Rendszerváltás és az MTI

	Balti államok - megemlékezések a sztálini deportálásokról
Moszkva, Washington, 1989. június 15. csütörtök (MTI- AP/AFP) - A három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország lakossága szerdán koncerteken, nagygyűléseken és egyházi szertartásokon emlékezett meg a sztálini deportálások évfordulójáról - jelentette csütörtökön az AP amerikai hírügynökség. Sztálin utasítására 1941. júniusában tömeges kitelepítéseket hajtottak végre, nem sokkal azelőtt, hogy Németország lerohanta a Szovjetuniót. A deportáltak száma százezres nagyságrendű, nyugati számítások szerint csupán június 13-án és 14-én 48 ezer - a sztálini rendszer által ,,megbízhatatlannak,, minősített - embert telepítettek ki Szibériába. A lakhelyükről eltávolítottak nagy része nem élte túl a kényszerű számüzetést, a kitelepítetteknek alig húsz százaléka tért csak vissza később szülőföldjére. Az AP jelentése szerint nagyszabású gyűlést rendeztek. Ezen nemcsak a lett, hanem a litván szuverenitás ügyét is tamogatta több felszólaló, így a Helsinki Watch Group (a helsinki záróokmányban foglaltak tiszteletben tartását szorgalmazó csoport) egy tagja is. A lett szuverenitás mellett foglalt állást az ottani Népfront egyik vezetője is, akinek a többezer ember előtt elhangzott felszólalását egyenesben közvetítette a litván állami televízió is. Szerdán tették közzé a litván parlament határozatát, amely a ,,Gyász és a remény napjává,, nyilvánította június 14-ét (A lett Legfelsőbb Tanács Elnöksége korábban hozott hasonló döntést, ,,A Sztálini elnyomás áldozatainak emléknapjává,, kiáltva ki ugyanezt a dátumot). Vilniusban, Litvánia fővárosában többezer ember vett részt egy utcai megmozduláson, este a köztársaság egész területén megkondultak a harangok a deportáltak iránti kegyelet jeleként. Bush amerikai elnök is megemlékezett szerdán a sztálini kitelepítések évfordulójáról abban a kiáltványában, amelyben a ,,Baltikumi Szabadság Napjává,, nyilvánította június 14-ét. Elismerte, hogy az emberi jogok tekintetében javulás tapasztalható a Szovjetunió balti államaiban, például szabadon bocsátották a politikai foglyokat, az egyház nagyobb szabadságot kapott, s a nemzeti zászló használata már nem tiltott. Az elnök ezeket fontos intézkedéseknek minősítette, de hozzáfűzte, hogy e vívmányok még nem elegendőek, azokat ,,intézményesíteni kell,,. +++ 1989. június 15., csütörtök 10:15
Vissza »