Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 11.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához

"Az MSZMP Tolna megyei bizottsága 1989. június 10-i ülésén különös gondot fordított a párt belső helyzetével kapcsolatos kérdések elemzésére. Tette ezt azért, mert párttagságunkat aggodalommal tölti el a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság tagjai, a párt vezetői közötti egyre nyilvánvalóbbá váló ellentét."
SZER:

A legfiatalabb 1956-os kivégzett

"Őt 1959. március 21-ikén kivégezték államellenes összeesküvés miatt. Összesen 14 pontban találták bűnösnek őt, és sajnos az ítéletet végre is hajtották annak ellenére, hogy az elkövetett dolgok 16-17 éves korban kerültek sorra. 1956-ban a forradalmi események hatására lekerült valahogyan a Széna-térre és ott összebarátkozott olyan emberekkel, mint Szabó bácsi és sokan mások, akiket én ugyan nem ismertem. Forradalmárt csínáltak belőle, hogy ezt egy életre úgy elhatározta, eltökélte, hogy ezekkel az emberekkel végig fogja csinálni. Ők úgy vallották, hogy a szabadságért és Nagy Imréért harcolnak. - Péter ekkor 15 éves."

Kínai és lengyel események hatása Magyarországra

München, 1989. június 11. (SZER, Gondolatforgató) - A
mikrofonnál Kasza László:

    - A múlt vasárnap rövid 24 óra leforgása alatt két választ is
kaptunk arra, hogy mi történhet egy kommunista rendszer
demokratizálási kisérlete nyomán: az egyiket Varsóból, a másikat
Pekingből. Lengyelországban egy a korábbinál demokratikusabb
választási rendszerbe egyezett bele a kommunista párt, azonban előre
leosztották a lapokat, amellyel azt kívánták biztosítani, hogy a
Jaruzelski-rendszer a következő négy évben is megtartsa a hatalmat.
Az eredményt tudjuk.

    Először: hogy csak az arra jogosultak 62 százaléka ment el
szavazni, mert azt mondták, minek, ha úgy is le van kártyázva már az
eredmény.

    Másodszor: a Solidarnoscz így is elsöprő győzelmet aratott
csaknem mindenütt, ahol indulhatott.

    Harmadszor: Miután az országos lista is megbukott és az ezen
szereplőknek nem volt ellenjelöltjük, fennáll az a veszély, hogy nem
lesz annyi képviselő, ahányat az alkotmány előír. Most a
Solidarnoscz és a kommunista párt közösen próbál valami
nagyon-nagyon az alkotmányosság peremén egyensúlyozó megoldást
keresni, hogy legyen elég képviselője majd a szejmnek.

    Negyedszer, a Lengyel Egyesült Munkáspárt helyzete szakadással
fenyeget. Összegezve: a félig demokratikus választás, amire a
lengyel kommunisták még rá tudták szánni magukat, egyfajta
zsákutcába vezette az országot.

    A társadalom demokratizálására adott kínai válasz, úgy mondanám,
a klasszikus kommunista válasz volt: géppisztoly, tank. Eredmény:
halottak ezrei. Mindannyiunkban ugyanaz a kérdés merül fel a két hír
hallatán. Milyen következtetést vonhatunk le magunk számára mi
magyarok, hiszen nálunk is próbálkozás történik a diktaturából a
demokráciába való átmenetre. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Kínai és lengyel események hatása Magyarországon

A Gondolatforgató mai adásában erre a valóban sorsdöntő kérdésre
próbálunk ha nem is konkrét választ, hiszen az meghaladná
képességeinket, de legalább néhány a továbbgondolkodásban esetleg
használható támpontot keresni Kende Péter politológussal és Tamás
Gáspár Miklós filozófussal, akikkel Párizsban, illetve Londonban köt
össze a rádiótelefon.

