Rendszerváltás és az MTI

	Tartható-e a khomeinizmus Khomeini nélkül (1.rész)
1989. június 15. (MTI-Press) - Khomeini ajatollah halálával recsegni kezdtek az iráni rendszer eresztékei és alapjaiban megrendült az Iszlám Köztársaság hatalmi struktúrája. Kérdés, miként lehet aláducolni, vagy az alapokról kell-e kezdeni az építkezést. Amikor június 4-én az ország kikezdhetetlen tekintélyű vezetője eltávozott az élők sorából, éppen a bizonytalanságból eredő veszélyek elkerülése végett, a Khomeini által személyesen összeválogatott 83 tagú Szakértői Gyűlés Szajed Ali Hamenei hodzsatoleszlam, a köztársasági elnök személyében választott új vezetőt a helyére. A döntés hézagpótló megoldásnak tűnik az űr betöltésére. Iránban azonban alig akad földi halandó, aki helyettesíthetné a Khomeinit, akinek személye sajátos intézménnyé vált az iszlám forradalom óta eltelt tíz esztendőben. Az elhúnyt imám egyszemélyben egyesítette a legfőbb vallási és politikai hatalmat, s az állam szellemi vezérének tisztét kifejezetten az ő testére szabták, neki kreálták. Az iszlám forradalom győzelmében és a sah bukásában játszott egyedülálló szerepét ismerte el a Velajat-i Fakih, a legfőbb jogtudós tiszte. A minden esetben megkérdőjelezhetetlen döntnök annyira beépült az ország hatalmi gépezetének működésébe, hogy megszűnésével a változások lavináját indíthatja el. Senki nincs a vallási és világi személyiségek között, akit a papság, a politikai és gazdasági élet egyaránt elismert vezetőjének fogadna el. Hamenei, lévén hodzsatoleszlam és nem ajatollah, vagy fő-ajatollah, a papi hierarchiájában csak középen áll és a vallási főméltóságok szemében csupán szerény tekintéllyel bír. Ez jutott a hét elején kifejezésre, amikor a hat legnagyobb tekintélyű főpap és Khomeini fiából, Ahmedből álló testület egy másik személyiséget, a kilencvenéves Mohamed Ali Araki ajatollahot választotta meg a vallási ügyek legfőbb döntőbírájává. Khomeini halála után a hívők tehát már nem megválasztott utódát, hanem Araki ajatollahot, a Mardzsa Taklidot - követendő forrást - tekintik szellemi vezérüknek. Araki ajatollah azonban járatlan a politika útvesztőiben, és a világi személyiségek emiatt nem is hallgatnának rá. Megtették tehát a papok az első lépést, hogy a teokratikus iszlám állam hatalmi szerkezetében ismét különváljon a vallási és a világi hatalom. Ha ez az irányzat folytatódik, csak idő kérdése, mikor veszik át a kormány irányítását ismét világi politikusok. (folyt) 1989. június 15., csütörtök 14:14
Vissza » Folytatásokkal »