|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához
"Az MSZMP Tolna megyei bizottsága 1989. június 10-i ülésén
különös gondot fordított a párt belső helyzetével kapcsolatos
kérdések elemzésére. Tette ezt azért, mert párttagságunkat
aggodalommal tölti el a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság
tagjai, a párt vezetői közötti egyre nyilvánvalóbbá váló ellentét."
SZER:
A legfiatalabb 1956-os kivégzett
"Őt 1959. március 21-ikén kivégezték államellenes
összeesküvés miatt. Összesen 14 pontban találták bűnösnek őt, és
sajnos az ítéletet végre is hajtották annak ellenére, hogy az
elkövetett dolgok 16-17 éves korban kerültek sorra.
1956-ban a forradalmi események hatására lekerült valahogyan a
Széna-térre és ott összebarátkozott olyan emberekkel, mint Szabó
bácsi és sokan mások, akiket én ugyan nem ismertem. Forradalmárt
csínáltak belőle, hogy ezt egy életre úgy elhatározta, eltökélte,
hogy ezekkel az emberekkel végig fogja csinálni. Ők úgy vallották,
hogy a szabadságért és Nagy Imréért harcolnak.
- Péter ekkor 15 éves."
|
|
|
|
|
|
|
Reformfolyamatok
|
London, 1989. április 27. (BBC, Esti panoráma) - A nyugati sajtó igen nagy figyelemmel kíséri a kelet-európai reformok kibontakozását, vagyis a szovjet, a lengyel és a magyar kísérletet. A Financial Times mai száma például éppen e három országban lezajló politikai és társadalmi változásokat veti össze. Ezt a cikket ismertetjük most. A befolyásos gazdasági és politikai napilap szerint a reformra törekvő szovjet, lengyel és magyar vezetés a társadalom két jelentős csoportjától tarthat leginkább: az értelmiségtől és a munkásosztálytól. Az értelmiséget megcsapta a régen ízlelt szabadság szele, és miközben felsorakoztak a radikális reformerek mögé, nem ritkán még rajtuk is túltesznek követeléseik határozottságában. A munkásság azonban általában véve néma. Önállóan csak Lengyelországban lépett fel, ahol a katolikus egyháznak részben sikerült átmentenie a civiltársadalom értékeit, s ezáltal a Szolidaritás, a párt és ÖL nép közötti történelmi kompromisszum aktív részesévé válhatott. Magyarországon, mint Pozsgay Imre, a reformok vezetőjének tekintett államminiszter tegnap Londonban mondotta: a névtelen tömeg még nem hallatta szavát. S ily módon a politikai színteret továbbra is az MSZMP, illetve az értelmiség lázasan tevékenykedő csoportjai uralják. A Szovjetunió bizonyára felismeri a helyzetben rejlő kockázatot. Gorbacsovot is megcsaphatta a jeges, de egyben talán frissítő fuvallat is, a népképviselői kongresszus választási eredményei láttán. Egynémely kommunista vezető, mint például a leningrádi első titkár, még úgy sem tudott győzni, hogy nem volt ellenfele. Borisz Jelcin elsöprő győzelmet aratott Moszkvában éppenséggel a párt kiváltságainak megszüntetését célzó programjával. A függetlenséget szorgalmazó hullám söpört végig a Balti Köztársaságokban, és mindent egybevéve a nép ítéletet mondott az orosz sovinizmus, a párt autoriter irányítása, és mindenek felett a lesújtó életszínvonal fölött. Gorbacsov azzal válaszolt, hogy elmozdította a régi kádereket. Nem kevesebbet, mint 110-et, a brezsnyevi korszak politikai kövületeiből. Ez arról tanúskodik, hogy politikai hatalma még mindig emelkedőben van, s hogy képes gyorsan, de nem elhamarkodottan lépni. Ha a Központi Bizottság még nem is teljesen az ő szája íze szerint való, minden bizonnyal nem a brezsnyevi-éra kiszolgálói maradtak meg benne. Az sem közömbös, hogy a központi bizottsági személycserékre két hónappal a plénum előtt került sor, ahol majd a tagköztársaságok jogairól és kötelezettségeiről folyik a vita. Nem kétséges, hogy éppen a nemzetiségi kérdés miatt futhat zátonyra a gorbacsovi peresztrojka. Ha az osztályharc évtizedei után, mely a hivatalos változat szerint a szovjet társadalom fejlődésének motorja volt, felszínre tör a széleskörű nacionalizmus, akkor az a stratégia, amelyik Az elnyomást demokratikus jogokkal kívánja felváltani, képtelen lesz megszabni az átalakulás ütemét, s végezetül kudarcot vallhat. Ezenkívül - írja a Financial Times - a kommunista tömbön belül meghirdetett reformok, és elsősorban a piacgazdaság bevezetése a munkásságot feltehetően megzavarja és további elszegényedésükhöz vezet. Emiatt azután mind a három említett ország csak habozva lép a gazdasági reformok útjára. A munkásokat ugyanis nem lehet olyasfajta szabadságjogokkal kifizetni, mint az értelmiséget. Mindhárom országra jellemző, hogy a politikai folyamatok áttekinthetőbbé váltak, s az erővonalak élesebben kirajzolódnak. Pozsgay Imrének bizonyára igaza volt, amikor azt hangsúlyozta tegnap, hogy a reformereknek meg kell kísérelniük a konzervatív erők elszigetelését anélkül, hogy politikai űr képződne - zárul a cikk. +++
1989. április 27., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Szeretném megkérni a Telesport műsorvezetőjét, hogy mondja be, mikor kezdődik a tenisz folytatása? Köszönöm.
- 295-871-ről beszélek Alex Tamás vagyok, és a Napzártában a Hanglemez igazgatójához. Gondolom, ha lehallgatják, Napzárta előtt még felhívhatnának, és akkor elmondhatnám kérdésemet.
- ,Telesportra panasz a foci és a teniszre vonatkozóan /kb. lo jelzés/
(MEGJEGYZÉSEM: - és azt hiszem mindannyiunk nevében, érdekében teszem, A.leírtakért felelősséget, sem telefonszám, sem szövegben nem vállalok, "talán"-ra irtam őket. Ha nem javul a hangminőség nincs értelme annak, hogy az a fontos, hogy nyoma legyen jelszónak.) Köszönöm. Farkas Magdi."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|