Rendszerváltás és az MTI

	Washington Times Magyarországról
Washington Times - politikai Amerika Hangja helyzetkép Magyarországról Washington, 1989. május 15. ---------------------------- Panoráma A Washington Timesban figyelemkeltő cikk jelent meg Budapestről, egy a magyarországi helyzetről. Címe: Soron lévő budapesti temetések. - Felolvassuk a cikk magyar fordítását: - Haldoklik a Magyar Szocialista Munkáspárt. Miután 1949-ben eltérítette a magyar demokratikus kormányt, az MSZMP eltörölte az emberi jogokat, szolgaian lemásolta a szovjet külpolitikát és négy évtizeden át koldussá tette az országot és a népet - a párt vezetőit kivéve. Az MSZMP gazdasági hozzá nem értése, személyes kicsinyessége és politikai elnyomása figyelemreméltóan határozott magyar egyetértéshez vezetett, amely követeli a politikai intézmények és szokások átfogó megváltoztatását. A szovjet érdekszférában általános jelenség ez a megdöbbentő hozzáállás. Az elmúlt évben a magyar Országgyűlés és a párt védnöksége alatt hatalmas politikai lépések történtek afelé, hogy az 1949-es szovjet tipusú alkotmányt a nyugati demokráciákra hasonlító alkkotmánnyal helyettesítsék. Már létre is jött az egyetértés az új alkotmány alapelveit illetően. Mindenekelőtt az emberi jogok védelme, politikai többpártrendszer, amelyben az MSZMP-nek semmiféle különleges szeerepe nincsen, a hatalom megosztása kétkamarás országgyűléssel, közvetlenül választott államelnök, független alkotmányos jogrendszer, amelynek jogában áll a kormány hatalmának korlátozása és a gyülekezés-, a szólás- és a szakszervezeti szabadság megteremtése. (folyt.) 1989. május 15., hétfő
Vissza »

	Politikai helyzetkép - 1. folyt.
A tervek szerint néhány hónapon belül megfogalmazzák az új alkotmányt, és a végleges változatot további viták után népszavazásra bocsátják. Az alkotmányos reformmal egyidőben a magyar Országgyűlés törvényeket hozott a szervezkedés szabadságának biztosítására. Megadta a sztrájkjogot. Kivételt tett azokkal, akik lelkiismereti okokból megtagadják a fegyverviselést és csatlakozott az ENSZ menekültügyi egyezményéhez. Készül a törvény a többpártrendszer védelmében is. Az ellenzéki Szabad Demokraták Szövetsége ragaszkodik ahhoz, hogy jegyezzenek be minden pártot, amelynek programja nem ütközik a büntető törvénykönyvbe. Nyilvánosan elítélte az olyan javaslatokat, hogy egy új pártnak minimum ezer alapító tagja legyen, vagy hogy korlátozzók az új pártok külföldi pénzügyi támogatását. Az SZDSZ támadta azt a javaslatot is, hogy az MSZMP olyan kormánytámogatást kapjon, amit más pártok nem kapnak. A Független Kisgazdapárt csatlakozott az SZDSZ számos követeléséhez, és javasolta hogy az új párttörvényben foglaltassék benne: adják vissza részben, vagy teljes egészében az MSZMP által önkényesen elkobzott tulajdonokat. Az FKGP azt is követeli, hogy tiltsák meg a bíróságok, a katonaság és a rendőrség tagjainak, hogy belépjenek valamilyen politikai pártba. Sebők János vezérőrnagy áprilisban megerősítette, hogy nem fognak használni katonai erőt Magyarország radikális demokratizálódásának fékezésére. Sebők kijelentette: a történelem bebizonyította, hogy a reform elkerülhetetlen, miután mmindenkinek tudnia kell, hogy az egypártrendszer és a pártállam megbukott. Nincs egyetlen ország a világon, amely egypártrendszerben él, és nem rohan a szakadék felé. (folyt.) 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Politikai helyzetkép - 2. folyt.
Sebők vezérőrnnagy elítélte a párt magánhadseregének létezését és a párt beavatkozását a hadsereg ügyeibe. A katonaság - jelentette ki - támogatni fogja azt a politikai pártot vagy koalíciót, amely az új alkotmány érdekében az ország vezetését irányítja függetlenül attól, mi történik az MSZMP-vel. Áprilisban Pozsgay Imre államminiszter, a párt Politikai Bizottságának okos reformere angliai látogatásán kijelentette: pártolja a többpártos választások megtaartását Magyarországon. Sőt Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után Pozsgay lelkesen beszélt Thatchher szabadpiacos gazdasági kezdeményezéseiről, amelyeket a magyar reform kiindulópontjaként tett megáévá. Az MSZMP főtitkára, Grósz Károly szintén csaltakozott a politikai reformról zengő magyar kórushoz. Szükségessé válhat - mondta a múlt hónapban -, hogy ebben az évben már helyi- és országgyűlési választásokat tartsunk, ha a közvélemény ezt akarja. A szovjet glasznoszty eltörpül a magyar nyíltság mellett. A magyar kormány jogszakértő ügyvédekből álló bizottságot hozott létre, amelynek célja megvizsgálni az 1945 és 1962 között lezajlott koncepciós pereket. A bizottság feladata, hogy jogi és történelmi szempontból tekintse át ezeket a pereket, és javaslatokat tegyen: hogyan szüntessék meg a múlt törvénysértéseinek következményeit. A bizottság által felülvizsgált ügyek között szerepel az ünnepelt Mindszenty bíboros ellen megrendezett hazaárulási per is. (folyt.) 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Politikai helyzetkép - 3. folyt.
A magyar sajtó a közelmúltban részleteket közölt Mindszenty bíboros koncepciós perének tárgyalásáról, és nyilvánosságra hozta a bíboros 1956. november 3-iki beszédét, amelyet egy nappal a szovjet csapatok bevonulása előtt mondott el, s amelyben dícsérettel hangsúlyozta a forradalmár magyarok nemzeti törekvéseit. Egyidőben ezzel a magyar állami televízió hosszú interjúkat közölt Alexander Dubcekkel, a prágai tavasz reformerével, s ezzel mintegy hallgatólagos állami beleegyezést nyújtott Dubcek céljaihoz. Mihail Gorbacsov - úgy tűnik - nem kíván akadályokat gördíteni a magyar reform gyorsvonatának útjába. A múlt hónapban megkezdte csapatainak és katonai felszereléseinek visszavonását Magyarországról, sőt elküldte megbízottait a magyar alkotmány reformjáról szóló vitákra. Gorbacsov tanácsadója, Ábel Aganbegjan, a vezető szovjet közgazdász, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetével, Mark Palmerrel együtt tanulmányozta: van-e lehetőség arra, hogy szovjet-amerikai közös vállalkozásokat hozzanak létre magyar földön. Az MSZMP közelgő megsemmisülése mindezzel együtt járó fejlemény. Az új maagyar alkotmány sikeréhez elgengedhetetlen a magántulajdon erős jogi védelme, és az egyéni termelékenység és kezdeményezőkészség széles körű ösztönzése. Ha a megreformált alkotmányt azonnal üldözőbe veszik a gazdasági problémák és az egy helyben topogás, akkor a magyar demokráciának rögös lesz az újta. A magyaroknak nem szabad elhitetniük magukkal, hogy országuk sorsa hatalmas külföldi kölcsönök és segélyek beáramlásától függ. +++ 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »