Rendszerváltás és az MTI

	Kémek az NSZK-ban
Köln, 1989. június 17. (Deutschlandfunk, Könyvszemle) - A németországi Szövetségi Köztársaság két szemben álló tábor közé ékelődve a keleti titkosszolgálatok egyik legfontosabb céltáblája. Nem véletlenül. A nyugatnémetek ugyanis jelentős szerepet játszanak a NATO-ban, valamint az Európai Közösségben. Gazdaságuknak teljesítményekre képes, a tudományok és a kutatás területén a világ élvonalában járnak. Működési terület a Szövetségi Köztársaság. Kémkedés, szabotázs - ezzel a címmel jelent meg Friedrich-Wilhelm Slohmann könyve, melyben e téma jeles szakértője, a keleti titkosszolgálatok nyugatnémet területen folytatott kémtevékenységét vizsgálja. E nem mindennapi munkát Szabó Tamás mutatja be kedves hallgatóinknak. Friedrich-Wilhelm Slohmann idézi könyvében a szövetségi alkotmánybíróság definícióját, mely világosan megofgalmazza: a kommunista titkosszolgálatok arra törekednek, hogy egy másik állam ügyeit kifürkésszék és ily módon kapjanak átfogó képet az ország katonai, politikai, gazdasági, szellemi és morális erejéről. Ezt a megállapodást kiegészíti Slohmann azzal, hogy a kommunista világgal a kémkedés alatt nem csak az információk beszerzését értik, hanem egyúttal olyan politikai eszköznek tekintik, melyet a keleti vezetők a nyugati demokráciák elleni harcban vetnek be. Friedrich-Wilhelm Strohmann könyvének központi megállapítása, hogy a németországi szövetségi köztársaság megalaítása óta a keleti titkosszolgálatok egyik legfontosabb vadászterületének számít. Az enyhülés, a szembenálló tömbök egymáshoz való közeledése sem változtat ezen a tényen, mi több, a Varsói Szerződés tagállamai még fokozzák is kémtevékenységüket. Strohmann hatalmas mennyiségű forrásmunka, valamint számtalan könyv és folyóiratcikk alapján írta meg e munkát. A 443 konkrét eset bemutatása nem csak érdekes olvasmánnyá teszi a könyvet, hanem forrásjelleget is biztosít neki. (folyt.) 1989. június 17., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Kémek az NSZK-ban - 1. folyt.
A szerző figyelemre méltó aprólékossággal mutatja be a keleti titkosszolgálatokat, történetüket, szervezeti felépítésüket, gyenge pontjaikat. Slohmann elsősorban az NDK hírszerző tevékenységére összpontosít. Ennek hátterében az áll, hogy a Szövetségi Köztársaságban folyó kémtevékenység 75 százaléka mögött a keletnémetek húzódnak meg. Slohmann részletesen tárgyalja a kérdést, hogy kikből is lesznek kémek. Az államvédelmi szervek hivatásos tagjaiból, a keleti országokból a Szövetségi Köztársaságba áttelepülő német származású személyekből és nyugatnémet állampolgárokból. Az NDK pénzt, időt, energiát nem kímélve a legváltozatosabb módon veti be kémeit. Slohmann tevékenyégük alapján különböző csoportokba sorolja az ügynököket. A kémek egy része például perspektíva-ügynök, vagyis nem kap rögtön megbízatást. Tevékenységére csak akkor tartanak igényt, ha a hírszerzés szempontjából megfelelő pozícióba került. Hasonló a szerepük a várakozó ügynököknek is, akik esetleg 10-20 évet is várnak bevetésükre. Fontos szerepet játszanak azok a személyek is, akik tulajdonképpen nem kémkednek. Feladatuk az, hogy a Szövetségi Köztársaság politikáját, a kommunista országok érdekeinek megfelelően befolyásolják. Az közismert tény, hogy a kémtevékenység általában politikai, katonai és gazdasági jellegű információk beszerzésére irányul. A szerző alaposságára jellemző, hogy a legmagasabb államhivataloktól kezdve a szakszervezeten át az emigráns csoportokig szinte minden lehetőséget szemügyre vesz. A konkrét esetek elolvasása során az az érzése támad az embernek, mintha James Bond világa elevenedne meg. Csábító nők, veszélyes kémek, milliós üzletek. A kémkedés kalandos világát bemutató mű nem lenne teljes, ha nem ismerhetnénk meg azokat a módszereket, melyek segítségével a kémek a megszerzett információkat továbbítják. (folyt.) 1989. június 17., szombat
Vissza »

	- Kémek az NSZK-ban - 2. folyt.
A hagyományos módszerektől kezdve a legmodernebb technológiát igénybe vevő metódusok leírásáig mindenre kitér az író. Így például azt is megtudhatjuk, hogyan lehet infravörös fénybeszélgetések útján értékes információkat továbbítani. Slohmann bebizonyítja, a keleti ügynökök tevékenysége nem csak információszerzésre korlátozódik. A hamis információk terjesztésében, hamis dokumentumok nyilvánosságra hozatalában, valamint a tömegkommunikációs eszközök befolyásolásában is nagymesterek. A Német Szövetségi Köztársaság területén tevékenykedő kémek munkája gazdag termést hoz. A szerző ennek miértjére próbál választ keresni. Végül arra a következtetésre jut, hogy a nyugatnémet demokratikus jogállam éppen azért ad lehetőséget titkainak kifürkészésére, mert egy nyílt társadalomban a jog gátat szab az állampolgárok tökéletes megfigyelésének és ellenőrzésének. Éppen ezért nagyon is szükség van a nyugatnémet kémelhárító szervekre. +++ 1989. június 17., szombat
Vissza »