    - Nem tölt el borzalommal a demokratizálódási próbálkozásra
adott kínai kommunista válasz és aggodalommal a lengyel zsákutca? -
Kende Péter:

    - Az embert borzongással tölti el az, ami Kínában történt, de,
hogy egész őszinte legyek, nem hiszem, hogy ennek Kelet-Európára
olyan kihatása van, mint amelytől sokan félnek. Ellenkezőleg, a
kínai események bizonyos fokig a negatív bizonyitás erejével
mutatják azt, hogy az elmúlt években vagy évtizedekben bekövetkezett
lelki és politikai változások után nagyon kockázatos dolog
visszatérni az erős kéz módszereihez és a kínai vezetőknek az a
része, amely ezzel a ténnyel nem volt tisztában, szemmel láthatóan
válságba, sőt esetleg egy polgárháború küszöbére vezette Kínát.
Mármost ezt semmiképpen sem lehet úgy tekinteni, mint amely buzdító
példaként fog szolgálni a kelet-európai vezetők számára.
Ellenkezőleg, azt gondolom, hogy ez negatív példaként inkább arra
inti őket, hogy jobban átgondolják, milyen módon lehet megelőzni,
illetőleg kezelni egy, az országokban kibontakozó népmozgalmat.
Ennyit most egyelőre bevezetőül Kínáról.

    Ami a lengelországi helyzetet illeti, azt nem nevezném egész
egyszerűen zsákutcának. Ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy a
lengyelországi helyzet nagyon nagyot ugrott előre ezekkel a
választásokkal, mert végre világossá vált, hogy milyen is a
közvélemény megoszlása Lengyelországban. Ugyanis sokáig az volt a
hiedelem, hogy a közvélemény túlnyomó része passzív, a mocsárhoz
tartozik, és hogy van egy része, mondjuk a negyed része, amely
aktívan támogatja a Szolidaritást és mondjuk van egy másik, majdnem
ugyanakkora része, amely aktívan támogatja a Lengyel Egyesült
Munkáspártot, a lengyel kommunista és katonai vezetést. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországon - 2. folyt.

Na most, ez a kép kétségkívül összeomlott a választások hatása
alatt, mert kiderült, hogy az erőviszonyok egyáltalában nem ilyenek.
Sőt, tovább megyek, nagyon sokan a katolikus egyházat tekintették a
legfontosabb erkölcsi és politikai tényezőnek, és a választások azt
mutatják, hogy a katolikus egyház sem foglalja el azt a helyet,
amelyet az emberek fejében elfoglalt. Mert hiszen a Szolidaritás
számos jelöltje, és éppen a legkiemelkedőbbek, a legkiválóbbak, mint
például Kuron és Michnik és Geremek, azok úgy kerültek
megválasztásra, hogy volt ellenük egy jelölt, akit nagyon
nyomatékosan támogatott a katolikus egyházi hierarchia, és ennek
ellenére ezeket a jelölteket brilliánsan mindjárt az első fordulóban
kihúzták a választók. Az erőviszonyok egyáltalában nem olyanok
Lengyelországban, mint ahogyan ezt sokan képzelték nemcsak
Kelet-Európában, hanem Nyugaton is. Nos, ennélfogva én ezt nem
tekinteném zsákutcának, hanem egy új feladványnak, amelyet a
történelem a lengyel kommunisták elé állított és amelyből szemmel
láthatóan ők egyelőre politikai eszközökkel és békésen keresik a
kiútat. Hogy mi fog történni Lengyelországban, azt természetesen nem
tudjuk, de ebben a pillanatban ez egy nagyon jó lecke a
kelet-európai országok kommunista vezetői számára abból a
szempontból, hogy reálisabban mérhetik le a belső erőviszonyokat.

    - Majd szeretnék még egy szót hozzátenni, de kiváncsi vagyok,
hogy mi Tamás Gáspár Miklós véleménye. Akinek a válaszadását még
azzal a konkrét kérdéssel is megneheziteném, hogy a kínai és lengyel
példa az eddigi tapasztalatot bizonyítja-e véleményed szerint, hogy
ebből a mostani kommunista rendszerből egyszerűen nem lehet
kimászni. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel eseményeke hatása - 3. folyt.

- Azt hiszem, hogy az a tény, hogy még soha nem sikerült békésen
kivackolódni a kommunista rendszerből, nem bizonyitéka annak, hogy
ez a jövőben sem lehetséges. Tehát nem hiszem, hogy a múlt
egyértelműen bizonyitékkal szolgál bármire. Most ami a konkrét
lengyelországi és kínai helyzetet illeti, és ennek tanulságai
Magyarországra nézve, én azt hiszem, hogy ezek a tanulságok talán
még egy fokkal felemelőbbek, mint amilyen felemelőnek Kende Péter
látja őket. Ugyanis én azt hiszem, hogy Kínában egy forradalom
kezdődött el, és ez a forradalom előbb vagy utóbb győzni fog. Nem
hiszem, hogoy a keményvonal híveinek: a titkosszolgálatnak, a
hadseregnek, sikerül eltaposni Kínát. Kínát még senkinek nem
sikerült teljesen eltaposnia, és azt gondolom, hogy a kommunizmusnak
az összeomlása világméretekben és mindenütt elkezdődött.
Valamiképpen,bármilyen különbözőek is, érdekes módon ezek az
országok, amelyekben ez az összeomlás kezdetét vette, végülis
egyidejűleg így történik. Ez egy új 1848, a kommunista
abszolutizmusnak a világméretű összeomlása. 1848 után is voltak
visszaesések, most is lesznek. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de
azt hiszem, hogy hosszú távon a folyamat visszafordíthatatlan és
azoknak, akik a kommunista tiranniát nem szeretik, okuk van örömre,
akármennyire gyászolniuk is kell azt a hatezer halottat, akit
lemészárolt a kínai felszabadító néphadsereg.

    Ami Lengyelországot illeti, én ott azt hiszem, hogy egyértelmű
győzelemről beszélhetünk nemcsak abban az értelemben, ha ez igaz,
amit Kende Péter kiemelt, hogy a király meztelen, kiderültek a
lengyel nép politikai preferenciái és ezek a preferenciák a
Szolidaritás, sőt a KORR irányába mutatnak. Ezt tulajdonképpen
sejteni lehetett, bármennyire szkeptikusan próbálták is ezt
elmagyarázni különféle hírmagyarázók. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországra - 4. folyt.

De előttem fekszik a londoni Independente csütörtöki, június
8-iki száma, amelyben Jaruzelski tábornok két érdekes dolgot mond
Stephen Croshawnak. Az egyik az az, hogy - mint mondja ő - nagyon
szereti a szabad választásokat, de szó sincs arról, hogy a
kerekasztal tárgyalásokon a Lengyel Egyesült Munkáspárt
egyérételműen elkötelezte volna magát egy teljesen szabad
választások mellett, ami egy egészen érdekes kijelentés, mert
mindenki azt gondolta volna, hogy a következő választások már
szabadok lesznek. Ezek szerint a katonai kommunista vezetésnek még
vannak fenntartásai, és ez elég fenyegetően hangzik. A másik dolog
pedig egy igen mulatságos szöveg egy kommunista vezető szájából.
Ugyanis azt mondják: "miféle szenátus lesz az, ahol 100 százalékos
Szolidaritás jelenlét van, hát egymásközött fogják megvitatni a
dolgokat? A kölcsönös csodálat társasága lesz?" Érdekes módon ez a
gúnyos megjegyzés nem jutott eszébe a kommunista vezetőknek, amíg az
ő képviselőik voltak 100 százalékos úgynevezett többségben ezekben a
parlamentekben.

    Nos, mindenesetre ez azt mutatja, hogy a kommunista vezetés
távolról sem kötelezte el magát amellett, hogy símán átengedi a
hatalmat az ellenzéknek. Tehát itt még nagyon komoly harcokra van
kilátás. De én azt hiszem, hogy a kommunista párt formális
legitimitásának az összeomlása az, hogy megmutatkozott: a nép a
kommunista párt ellenfeleit támogatja. Egy olyan helyzetbe hozza a
kommunista pártot, amilyenben még soha nem volt. Ugyanebbe a
helyzetbe fog kerülni véleményem szerint a Magyar Szocialista
Munkáspárt is a legközelebbi választásokon. Soha többé nem
mondhatják azt, hogy a nép többsége valamilyen értelemben mellettük
van. Ez többé nem mondható, és ez egy olyan pszichológiai és
történelmi változást jelent, amely véleményem szerint
visszafordíthatatlan. Ez még a meztelen erőszak alkalmazását is
reménytelenné, képtelenné, értelmetlenné teszi. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországra - 5. folyt.

- De, vajon így gondolkodnak-e, Tamás Gáspár Miklós, a
dogmatikus kommunista vezetők is nálunk Magyarországon, hogy - hogy
is mondtad? - "reménytelen, értelmetlen, képtelen a tűzparancs
kiadása". Na most, kérdezen én ezt, azokban a napokban, amikor
napirenden van a Dudás István ÁVH-s századosok ügye, aki ugye
1956-ban belelövetett a tömegbe Mosonmagyaróváron, vagy azé a Kádár
Jánosé és az egész garniturájáé, aki a szovjet páncélosokat behívta
a magyar nép ellen akkor. Nem gondolod Kende Péter, hogy lehetnek
még ilyen Dudások, Kádárok ma is nálunk?

    - Nem gondolom. Nem gondolom és egész határozottan mondom, mert
az a véleményem, hogy Magyarországon az elmúlt években egy olyan
lelki fordulat történt, amely a kommunista hatalmi személyzetnek a
felfogását, a világképét és a terveit is megváltoztatta. Bármely más
országra nézve és ez Lengyelországot is magába foglalja,
egyetértenék azzal a véleménnyel, hogy egy katonai természetű
visszarendeződés nincsen kizárva. Magyarországon ezt nem tudom
elképzelni egyszerűen azért, mert nem látom, hogy ki tudná a
tűzparancsot kiadni Magyarországon, és nem látom, hogy milyen
erőkkel tudná ezt végrehajtani, legalábbis, hogy ha belső erőkre
szorítkozunk. Természetesen a külső beavatkozás lehetősége még
mindig fenn áll, csak éppen ebben a pillanatban nem valószínű ugye,
egy újabb szovjet intervencióra célozok itten. Na már most,
szeretném ezt alátámasztani a következőkkel. Véleményem szerint
Magyarországot valami nagyon erősen megkülönbözteti Lengyelországtól
és még inkább a szovjet tábor többi országától. Ez pedig az, hogy
Magyarország a jelenlegi - mondjuk - demokratikus forradalom
állapotába egy meglehetősen egyenes vonalú fejelődés után jutott,
szemben Lengyelországgal, ahol az elmúlt napok választásait egy sok
éves, vagy sok évtizedes állandó konfrontációs, már-már
polgárháborús helyzet készítette elő. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel esemeények hatása Magyarországra - 6. folyt.

Magyarországon az elmúlt hónapok változásait egy békés fejlődés
készítette elő és ennélfogva nagyon nehezen képzelhető el, hogy az a
kommunista párt, amely részese volt ennek az egyenes vonalú
fejlődésnek most ezt minden további nélkül, ugye kínai módra
visszacsinálja. Én ezt őszintén szólva nem tudom elképzelni, és bár
bizonyos, hogy Magyarországon vannak olyan politikai és katonai
tényezők, amelyek szívesen működnének úgy, ahogy ezt te mondod, de
nem hiszem, hogy ezek ma Magyarországon elég erősek ahhoz, hogy a
kommunista párt többségével szemben, sőt a kommunista pártvezetésnek
az aktív többségével szemben egy ilyen politikát keresztül vigyen.
Már most én azt is gondolom, hogy Magyarországot még valami
különbözteti meg Lengyelországtól, és ezt akartam az imént
elmondani. Mégpedig az, hogy az alapkérdéseket illetően
Magyarországon sokkal nagyobb konszenzus van, mint Lengyelországban.
Ennek a kifejtésére itten nincsen idő, de ha az, amit mondok, igaz,
akkor ebből az is következik, hogy egy szabad választások esetén
Magyarországon a kommunista párt eredményei korántsem volnának olyan
gyengék vagy katasztrófálisak, mint a lengyel kommunista párt
eredményei. Azt gondolom, hogy a magyar kommunista pártnak éppen az
elmúlt évek vagy évtizedek egyenes vonalú fejlődése után van némi
esélye arra, hogy a közvéleménynek egy egészen tiszteletreméltó
részét megtartsa. Ez természetesen attól is függ, hogyan
csoportosulnak át, hogyan szerveződnek a kommunista párt belső erői.
Ennélfogva ha Magyarországon egy hasonló, vagy remélhetőleg egy
becsületesebb választásra kerülne sor, mint múlt vasárnap
Lengyelországban, akkor ennek az eredménye korántsem volna olyan,
mint ez a lengyelországi, és ennélfogva megnyílna az út egyfajta
koaliciós kormányzásra, ami jelen pillanatban a magyar helyzet
kibontakozásának a legvalószínűbb útja. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországra - 7. folyt.

- Hát ha már nekem a kételkedő szerepe jutott ebben a
beszélgetésben, akkor hadd játsszam tovább. Azt mondtad az imént,
Tamás Gáspár Miklós, hogy Jaruzelski tábornok egy nyilatkozatában
máris visszavonni látszik a vasárnapi rossz tapasztalatok alapján
azt az ígéretet, hogy a következő a választások négy év múlva
esetleg demokratikusak lehetnek Lengyelországban. Szóvívője meg azt
a nem egészen ismeretlen formulát használta, hogy megtévesztették a
népet és így az eredmény nem fejezi ki a társadalom akaratát. Vajon
nem az én gyanakvásomat igazolja ez, hogy a kommunisták
Lengyelországban nem hajlandók átadni a hatalmat, bármit is igértek
érte?

    - Hogy szaporitsam a Lengyelország és Magyarország közötti
különbségek számát, amelyeket igen helyesen emelt ki Kende Péter,
azt is hozzá kell tennem, hogy a lengyel kommunista párt éppen annak
következtében, hogy Lengyelországban sokkal élesebb a politikai
különbség a kommunista tábor és mindenki más között, holott a
kommunista párt természetesen csak egy kisebbségre számíthat és arra
sem nagyon. Ezért bizonyos értelemben úgy gondolhatják, hogy az
életük függ attól, hogy ne engedjék át a hatalmat. A gyűlölet, a
bizalmatlanság párttagok és pártonkívüliek, kommunisták és nem
kommunisták között sokkal nagyobb, mint Magyarországon.

    Magyarországon a határok elmosódottabbak. Hogyan volna például
elképzelhető Lengyelországban egy olyan politikai szereplő, mint
Pozsgay Imre, aki végülis ugye egész életét a pártapparátusban
töltötte és kommunista párthűségéhez mindenféle ideológiai ingadozás
ellenére végülis nem fér kétség, és ha ez az ember mégis népszerű,
még ellenzéki körökben is, akkor is ugye a népszerűségnek fokozatai
vannak. Tehát ezek az átmeneti formációk, amelyek Magyarországon
léteznek, mint a legutóbbi, ez a Demokratikus Magyarországért
mozgalom, ami az Új Márciusi Fronthoz és ilyen képződményekhez
hasonlóan valamiféle átmenetet kíván képezni a reformkommunisták és
az ellenzék között, ezek Lengyelországban elképzelhetetlenek
volnának. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországra - 8. folyt.

