)


1989. június 2., péntek 10:01


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"ZENEÉRTŐ. Jónapot kivánok, az utóbbi időben kimondott ritkasággá lett, hogy bemondják a Magyar Hiradó végén a másnapi alternativ rendezvényeket, illetve azok időpontjait. Miért? Nem kapnak már jelentéseket erről, vagy miért? Kérem ha más különösebb oka nincs, térjenek vissza ehhez a gyakorlathoz, mert máshol ezt nem igen lehet beszerezni, ezeket az információkat, tegyék napi szokásukká, hogy a Hiradó végén és szombaton vasárnap is mondják be ezeket a rendelkezésükre álló adatokat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD