|
|
|
|
Huszonöt éve börtönben (1. rész)
|
1989. június 12. hétfő (MTI-Panoráma)
Negyedszázada van börtönben napjaink minden bizonnyal legrégebben elítélt politikusa, Nelson Mandela, aki fogságában az afrikai népek apartheid-ellenes szabadságharcának élő jelképévé vált. Mandelát és hét társát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőit 1964. június 12-én ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. A pretoriai rezsim ,,szabotázs és forradalmi összeesküvés,, címén emelt vádat a betiltott apartheid-ellenes mozgalom élcsapata ellen. Mandela, a szervezet fegyveres szárnyának alapítója - aki ekkor egyébként már két éve letartóztatásban volt - a tárgyaláson kijelentette: ,,Nem tagadom, hogy szabotázsokat szerveztem. De ezt nem a pusztítás kedvéért tettem, s nem is azért, mintha kedvelném az erőszakot. Mindent hideg fejjel tettem, válaszként arra a politikai helyzetre, amely hosszú évek zsarnoksága, népem kizsákmányolása és elnyomása következtében alakult ki,,. A politikust, aki a jövvő hónapban tölti be 71. évét, börtönőrei hosszú évekig a legszigorúbb elszigeteltségben tartották. Betegsége kapcsán, a hazai és a nemzetközi közvélemény nyomására 1988-ban a szigorított Pollsmoor börtönből előbb rabkórházba, majd egy neves klinikára szállították, s állapota javulása óta egy villában él - természetesen továbbra is szigorú őrizetben, de már emberi körülmények között. Az utóbbi években a pretoriai hatóságok többször szabadon engedték volna, azzal a feltétellel, ha kinyilatkoztatja, hogy elutasítja az erőszak alkalmazását a politikában. Ezt nem fogadta el, azzal az érvvel, hogy a pretoriai rendszernek kellene inkább ilyen nyilatkozatot tenni. Politikai megfigyelők szerint azonban hamarosan mégis kiszabadul, mégpedig minden feltétel nélkül: Pieter Botha elnök valószínű utódja, Frederik de Klerk a szeptember 6-i választások után, s még karácsony előtt szabadlábra helyezi - hogy ,,szalonképesebbé,, tegye rendszerét. Az idős politikus szabadulásával különleges helyzetbe kerül, hiszen személyében tulajdonképpen három emberről van szó: a magánemberről, a politikusról és a negyedszázados mítoszról. A magánember továbbra is súlyos beteg, előrehaladott kora miatt a börtönben szerzett tuberkulózisból soha nem tudják tökéletesen kigyógyítani. Felesége, Winnie, aki 25 éve várja, s közben maga is az apartheid-ellenes mozgalom egyik vezetőjévé és jelképévé vált, az év elején komoly politikai botrányba keveredett. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 13:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|