|
|
|
|
A meszheti törökökről (1. rész)
|
Moszkva, 1989. június 15. (MTI-Panoráma) - Kik azok a meszheti törökök, akik a második hete tartó fergánai pogromok áldozataivá, a pogromok üldözöttjeivé válva kerültek a nemzetközi sajtó érdeklődésének előterébe?
Eredeti hazájuk a Grúzia déli részén, a török határ közvetlen szomszédságában húzódó Meszheti hegyhát és vidéke. Valamikor a középkorban telepedtek itt le, amikor a területet megszállva tartották a törökök. Vallásukat, kultúrájukat azóta is megőrizték. Itt éltek évszádadokon át nyugalomban, mígnem 1944. november 14-ről 15-re virradóan Közép-Ázsiába és Kazahsztánba nem deportálták őket. A kényszerű kitelepítést azzal ,,indokolták,,, hogy bizonyos nem baráti állam javára felderítő tevékenységet folytattak. Mint a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap legújabb számában két néprajzkutató írásából kiderül, 1956-ban közölték a meszheti törökökkel, hogy hatálytalanították a kitelepítésükről szóló döntést. Visszatelepülésüket azonban megakadályozta az a tény, hogy óhazájuk olyan határövezetnek minősült, amelybe - a terület különleges státusa miatt - a beutazást és a letelepedést szigorúan szabályozták. S ez akkor a tilalommal volt egyenértékű. A két néprajzos szerint nehéz megbecsülni mai lélekszámukat, s azt is, hogy annak idején a kitelepítéskor hányan vesztették életüket. Egyes adatok arra utalnak, hogy a deportálás folyamán a meszheti törökök mintegy fele elpusztult. Nehezíti a pontos adatok feltárását, hogy a meszheti török származásúak többsége ma hivatalosan azerbajdzsánként szerepel. Az 1979-es népszámláláskor az országban 93 ezer meszheti török élt, közülük 80 ezer Közép-Ázsiában és Kazahsztánban. A fergánai területen tíz évvel ezelőtt ötezer volt a számuk. A kutatók szerint ma a meszheti törököknek két alapvető kérdéssel kell szembenézniük. Az egyik a visszatelepülésé. A felmérések azt mutatják, hogy a törökök kivétel nélkül mind vissza akarnak költözni régi otthonaikba. A megoldást abban látják, hogy fel kellene oldani az utazásukat korlátozó minden tilalmat, hogy beutazhassanak a Meszheti hegyhát vidékére, ahol - az ő ismereteik szerint - a törökök házai, földjei azóta is lakatlanok. (folyt.)
1989. június 15., csütörtök 13:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A meszheti törökökről (2. rész)
|
A másik kérdés az egykori kitelepítettek és Közép-Ázsia őshonosainak a viszonya. A közép-ázsiai térség török közössége és az egyes települések meszheti török csoportjai között nagy különbség van az életkörülmények rendezettségében, konszolidáltságában. Emellett a meszheti törökök szociálisan , kulturálisan el vannak szigetelődve a más nemzetiségek képviselőitől. A meszheti törökök földműves hagyományaiknak és munkaszeretetüknek eredményeként viszonylag jó gazdasági körülmények között élnek Üzbegisztán más etnikai csoportjaihoz képest. Egy olyan térségben, ahol nagyon sokan munkát sem találnak maguknak, ezek a ,,kiváltságok,, hozzájárulhatnak a nemzetiségi ellentétek kiéleződéséhez. Bár, s ez már nem néprajzi kérdés, a jelek arra mutatnak, hogy messze többről van szó, mint nemzetiségi ellentétek spontán fellángolásáról. A szovjet lapok helyszíni tudósításai, a megszólaltatott katonai és más vezetők egyértelműen arra hívják fel a figyelmet, hogy komolyan megszervezett, jól előkészített igazi hadjáratról van szó. Ehhez pedig - a klasszikus háborúkhoz hasonlóan - három dolog kell: pénz, pénz és pénz. S akiktől ez a pénz származik, azok az eseményeket a sötét háttérből igazgató valódi felbújtók, akiknek a meszheti törökök csak ürügyül szolgálnak egészen másfajta céljaik eléréséhez. +++
1989. június 15., csütörtök 13:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - 1989. június 16.
Némileg csalódtam. Több ezer emberre számítottam, de csak néhány százat találtam, meg vagy ötven újságíró-kollégát. A tüntetés egyébként jó hangulatú volt, a fideszesek tisztességes beszédekben követelték a követelnivalót. Csak néhány megszállott tüntetésjáró kiabált összevissza..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 15. Megtartotta első ülését a párt a FKGP újonnan választott Politikai Bizottsága. A jelenlévők a munkamegosztásban is határoztak és létrehoztak egy országos elnöki tanácsot és egy országos végrehajtó bizottságot. Az országos elnöki tanács tagjai lettek: Vörös Vince, Balogh György, Nagy Ferenc József, Iván Géza, Böröcz István és Prepeliczay István. Az országos végrehajtó bizottság összetétele az alábbiak szerint alakult: Prepeliczay István, Bejczy Sándor, Balogh György, Dragon Pál, Hardi Péter és jómagam. A párt legfőbb szerve változatlanul a Politikai Bizottság maradt, amelynek feladata a párt politikai életének irányítása és ezzel kapcsolatban a személyi és általában minden olyan ügyben való döntés, amely az elnöki tanács és a végrehajtó bizottság hatáskörét meghaladta."
MTV2 nézői telefonok:
"- Állítsák le a Bős-Nagymarosi vízlépcső építését, oké!? Azért mondom!
- 128-976: Hogyan kell fagylaltot készíteni? Benne volt a múltkori "Házibarát"-ban, de elfelejtettem. - Major Béla 500-446. Az időjárásjelentés alatt kísérőzene szólt. Jó lenne, ha elhagynák az aláfestő zenét, mert rettenetesen zavaró. Az ember nem a zenére, hanem az időjárásjelentésre kíváncsi Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|