Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 12.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Nagy Imre és négy mártírtársának életrajza

"Nagy Imre 1896. június 7-én született Kaposvárott, parasztcsaládban. Vasmunkásnak tanult. 1914-ben bevonult katonának, 1917-ben orosz hadifogságba esett, majd belépett a Vörös Hadseregbe..."
SZER, Magyar híradó:

Ellenzéki Kerekasztal

"...az Ellenzéki Kerekasztal az egyedül helyes megoldást választotta, amikor tárgyalási készséget mutatott. Az MSZMP nélkül ma éppen úgy nem lehet kiutat keresni a zsákutcából, ahogy erre ez a bűnös párt önmaga szintén nem képes. A cél pedig nem lehet más, mint a társadalmat fenyegető katasztrófa elkerülése, a békés átmenet a diktatúrából a demokráciába."

Nagy Imre és négy mártírtársának életrajza (1. rész) (OS)

1989. június 12., hétfő - Az MTI Sajtó-adatbank és Dokumentációs
Szerkesztősége a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátja Nagy
Imrének és négy sorstársának, Gimes Miklósnak, Maléter Pálnak,
Szilágyi Józsefnek és Losonczy Gézának életrajzát.


     Nagy Imre


    1896. június 7-én született Kaposvárott, parasztcsaládban.
Vasmunkásnak tanult. 1914-ben bevonult katonának, 1917-ben orosz
hadifogságba esett, majd belépett a Vörös Hadseregbe. Hazatérése -
1921 - után a Szociáldemokrata Párt Somogy megyei szervezetét
vezette. Amikor radikális földreform-törekvései miatt kizárták a
pártból, a Vági-féle MSZMP-hez csatlakozott. A Vági-perben
elítélték: két évet töltött börtönben, utána évekig rendőri
felügyelet alatt állt. 1928-ban Bécsbe, majd Moszkvába emigrált.
1930-36 között Moszkvában a Nemzetközi Agrártudományi Intézet
munkatársa volt. A háború kitörése után önként jelentkezett a magyar
hadosztályba; ejtőernyős kiképzést kapott, de nem vetették be.
Később a moszkvai Kossuth Rádió egyik szerkesztője lett.

    1944 végén tért vissza Magyarországra és az MKP, majd az MDP
Központi Vezetőségének és a Politikai Bizottságnak a tagja volt.
1944. december 22-én az Ideiglenes Kormány földművelésügyi
minisztere lett. Az 1945-ös választások után rövid ideig - 1945.
november 15. és 1946. március 20. között - belügyminiszter, 1947.
szeptember 16. és 1949. június 8. között az Országgyűlés elnöke
volt.

    1948-ban összeütközésbe került a pártvezetéssel. 1949-ben
megfosztották PB-tagságától, és önkritikát kellett gyakorolnia.
Ezután ismét agrárkérdésekkel foglalkozott: a gödöllői
Agrártudományi Egyetemen kapott tanszéket, és a Magyar Tudományos
Akadémia is tagjai sorába választotta.

    1950. december 16-tól élelmezési miniszter, 1952. január 5-től
begyűjtési miniszter, majd 1952. november 14-től
miniszterelnök-helyettes volt. Az MDP II. kongresszusán
beválasztották a Központi Vezetőségbe, s tagja lett a Politikai
Bizottságnak és a Titkárságnak is.

    1953. július 4-én miniszterelnök lett. 1955. április 18-án
leváltották miniszterelnöki tisztségéből, megfosztották
pártfunkcióitól és akadémiai tagságától. 1955 decemberében kizárták
a pártból.

    1956. október 13-án visszavették az MDP-be. 1956. október 24. és
november 4. között ismét miniszterelnök volt. November 1-4. között
külügyminiszterként is tevékenykedett. (folyt.köv.)


1989. június 12., hétfő 16:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Nagy Imre és négy mártírtársának életrajza (2. rész) (OS)

November 4-én a jugoszláv követségre ment. November 22-én
családjával és híveivel együtt Romániába vitték. 1957 áprilisában
Magyarországra szállították, és több mint egyéves vizsgálati fogság
után, zárt és titkos tárgyaláson 1958. június 15-én halálra ítélték.

    Június 16-án kivégezték.


