|
|
|
|
Lengyel választás - Rakowski, Walesa 1. rész
|
Scipiades Iván, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. június 4. Vasárnap (MTI-tud) - Lengyelországban vasárnap megkezdődött a parlamenti választás, amelynek eredményeként - a szocialista országokban először - megjelenik az ellenzék a törvényhozásban.
A küzdelem 460 képviselői és 100 szenátori helyért folyik. Annak ellenére, hogy a képviselőházi (alsóház) helyeket a politikai erők előre elosztották maguk között, hogy biztosítsák a zökkenőmentes átmenetet az eddigi - lényegében - egypártrendszerről a parlamenti demokráciába, a választás végkimenetele még sincs teljesen beprogramozva. Csupán annyi van előre eldöntve, hogy a képviselői helyek 38 százalékára csak a LEMP jelöltjei pályáznak, 27 százalékára a LEMP-pel szövetséges két kis párt és három világi vallási szervezet, s a mandátumok 35 százalékáért pártokon kívüliek és ellenzékiek versenyeznek. A szocialista országokban ez az első eset, hogy a vezető párt feladja parlamenti abszolút többségét. A szavazók arról szavazhatnak, hogy az egyes politikai erők számára kijelölt képviselői székbe az adott politikai erő melyik jelöltje kerüljön, de arról nem dönthetnek, hogy egy képviselői hely a LEMP-nek jusson-e vagy az ellenzéknek. Viszont a választók döntésétől függ, hogy az ellenzék hány helyet szerez meg a számára elérhető 161-ből a képviselőházban, és hányat a 1OO szenátori székből. A lengyel szenátus (felsőház) lesz a szocialista országokban az első olyan választott testület, amelyet ténylegesen minden korlátozás nélkül, teljesen szabad, demokratikus választásokkal hoznak létre. Az is a választópolgárok akaratától függ, hogy a LEMP és szövetségesei színeiben országos listán induló 35 országos jelentőségű politikusból hány jut be az alsóházba. Egy ,,műhiba,, folytán ugyanis bejutásuk nehezebb, mint a helyi listákon induló jelölteké. Sajátos mechanizmussal van biztosítva a választások lebonyolításának és a szavazatszámlálásnak az ellenőrzése. Minden jelölt bizalmikat állíthatott saját választókerületének bármely szavazóhelyiségébe, akár mindegyikbe is. Ezek a bizalmik az állami választási bizottságok tagjaival együtt jelen vannak a szavazóhelyiségekben, ott lesznek a szavazatszámláláskor is, és észrevételeiket beírhatják a valasztási jegyzőkönyvekbe. A varsói vajdaságban például csaknem 11 ezer főt számlálnak a választási bizottságok, és körülbelül 8 és fél ezer bizalmit állítottak melléjük a jelöltek, köztük természetesen az ellenzékiek is. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 10:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|