Na most én azt gondolom egyébként, hogy bárhogyan festik át az
MSZMP homlokzatát, még akkor is, hogy ha ez a festés még
vakolatcserével is jár, tehát valamivel mélyebb, mint a puszta
festék. Én azt gondolom, hogy végső soron a párt vereségre van
ítélve Magyarországon is, de a konszenzus olyan erejű, hogy ha most
a pártnak június 16-ika körül és Grósz Károlytól megszabadulva
sikerül 1956 történelmi terhét leráznia, egy jó névvel indulni a
választási harcba, új arcokkal, új nevekkel, néhány népszerű
politikussal és lerázva magáról a marxista-leninista múltnak számos
kellemetlen vonását, bizonyos esélyt élvez arra, hogy tekintélyes
kisebbséget tudjon maga mögött. Ugyanakkor azonban azt hiszem, hogy
ez is átmeneti jelenség lesz, mert azt hiszem, hogy az egész
szocialista terv ennek mind totalitárius, mind demokratikus
variánsai megbukott, az egész világon megbukott minden változatában
megbukott. Tehát én azt gondolom, hogy ezek a harmadikutas,
demokratikus szocialista, önigazgatói rendszer akármilyen jellegű,
sőt szociáldemokrata variánsai is nem hordoznak magukban igazi jövőt
és ez Magyarországon, amely modern ország, szintén így lesz. És még
valami. A Szolidaritás egy munkásmozgalom, Magyarországon az
ellenzéki mozgások hordozói a középosztály képviselői, nem pusztán
az értelmiség, hanem a középosztály. Tehát ez magában véve is
mutatja, hogy olyanfajta érzületi egység mint a Szolidaritás körül
Lengyelországban, Magyarországon egyetlen jelenlegi párt körül sem
fog kialakulni, hanem egy, a nyugati világhoz sokkal hasonlóbb
megosztottság lesz jellemző és ebben a kommunista párt
utódmozgalmának lesz valamiféle szerepe. Ezt a szerepet szerintem a
magyar kommunisták is látják, ezért közvetlen érdekük ahhoz, hogy
egy vérfürdő keretében leszámoljanak velünk, ehhez nem fűződik
érdekük. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországra - 9. folyt.

- Általam sokat idézett nagyanyám ilyenkor azt szokta mondani:
"az isten szóljon ki belőled
". De vigyük tovább a gondolatot. Vajon
milyen felállásban vesz részt az MSZMP a következő választásokon?
Hadd emlékeztessek arra, hogy Pozsgay Imre azt mondta a Szabad
Európa Rádiónak adott interjújában, hogy az MSZMP vagy úgy, ahogy
van, magáévá tesz egyfajta nyugati szocialista szociáldemokrata
politikát, vagy ezt teszi az az életképes szárnya, amely kilép
belőle. Milyen perspektíva ez, Kende Péter?

    - Hogy mi fog történni, azt ebben a pillanatban még nem tudjuk
megmondani, de valószínű, hogy a kívántos az nagyjából megfelel
annak a fejlődési vonalnak, amit az elmúlt hónapokban megfigyeltünk,
vagyis, hogy egyre inkább erősödnek a pártonbelüli reformisták.
Azután egy napon átveszik a vezetést. Ezzel az eseménnyel
megpecsételődik a magyar kommunista párt átalakulása valami európai
típusú szocialista népmozgalommá. Ezekután elképzelhető, sőt
valószínű is, hogy kiválnak belőle azok a szélsőséges sztálinsta
vagy posztsztálinista, vagy a múltat visszasíró elemek, amelyek egy
ilyen fejlődéssel semmiképpen sem tudnak egyetérteni és
megbarátkozni. Ezek azonban valószínűleg törpe kisebbségnek fognak
bizonyulni egy demokratikus választás során, és akkor aztán eljutunk
egy olyan helyzethez, amelyben valóban lehetségessé válik
Magyarország demokratikus átrendezése, mert ennek a feltétele az,
hogy az uralkodó párt alapjában véve demokratikus eszméket valljon.
Ez még nem történt meg az MSZMP részéről, még nem történt meg
teljesen. De az előfeltételei már kezdenek érlelődni. Tehát ezt
mondanám én a kivánatos útnak. Nem vagyok egészen bizonyos benne,
hogy ez lesz a magyar helyzet tényleges fejlődési vonala a következő
hónapokban. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországra - 10. folyt.