     Gimes Miklós


    1917. december 22-én született Budapesten. Érettségi után a
Szegedi Orvostudományi Egyetemre iratkozott be, tanulmányait azonban
abbahagyta. A háború alatt munkaszolgálatos volt. 1944. nyarán
néhány barátjával megszökött, és eljutott a jugoszláv partizánokhoz.

    1945 januárjában érkezett vissza Budapestre. Belépett a
Kommunista Pártba. Előbb egy ifjúsági lapnál, majd a Szabad Népnél
dolgozott.

    1954-ben a Szabad Nép tudósítójaként előbb Genfben, majd
Párizsban töltött néhány hónapot, de a pártlaptól elbocsátották, és
a Magyar Nemzethez helyezték át. 1955 májusában a Lapkiadó Vállalat
taggyűlésén mondott beszéde miatt kizárták a pártból és elküldték a
Magyar Nemzettől. A Corvina Könyvkiadó lektoraként dolgozott tovább.

    1956. október 30-án társaival megindította a Magyar Szabadság
című lapot, melynek első vezércikkét ő írta. November 4. után
illegalitásba vonult, s barátaival kiadta az Október huszonharmadika
című stencilezett lapot. December 5-én tartóztatták le.

    1958. június 16-án kivégezték.


     Maléter Pál


    1917. szeptember 4-én született Eperjesen. Apja jogakadémiai
professzor volt, Jászi Oszkár szellemi köréhez tartozott. Eperjesen
érettségizett, majd a prágai Károly Egyetem orvostudományi karán
folytatta tanulmányait. 1938-ban, az első bécsi döntés után a
budapesti egyetemre iratkozott át.

    1940-ben önként jelentkezett katonai szolgálatra, majd a
következő évben a Ludovika tisztképző tanfolyamára. 1943-ban avatták
hadnaggyá, s a keleti frontra vezényelték. Páncélos főhadnagyként
esett fogságba. 1944-ben a kijevi partizániskolán ejtőernyős
kiképzést kapott; Erdélyben vetették harcba. Helytállásáért magas
szovjet és magyar kitüntetésekben részesült.

    A háború után az újjászerveződő magyar honvédség tisztjeként
teljesített szolgálatot. 1946-tól 1949-ig Tildy Zoltán köztársasági
elnök testőrségének parancsnoka, majd a Szabályzatszerkesztő
Csoportfőnökség parancsnoka, 1955-től a nem fegyveres szolgálatot
teljesítő Műszaki Kisegítő Alakulatok parancsnoka volt. (folyt.köv.)


1989. június 12., hétfő 16:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Nagy Imre és négy mártírtársának életrejza (3. rész) (OS)

Az ő parancsnoksága alá tartozott a Killián laktanya is, ahová
1956. október 25-én kivezényelték, hogy állítsa helyre a rendet.
Október 31-én a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezték ki,
és megválasztották a legfelsőbb operatív testület, a Forradalmi
Karhatalmi Bizottság tagjává.

    November 2-án vezérőrnaggyá léptették elő, és honvédelmi
miniszterré nevezték ki. Ő vezette a küldöttséget, amely a szovjet
hadsereg magyarországi parancsnokaival a csapatkivonások
lebonyolításáról tárgyalt. A tárgyalást 3-án este Tökölön, a szovjet
főhadiszálláson folytatták. November 4-ére virradó éjszaka a magyar
kormánydelegáció tagjaival együtt őt is letartóztatták.

    1958. június 16-án kivégezték.


     Szilágyi József


    1917. június 20-án született Debrecenben, paraszti család ötödik
gyermekeként. A debreceni Református Gimnázium elvégzése után a
Tisza István Tudományegyetem jogtudományi karára iratkozott be.
1937-ben bekapcsolódott a Márciusi Front munkájába, a
fasisztaellenes demokratikus összefogás szükségességét hirdette.
Tagja lett a Front úgynevezett ,,kilences bizottságának,, és a
Tovább szerkesztőbizottságának. 1938-tól már a kommunista pártnak is
tagja volt, de mivel a Márciusi Front legális tevékenységét
hatóságilag megakadályozták, Szilágyi és társai a Szociáldemokrata
Párt keretei között dolgoztak tovább, a debreceni Munkásotthonban
tartottak előadásokat.

    1940-ben letartóztatták. Nyolc hónapos vizsgálati fogság után
illegális kommunista szervezkedés vádjával elítélték. Egyéves
büntetését 1941-ben a Kúria három évre emelte. 1944. március 15-én
szabadult a szegedi Csillagbörtönből.

