|
|
|
|
Recski túlélő találkozó
|
München, 1989. február 11. (SZER, Világhíradó) - Miközben a Duna pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32 évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben, ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett belügyi tisztekben. A javuló politikai idők mégis lehetővé tették, hogy a volt foglyok a múlt évben odahaza is létrehozzák érdekképviseleti szervüket. A Recski Szövetséget, ahogyan Dr. Zimányi Tibor közgazdász, a szövetség főtitkára tegnap az igen rossz körülmények között megtartott közgyűlésükön elmondotta - igazukat keresve eljutottak a magas állami és pártvezetőkhöz, Pozsgay Imréhez, Nyers Rezsőhöz, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterhez. A rehabilitáció követelése nem ütközött elvi ellenállásba, de a gyakorlatban a megszokott halogatás, egymásra mutogatás, mellébeszélés miatt nem sokat haladt előre. A Recski Szövetség azonban nem csupán a nyugdíj-ügyek rendezését kívánja, hanem azt is követeli: a parlament mondja ki a törvénytelenségek elítélését, és adjon garanciát arra, hogy ezek a törvénysértések ne ismétlődjenek meg. Javasolják, hogy az egykori recski haláltábor területén állítsanak emlékművet a sztálinizmus magyarországi áldozatai tiszteletére. Az utóbbi időben a magyarországi sajtó, tömegkommunikáció, filmművészek nyíltabban, támogatóan foglalkozik a recskiek ügyével. Éppen a napokban adták át a filmszemlén Gyarmati Lívia és Böszörményi Géza Recskről készített alkotásának a dokumentumfilmek fődíját. Ez nem feledtetheti el, hogy a volt foglyok többsége bizony már idős, nem egészséges ember, aki nehezen tud szembeszállni a hivatalok packázásaival. Tömegesen kapják a fenyegető, névtelen leveleket. Szükséges lenne, hogy a volt recskiek ügyét valamennyi alternatív és demokratikus szervezet is magáévá tegye. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|