|
|
|
|
Pillanatképek az ostromlott Pekingből (1.rész)
|
1989. június 12. hétfő (MTI-Panoráma) - Jó egyhetes távollét után ismét megjelent az utcán az idős parasztárus, akitől gyümölcsöt, zöldséget, néha régiségnek elkeresztelt faragványokat szoktam vásárolni. A megszokott ,,öreg barátom,, köszöntéssel üdvözöl. Egy csecsebecsét mutat, és közben halkan mondja: ,,A katonák Ajaj Semmi köze ennek a szocializmushoz. Nekem elhiheti. Én akkor is itt voltam, amikor a Kuomintang ölte a népet. Meg amikor a japánok lőttek. Nem lesz ennek jó vége.,, Aztán felülkerekedik benne az üzletember. Maga is elkészül Kínából? Vegyen valamit emlékül, barátnak olcsón megszámítom. Nemleges válaszomra a fejét csóválja. Még, hogy nem megyek el Kínából? Nem vagyok normális. ,,Kutyavilág lesz itt - folytatja. - Talán a külföldieknek is. Mi persze túléljük, de maguk miért szenvedjenek?,, A sarkon feltűnik egy katonai dzsip. Az öreg köp egyet.
Ülök a televízió képernyője előtt, hallgatom a szüntelen felém áramló primitív propagandát, a katonák hőstetteinek magasztalását, arany vállpántos tábornokok és polgári politikusok nyilatkozatait. Nem hiszek sem a szememnek, sem a fülemnek. Mégis igaza lesz a bölcs parasztnak. Nem lehetek normális, vagy legalábbis tudathasadásos állapotba kerültem. Több mint hat héten át azt jelentettem Pekingből, amit saját szememmel láttam: diákok, munkások, értelmiségiek, újságírók és művészek százezrei és milliói békésen tüntetve követelték a nagyobb demokráciát és a politikai reformot. Óriási volt a lelkesedés, amikor nem kisebb vezető, mint Csao Ce-jang, a 47 milliós kommunista párt főtitkára minősítette ország-világ előtt hazafiasnak és demokratikusnak a pekingiek mozgalmát. Aztán jött a rendkívüli állapot, Pekingbe behatolt a hadsereg, és leverte... De mit is? Nem azt, amit heteken keresztül láttam és érzékeltem, hanem - igazít el a hivatalos propaganda - egy maroknyi ellenforradalmár lázadását. Az egyik reggel fegyverropogás zajára ébredek. Az a diplomáciai negyed, amelyben lakom, elég messze esik a Tienanmen tértől, ahol már nem diákok, hanem tankok állomásoznak. Mégis megdermeszt a félelem: a térhez közeli diplomáciai negyedet a katonák már megtámadták, állítólag orvlövészeket sejtettek a külföldi diplomaták és újságírók lakásaiban, de az is lehet, hogy a a kellemetlen szemtanuként jelenlévő külföldiek távozását akarták meggyorsítani. Amikor leballagok a földszintre, megkönnyebbülten hallom a kínai liftesektől, hogy nem a Belső-Mongóliából Pekingbe rendelt katonák lövöldöztek a közelben, hanem egy új maszek kisvendéglő nyílt meg, a hagyományokhoz híven petárdarobbanások közepette. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pillanatképek az ostromlott Pekingből (2.rész)
|
Az utcákon még kissé bonyolult a közlekedés, de a kerékpárosok könnyedén kikerülik a kiégett katonai teherkocsik roncsait. Pillantásra sem méltatják a félelmetes, lánctalpas, nehézgépfegyverrel felszerelt páncélozott csapatszállító járműveket, no meg a hatalmas tankokat. Már közlekednek a buszok is. Igaz, kevés van belőlük, mert a lakosság a hadsereg behatolásakor barikádokat és úttorlaszokat emelt belőlük, s ezeket bizony nem kimélték a páncélosok. Kinyitott a közeli vegyes áruház, de kenyeret nem lehet kapni. Mikor lesz végre kenyér? - kérdezi egy naiv külföldi. Az eladó szinte gondolkodás nélkül vágja rá: kérdezze meg Li Pengtől. Vagyis a miniszterelnöktől, aki a békés Pekingben elrendelte a rendkívüli állapotot és behívta a hadsereget. Kinyitott a taoista régiségbolt is. Tulajdonosa bölcs mosolyával, mindenbe belenyugvó nemtörődömségével vívta ki tiszteletemet. Évek óta ismerjük egymást. Azzal fogad, hogy már a végefelé tartunk. Abban a körzetben, ahol a lakása van, tegnap már csak négy halott volt. De rájár a rúd a diákokra, meg a hasonlókra. Százával tartóztatják le az embereket. Az öregek - mármint a veterán vezetők - nem bocsátják meg nekik ezt a ,,kellemetlen,, hat hetet. ,,No meg az ijedtséget, teszi hozzá, amit az a mozgalom - gondolom tudja, mire célzok - okozott nekik a Tiltott Város magas falai mögött.,, Kinézünk a parányi üzlet ablakán. A júniusi napsütésben idős kínaiak üldögélnek a járda szélén. Kalitkákban csivitelő madarakat figyelnek, évezredes nyugalommal. Körülöttük gyermekek, a madarakkal együtt sétáltatott unokák és dédunokák tipegnek-topognak. Katonák sehol. Pekingben béke és nyugalom honol. Legalábbis ebben is kis utcácskában. Pontosabban: teljes béke és nyugalom honolna, ha egy közeli hangszóróból nem áradna megállíthatatlan egyhangúsággal a 84 éves Teng Hsziao-ping figyelmeztetése: ,,Levertük az ellenforradalmi lázadást, de a harcnak nincs vége. Ezt az élet-halál küzdelmet végig kell vinni.,, A pekingiek hallgatnak. De azt, hogy mit gondolnak, nem tudom. S az a kényszerképzetem támad, hogy azok sem tudják, akik azt magyarázzák nekik, hogy mindaz, amit az elmúlt hetekben átéltek, közönséges hallucináció volt. +++ Éliás Béla (Peking), MTI-Panoráma
1989. június 12., hétfő 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|