|
|
|
|
- Emlékműavatás - 3. folyt.
|
Úgy érezzük, hogy a párt át kívánja menteni a hatalmát, mintegy történelmi önigazolást keres a reformkommunista folyamatokra, és ezért mintegy kisajátítja ötvenhatot. Ez nagyon sok esetben megtörtént már, hiszen mi, a mi korosztályunk azt tanulta, hogy Árpád vezértől Dózsa Györgyig mindenki kommunista volt. Most mintha ez a sors várna ötvenhatra is: mintha ötvenhat szellemiségét államosítani akarnák. Ez egy borzasztó dolog lenne, hiszen ez az egész forradalom a magyar nép forradalma, és senkinek, semmiféle politikai csoportnak - legyen az bármilyen nagy, bármilyen erős - nincs joga kisajátítani ötvenhat eszményeit. És még azt is elszeretném mondani, hogy ez a temetési szertartás - végsősoron bármennyire fájdalmas - nem a hozzátartozóké, és valójában nem is temetésről van itt szó, hanem egy politikai demonstrációról, amely demonstrálja a népakaratot mindennemű diktatúra ellen - természetesen elsősorban az ellen, amely bennünket sújt: a kommunista diktatúra ellen. Úgy gondolom, hogy mindenképpen ezt a fajta megközelítést kell képviselnünk, nemcsak nekünk - különböző társadalmi csoportoknak, radikális csoportoknak és az ifjúságnak -, de jó lenne, hogyha ezt képviselnék azok, akik most egyszerűen a magyar nemzet feje fölött és titokban, a közvélemény kizárásával valamiféle megegyezést kötöttek a hatalommal. Erről nem tudok beszélni, mivel nem tudok erről nagyon sokat, de nem is törödtünk ezzel -, egyszerűen dolgoztunk. Úgy éreztük, hogy elég volt már a sok szép szóból. Most már mindenki ötvenhatos, tettekkel kellene végre bizonyítanunk azt, hogy hova tartozunk. (folyt.)
1989. június 15., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - 1989. június 16.
Némileg csalódtam. Több ezer emberre számítottam, de csak néhány százat találtam, meg vagy ötven újságíró-kollégát. A tüntetés egyébként jó hangulatú volt, a fideszesek tisztességes beszédekben követelték a követelnivalót. Csak néhány megszállott tüntetésjáró kiabált összevissza..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 15. Megtartotta első ülését a párt a FKGP újonnan választott Politikai Bizottsága. A jelenlévők a munkamegosztásban is határoztak és létrehoztak egy országos elnöki tanácsot és egy országos végrehajtó bizottságot. Az országos elnöki tanács tagjai lettek: Vörös Vince, Balogh György, Nagy Ferenc József, Iván Géza, Böröcz István és Prepeliczay István. Az országos végrehajtó bizottság összetétele az alábbiak szerint alakult: Prepeliczay István, Bejczy Sándor, Balogh György, Dragon Pál, Hardi Péter és jómagam. A párt legfőbb szerve változatlanul a Politikai Bizottság maradt, amelynek feladata a párt politikai életének irányítása és ezzel kapcsolatban a személyi és általában minden olyan ügyben való döntés, amely az elnöki tanács és a végrehajtó bizottság hatáskörét meghaladta."
MTV2 nézői telefonok:
"- Állítsák le a Bős-Nagymarosi vízlépcső építését, oké!? Azért mondom!
- 128-976: Hogyan kell fagylaltot készíteni? Benne volt a múltkori "Házibarát"-ban, de elfelejtettem. - Major Béla 500-446. Az időjárásjelentés alatt kísérőzene szólt. Jó lenne, ha elhagynák az aláfestő zenét, mert rettenetesen zavaró. Az ember nem a zenére, hanem az időjárásjelentésre kíváncsi Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|