|
|
 |
|
 |
Az európai választás francia tanulságai
|
Párizs, 1989. június 19. hétfő (MTI-Panoráma) - Az európai parlamenti választásokra Franciaországban kettős ellentmondás nyomta rá a bélyegét. A kampány sokkal jobban megmozgatta a hivatásos politikusokat, mint a választókat, másrészt szerepeltek ugyan az európai integráció kérdései, de az esélyesek igazából mind belpolitikai erőpróbának tekintették az összecsapást. Közvetlenül az eredmény is csak a belpolitikai erőviszonyok átrendeződésére hathat.
E szempontból értékelhető igazán a francia zöldek diadalmas
áttörése is: ők a semmiből indulva 9 mandátumot szereztek a franciák
81-es kontingenséből. A francia zöldek ifjú vezére, a 38 éves
Antoine Waechter elsőként azt követelte, hogy az arányos választási
rendszert állítsák vissza az országos választásokon is, hogy a
zöldek így valós erejüknek megfelelően kerülhessenek be a Bourbon
palotába. Melegen támogatta ezt Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti
Front vezére, akinek a pártja vasárnap több mint 11,5 százalékkal a
harmadik politikai erőként jelent meg a politikai porondon, ha a
fennen remélt 15 százaléktól jól el is maradt.
A ,,nagyok,, ligájában a győztesek elégedetlenkedtek és a
vesztesek ültek diadalt. A kormányzó szocialista párt két mandátumot
nyert 1984-hez képest, vezetői mégis csalódottak: azt remélték, hogy
listájuk a legnagyobb aránnyal kerül ki a küzdelemből. A jobboldalon
viszont a chiracista RPR és a giscardi UDF ujjongott, mintha nem is
vesztettek volna 8 mandátumot. Számukra a tét az volt, hogy ne
maradjanak le a szocialista lista mögött és megszégyenítsék a
szakadárként, Simone Veil, volt euro-parlamenti elnök vezetésével
külön listán induló középpártiakat. A szocialistákat közel 5
százalék-ponttal megelőzték, Veil-ék pedig utolsó előtti helyre
szorultak a mandátumot szerzett hat lista között. Utolsó az FKP,
7,85 százalékkal: megszakadt a parlamenti és a helyi tanácsi
választások javuló tendenciája, aminek oka Georges Marchais főtitkár
szerint a népi szavazók tartózkodása.
A legfőbb francia tanulság: a hagyományos jobboldal pártjai
tovább gyengültek, választási erejük összesítve a 37 százalékot sem
érte el. Az egyesülés e pártok számára létkérdéssé kezd válni és a
megújulás útját a választók nem a centristák külön zászlóbontásában
látják. A zöldek és a nemzeti front nagy sikere az 50 százalékot is
meghaladó, rekord tartózkodás arányával együtt arra mutat, hogy a
franciák jelentős része elégedetlen a hagyományos politikai erőkkel
és politikájukkal. Köztük az FKP-val is, amelynek külön vonalát,
másfajta politikáját nem értékeli illetve irreálisnak tartja. +++
László Balázs (Párizs) MTI-PAnoráma
1989. június 19., hétfő 14:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|