Na már most, ebből következik valami más is. Hogyha az MSZMP nem
tudja ezt a mutációt véghezvinni, vagyis, hogy nem tud megszabadulni
a sztálinista, sőt azt mondhatnám, a marxista-leninista múlttól, és
megmarad az a nyelvezete, amely óhatatlanúl oda köti ugye ehhez az
egész 40 éves múlthoz, akkor nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a
magyar helyzet olyan békésen fejlődjék a demokráciába, mint ahogyan
ezt látszólag most tehát majdnem mindenki szeretné nemcsak az
ellenzékben, hanem talán a kormányzati körökben is. Ebben az esetben
konfliktuálisabb lesz a dolgok fejlődése, mert egy olyan MSZMP,
amely nem tudott megszabadulni ettől a bizonyos retrográd szárnytól,
vagy nevezzük nevén a gyermeket, egy olyan MSZMP, amely Grósz Károly
vezetésével megy bele a választási harcba, az bizonyára egyfajta,
hogy mondjam lengyel választási másnapoknak néz elébe, ahol sokkal
nagyobb lesz a számszerű és a lelki vereség, mint amire egy megújult
MSZMP számíthat.

    - Igen, erről Tamás Gáspár Miklós:

    - Én egyetértek Kende Péterrel abban, hogy egy Grósz Károly
vezette MSZMP-nek nincsenek esélyei. Én azt gondolom, mindenképpen a
demokratikus átalakuláshoz kell egy szimbólikus vezéráldozatot
meghozni az MSZMP-nek. Azt hiszem, hogy mindenképpen elérkezett
annak az ideje, hogy Grósz Károly lemondjon főtitkári tisztségéről
és egy reformer kerüljön a helyébe. Ez mindenképpen megfelelne a
pártonbelüli közvéleménynek, ha jól ismerjük ezt a közvéleményt, ami
nem egészen biztos. És mindenképpen egy szalonképes vezetést
állítana a párbeszéd egyik oldalára, amire feltétlenül szükség van.
Nyilvánvaló az, hogy egy olyan pártvezetésben, bármennyire is
folytassunk mi párbeszédet a párttal, jelen pártvezetésben, amelynek
Grósz Károly a vezetője és amelyben a különféle tisztázatlan múltú
apparatcsikok vannak még mindig többségben, nem nagyon bízhat az
ellenzék. Nem is lehet rossz néven venni tőle, hogy nem nagyon bízik
benne. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországra - 11. folyt.

A párt abban a nehéz helyzetben van, úgy értem a Magyar
Szocialista Munkáspárt, abban a nehéz helyzetben van, hogy több
hangon beszél. Nyilvánvaló, hogy Pozsgay Imre vagy Nyers Rezső és
mások most már tulajdonképpen talán Németh Miklós miniszterelnököt
is ide lehet számítani olykor. Nagyon mást mondanak, merészebbet
mondanak, mint amit a pártközvélemény egésze azért sugallna. Grósz
Károly kevesebbet és szintén mást mond annál, amit a pártközvélemény
sugallna. Az a centrum viszont, amely feltehetőleg csak az eszmékben
létezik, de amely a közvélemény szintjén megtalálható a pártban,
ennek nincs hangja a vezetésben és ez mindig is így volt a
kommunista pártokban. Én azt gondolom, és ennyiben egyetértek Kasza
Lászlóval, hogy azért veszélyek vannak bőven Magyarországon. De az,
hogy a veszélyek mekkorák, kicsik-e vagy nagyok, hogy a demokratikus
átmenet mekkora zökkenőkkel fog haladni, ehhez két dolog volna
szükséges, hogy világosan láthassunk. Az egyik: a világos beszéd a
Magyar Szocialista Munkáspártban és az erőknek egy nyílt
konfrontációja, és ameddig ez nyíltan és világosan nem történik meg,
addig a demokráciában nincs helye ennek a pártnak, amely titkolódzik
és egyben a hatalmat bírja. Világosan kellene látnunk, hogy mit
akarnak, ezt pedig nem látjuk világosan.

    Kettő: valamiképpen módot kellene teremteni arra, hogy a
közöttük meglévő nagy világszemléleti különbségek ellenére az
ellenzéki csoportok akcióegysége megvalósuljon. Ha nem jelenti azt,
hogy fel kell adniuk elveiket. Egy akcióegységre szükség van. A
Szolidaritás azért tudott többek között győzni Lengyelországban,
mert egy egységes nagy szervezet. