Rendszerváltás és az MTI

	ENSZ-tanulmány
London, 1989. június 15. (BBC, Panoráma) - A Szovjetunióban és Kelet-Európában megkezdett gazdasági reformok sokszínűségét és bizonytalanságát illusztrálja az a tanulmány, melyet ma tett közzé az ENSZ európai ügyekkel foglalkozó gazdasági bizottsága. A kötetről a Financial Times mai számában jelent meg ismertetés: Ez a könyv tekinthető a kelet-európai gazdasági reformok mostanáig legátfogóbb és legalaposabb elemzésének. A tanulmánykötet egyik végkövetkeztetése az, hogy túlságosan is nagy derűlátásra vallana ha azt várnánk, hogy a reformprogramokat, a felgyorsult gazdasági növekedést és a külkereskedelmi változásokat egyszerre véghez lehet vinni. Kelet-Németország és Románia nem tervez jelentős változtatásokat. Ám az öt reformirányultságú kelet-európai országban felismerték a központi tervezés hiányosságait. A tanulmányok szerzői igen eltérő véleményt alkotnak arról, hogy meddig és milyen gyorsan kell a reformoknak haladniuk. Magyarországon és kisebb mértékben Lengyelországban jelentős mértékben visszaállítják a magántulajdont, még a termelési szférában is. Más országok e téren inkább csak puhatolódznak. Folyamatban van az intézmények átszervezése, hogy elősegítsék az új vezetési módszerek bevezetését. Az egyik legfontosabb változás a központi és kereskedelmi bankok szétválasztása, amikoris különálló intézmények foglalkoznak a vállalatok finanszírozásával. Magyarország a reform élvonalában jár, itt vannak olyan bankok, melyek a termelésben mobilizálják a lakosság által megtakarított pénzösszegeket. (folyt.) 1989. június 15., csütörtök
Vissza »

	ENSZ-tanulmány - 1. folyt.
Nem véletlen, hogy a gazdasági reformok legélesebb bírálatai magyar és lengyel szerzőktől származnak. Nem mintha kétségbe vonnák az alapvető változások szükségességét - ám nagyobb tapasztalatuk van a reformok végrehajtásában, és így számukra világosabbak a hiányosságok és a felmerülő problémák. A tanulmányokban aggodalom fogalmazódik meg az infláció elkerülhetetlensége miatt. A reformprogramok túl bonyolultak ahhoz, hogy rövid időn belül meg lehetne őket valósítani. Néhány vállalattól elvárták, hogy termékeiket a régi, alacsony árakon vigyék piacra, ugyanakkor pedig nekik maguknak a termeléshez mindent magasabb piaci áron kellett beszerezniük. Ilyen fajta ellentmondások keletkeznek, mert annak ellenére, hogy megegyezés született abban, hogy a piac szerepét ki kell terjeszteni, az állam továbbra is rögzíti sok árucikk árát. A külföldi adósságot lehetséges akadálynak tekintik, mely visszafogja a reformokat. A reformfolyamatra visszahúzó erőt gyakorol a KGST keretében történő kereskedelem kétoldalú, árucserére épülő jellege is. A tanulmányokból az is kiderül, hogy a reformereknek fel kell vennük a küzdelmet a lakosság jelentős részével, akik támogatnak bizonyos alapvető szocialista értékeket, mint például a jövedelmekkel kacsolatos egalitárius elvárások. A reform többek közt az egy főre eső jövedelem, és az egyéni fogyasztás legalábbis ideiglenes csökkentését is jelenti. A konzervatívok tehát tömegbázisra találhatnak, amikor a reformokkal szemben lépnek fel. (folyt.) 1989. június 15., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	ENSZ-tanulmány - 2. folyt.
Számos tanulmányíró kiemeli, hogy a gazdaság hatékonyságának magasabb szintjét lehetetlenség elérni messzire menő politikai változások nélkül. Vagyis a kommunista párt csak egyike lehet a különböző érdekcsoportoknak. A kötet végső tanulságát talán így összegezhetnénk: A szovjetunióbeli peresztrojka sikere elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a többi kelet-európai országban végbemehessenek a strukturális változások. +++ 1989. június 15., csütörtök
Vissza »