Rendszerváltás és az MTI

	Amerikai törvényhozók látogatása (1. rész)
1989. április 14., péntek - Steny Hoyer demokrata párti képviselő vezetésével pénteken hazánkba érkezett az amerikai Kongresszus európai biztonsági és együttműködési értekezlet bizottságának küldöttsége. A demokrata törvényhozókból álló, öttagú delegáció a Raoul Wallenberg Emberi Jogi Közgyűlés budapesti találkozójára látogatott Magyarországra. A küldöttséget a délutáni órákban a Parlamentben fogadta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A találkozón részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A kötetlen légkörű megbeszélésen a Ház elnöke tájékoztatta a tengerentúlról érkezett vendégeket a magyar belpolitikai élet főbb fejleményeiről. Elmondta az amerikai törvényhozóknak, hogy Magyarország napjainkban az egypártrendszerről a többpártrendszerre való átmenet feladatával birkózik. Az átmeneti időszak legfontosabb követelményei közé tartozik az ország politikai, gazdasági stabilitásának megőrzése. Ezt szolgálja az a párbeszéd is, amely az ország sorsáért felelősséget vállaló különféle szervezetek, szerveződések részvételével kezdődött meg. Az Országgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a társadalmi párbeszéd az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó érdemi tárgyalások után megállapodásra vezet. A tárgyalófelek remélhetőleg egyezségre jutnak olyan kényes kérdésekben is mint például a parlamenti képviseleti arányok kialakítása. Abban ugyanis ma egyetértés mutatkozik, hogy még nem érettek meg a feltételei a politika szabadversenynek. A Parlament tevékenységét ismertetve Szűrös Mátyás mindenekelőtt arról szólt, hogy jelenleg a feszített ütemű törvénykezés igényli a legnagyobb erőfeszítést a képviselőktől. Erre utaló adat: a jövő év közepéig több mint 30 új törvényt kell megalkotniuk. A törvényalkotás menetrendjének főbb állomásaiként várhatóan júniusban kerül az Országgyűlés elé az alkotmánybíróság létrehozására vonatkozó javaslat, szeptemberre tervezik a pártokról szóló törvény-tervezet előterjesztését, s még az idén elkészülnek az új választójogi jogszabályok. A törvényalkotás mellett az Országgyűlés tevékenységében mind nagyobb szerepet kap a kormányzati munka ellenőrzése. E tevékenységi kör fontos eszközeként a Parlament májusi ülésszakán hazánkban is megszületik a kormánnyal, illetve annak egyes tagjaival szembeni bizalmatlansági indítvány intézménye. (folyt.köv.) 1989. április 14., péntek 20:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Amerikai törvényhozók látogatása (2. rész)
Az amerikai törvényhozók kérdeseire válaszolva Szűrös Mátyás elmondta: a pluralizmusra épülő magyar politikai életben megjelenő új pártok szabadon alakíthatják ki platformjukat; akár polgári demokratikus alapokon is szervezhetik soraikat. Tevékenységükkel szemben mindössze egyetlen követelményt támasztanak: az alkotmány előírásaival összhangban kell működniük. A politika színpadának új szereplői tehát a ,,mindent szabad, amit a törvény nem tilt,, alapelv szellemében munkálkodhatnak. Magyarország a mindenfajta jelző nélküli demokrácia megteremtését tűzte ki célul. A mélyreható társadalmi átalakulásoktól azt várja, hogy az ország sajátosságainak megfelelő független, demokratikus, szabad, szocialista Magyarország jöjjön létre. A vendégek feltették a kérdést Szűrös Mátyásnak: az Egyesült Államok miként járulhatna hozzá a magyar reformfolyamat sikeréhez. Az Országgyűlés elnöke úgy vélte: a legfontosabb, hogy értsék meg hazánk új, történelmi jelentőségű törekvéseit, s támogassák azok megvalósítását. Magyarország szívesen látná például amerikai vállakozók magyar tőkeberuházásait, s szorgalmazza közös vállalatok alapítását. Szeretnénk azt is, ha az Egyesült Államok több évre biztosítaná Magyarországnak a legnagyobb kedvezmény megadását. Szóba került a megbeszélésen a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának kérdése is. A házelnök ezzel kapcsolatban emlékeztette a képviselőket arra, hogy áprilisban megkezdődik a közelmúltban bejelentett részleges csapatkivonás. A teljes csapatkivonás az európai együttműködés függvénye. Magyarország a két szembenálló katonai tömb mielőbbi felszámolását tartja kívánatosnak; örömmel üdvözölné, ha e folyamat, még az ezredforduló előtt befejeződhetne. A küldöttséget fogadta Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter is. A tárca vezetője tájékoztatást adott az új alkotmány előkészítésének munkálatairól. Többek között hangsúlyozta: az új alaptörvény megalkotásával a jogi, alkotmányos kultúra terén Magyarország - csaknem négy évtizedes kitérő után - ismét csatlakozik a világ fő áramlataihoz. Az igazságügyminiszter szólt azokról a társadalmi vitákról is, amelyek az alkotmányozás folyamatát kísérik. Számos politikai, társadalmi szervezet ugyanis kétségbe vonja a csaknem 80 százalékban az MSZMP tagjaiból álló törvényhozás kompetenciáját az alkotmányozásban. (folyt.köv.) 1989. április 14., péntek 20:09
Vissza »

	Amerikai törvényhozók látogatása (3. rész)
A tárca vezetői egy hosszabb távra szóló alkotmány megalkotása mellett szállnak síkra, s úgy vélik: a nemzetközi feltételeket tekintve Magyarország számára most jó alkalom kínálkozik egy új alaptörvény bevezetéséhez. Álláspontjuk szerint nem lenne szabad elszalasztani ezt a kedvező lehetőséget, amely egyben a szélesebb értelemben vett alkotmányozási folyamatot is visszafordíthatatlanná tehetné. A küszöbönálló törvénytervezet kapcsán Kulcsár Kálmán elmondta, hogy viták kísérik az alkotmánybíróság felállítását is. Sokan a jelenlegi helyzet konzerválásának veszélyét látják abban, hogy a bírákat élethossziglan választanák meg. A törvényelőkészítők ezért alternatívát tartalmazó átmeneti megoldást szeretnének a Parlament elé terjeszteni. Az egyik elképzelés szerint a 11 alkotmánybíró közül egyelőre csak ötöt választanának meg, a másik javaslat szerint a testület elsőként megvélasztott tagjai csak hét évig töltenék be tisztüket. A küldöttséget a Központi Bizottság székházában fogadta Berecz János, az MSZMP KB titkára. A találkozón szó volt a magyarországi változások politikai, gazdasági feltételeiről, illetve hazánk szocialista jogállammá válásának ütemtervéről. A KB titkára ismertette az MSZMP tevékenységének főbb irányait, az alternatív szervezetek, alakuló politikai tömörülések, illetve a már működő pártok irányában folytatott politikáját. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság februári ülésének döntése a többpártrendszerre való átmenetről nem taktikai lépés, hanem hosszú távra szóló elkötelezettség. Az amerikai képviselők elmondták vendéglátójuknak, hogy a magyarországi változásokat fokozott érdeklődés kíséri az Egyesült Államokban is. A küldöttség tagjai példamutatónak nevezték azt a gyakorlatot, amellyel Magyarország az emberi jogi kérdéseket kezeli. (MTI) 1989. április 14., péntek 20:12
Vissza »