Rendszerváltás és az MTI

	Június 17. - NDK-beli és nyugat-berlini hangok (1.rész)
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, Nyugat-Berlin, 1989. június 17. szombat (MTI-tud.) - A két német állam kapcsolatában le kell küzdeni azt, ami elválasztja őket, és fejleszteni kell mindazt, ami közös bennük - jelentette ki Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere szombaton a 36 évvel ezelőtti NDK-beli munkásfölkelés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Walter Momper Nyugat-Berlin Wedding kerületének temetőjében mondott beszédet az 1953. június 17-iki eseményekre emlékezve. Ez a nap Nyugat-Berlinben - akárcsak az NSZK-ban - a német egység napjaként pirosbetűs ünnep a naptárakban. Mint a kormányzó polgármester fogalmazott, az elmúlt 36 évben a történelmi helyzet alapvetően megváltozott. A mai szituációnak immár semmi köze nincs ahhoz a körhöz, amikor még a konfrontáció, a fegyverkezés és az ellenségképek kölcsönös kidomborítása volt a meghatározó elem. A weddingi temetőben tartott megemlékezés mellett szombaton koszorúzás volt a sztálinizmus áldozatainak nyugat-berlini emlékművénél, valamint Peter Fechter sírjánál, akit a szektorhatáron át megkisérelt szökés közben lőttek agyon az NDK határőrei. A nevezetes évfordulón - a város nyugati felével ellentétben - az NDK fővárosában nem voltak megemlékezések. Az újságok többsége - így a Neues Deutschland és a Berliner Zeitung is - Karl Eduard Von Schnitzlernek, a közismert politikai tévé-kommentátornak pénteken este a tévé-híradóban beolvasott szöveget vette át évfordulós kommentár gyanánt. Von Schnitzler szemére veti a bonni politikusoknak és újságíróknak, hogy alig két nappal a szovjet-nyugatnémet közös nyilatkozat aláírása után máris előrángatták ,,a hidegháború molyzsákjából a 50-es évek régi jelszavait, miszerint a kialakult határok nem véglegesek, az NDK-ban épülő szocializmust föl kell számolni stb,,. A kommentátor újfent az orra alá dörgöli Bonn-nak, hogy Németország megosztásáért csakis az NSZK-t terheli a felelősség, mivel az imperialista nyugati hatalmak és német kapitalista barátaik kedvéért semmibe vette az önrendelkezési jogot. A szovjet övezetben élő németeknek így nem maradt más választásuk, mint hogy éljenek önrendelkezési jogukkal és megalakítsák a szocialista államot. (folyt.) 1989. június 17., szombat 17:04
Vissza »

	Június 17. - NDK-beli és nyugat-berlini hangok (2.rész)
Manapság többen is óva intik az NSZK-ban azokat, akik szabadjára engedik nagynémet álmokat kergető fantáziájukat - írja Von Schnitzler. - Ismét mások joggal hívják föl a figyelmet arra, hogy ,,az NDK polgárainak csöppet sem hiányzik a munkanélküliség, a lakbéruzsorások, a gazdagok tanulási privilégiuma, vagy pláne Schönhuber és republikánus társai. Bonnban nem szabadna összekeverni a dolgokat. A két német állam létezése stabil alkotórésze az európai békének. Kétoldalú kapcsolataik alapját az önrendelkezés joga képezi. A másik állam ügyeibe való mindennemű beavatkozás az önrendelkezési jog semmibevételét jelentené és veszélyeztetné a békés (európai) fejlődést,, - írja Von Schnitzler. Az esetenkénti zavaró tényezőktől eltekintve a két német állam viszonya kielégítő, a viszony alapját képező nemzetközi jogi elvek kiállták a próbát. A némely alapvető kérdésben fönnálló nézetkülönbség dacára, figyelembe véve a két ország adottságait, mindkét félnek szándékában áll a jószomszédi kapcsolatokat az egyenjogúság alapján fejleszteni - állapítja meg a kommentátor, hozzátéve: a realitásokat lehet szeretni vagy nem szeretni. A megváltoztatás szándéka azonban sebek föltépését és új veszélyek fölidézését jelentené. A németeknek - akár az Odera, az Elba vagy a Rajna mentén élnek - közös kötelességük annak megakadályozása, hogy német földről újból háború robbanjon ki. Mind a ketten különös felelősséget viselnek Európa békéjéért. +++ 1989. június 17., szombat 17:13
Vissza »