    Debrecen felszabadulása után a város rendőrkapitánya lett, majd
országos rendőrfőkapitánnyá nevezték ki. Ebben a tisztségben
dolgozott rendőrezredesi rangban 1945 szeptemberéig, amikor
tüdőbetegsége miatt másfél évre fel kellett hagynia a munkával. 1947
elején tért vissza a közéletbe. Rajk László hívására a pártközpont
karhatalmi osztályának élére került. Tagja lett a MDP Központi
Ellenőrző Bizottságának. 1949 júniusában leváltották, és a
Külkereskedelmi Minisztérium Terv- és Statisztikai Osztályának élére
nevezték ki, 1950-ben leváltották. Ezután a Terményforgalmi
Egyesüléshez került. Közben, 1951-ben beiratkozott a Műszaki Egyetem
mezőgazdasági gépészmérnöki karára. 1953-ig teljes
visszavonultságban élt, 1955 elejétől Nagy Imre szűk baráti körébe
került. 1956. október 13-án ő búcsúztatta a Farkasréti temetőben a
néphadsereg törvénytelenül kivégzett, majd rehabilitált főtisztjeit.
(folyt.köv.)


1989. június 12., hétfő 16:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Nagy Imre és négy mártírtársának életrejza (4. rész) (OS)

Fontos szerepet játszott a műegyetemisták október 22-i
nagygyűlésén.

    Október 23. után előbb a Budapesti Rendőr-főkapitányságon,
Kopácsi Sándor mellett tevékenykedett, majd Nagy Imre
miniszterelnöki titkárságát vezette. November 4-én a jugoszláv
nagykövetségre ment, majd Romániába vitték. 1958 februárjában Nagy
Imrével együtt került a vádlottak padjára, később azonban ügyét
különválasztották.

    1958. április 24-én végezték ki.


     Losonczy Géza


    1917. május 5-én született Érsekcsanádon, református
lelkészcsaládban. A hajdúböszörményi Kalvineumban érettségizett,
majd beiratkozott a debreceni Tisza István Tudományegyetem
bölcsészkarának francia-magyar szakára. Szilágyi József, Tariska
István, Újhelyi Szilárd, Zöld Sándor és mások mellett a Márciusi
Front ,,kilences bizottságának,, tagja, s a mozgalom Tovább című
lapjának munkatársa volt. 1938-ban egyéves ösztöndíjat kapott a
besanconi egyetemre.

    Hazatérése után 1939-ben a KMP tagja lett, majd újságíróként
dolgozott a Népszava szerkesztőségében. Letartóztatták, szabadulása
után az illegális pártsajtóban tevékenykedett.

    1945 márciusától a Szabad Nép belpolitikai rovatvezetője,
1947-től országgyűlési képviselő, 1948. december 4-től
miniszterelnökségi államtitkár volt. Beválasztották az MKP, majd az
MDP Központi Vezetőségébe is, amelynek 1951 márciusáig,
letartóztatásáig póttagja volt. 1949-ben a Népművelési Minisztérium
államtitkára lett.

    1951 márciusában letartóztatták. A bíróság elé a Márciusi Front
egyik egykori debreceni vezetőjeként került. A Gyűjtőfogházból
súlyos betegen, 1954-ben szabadult, amikor Nagy Imre
kormányprogramja nyomán megkezdődtek a rehabilitálások. Párttagságát
visszakapta, a Magyar Nemzet munkatársa lett.

    1956. október 23-án a Központi Vezetőség tagjai közé
választották, de ezt nem fogadta el. Hamarosan ismét Nagy Imre
közvetlen munkatársainak egyike lett: a Parlamentben a sajtó- és
propagandaügyeket intézte, és Nagy Imre utolsó kabinetjében
államminiszter lett. Tagja volt annak a héttagú intézőbizottságnak,
amelyre az MDP önmagát feloszlató Központi Vezetősége az új párt, az
MSZMP ügyeinek intézését bízta.

    November 4-én Nagy Imrével együtt a jugoszláv követségre ment.
Őt is Romániába vitték, majd hazahozták és a Fő utcai börtönbe
került. 1957. december 21-én a börtöben halt meg.

(OS)


1989. június 12., hétfő 16:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:

" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió? - Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt. - Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni. - Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD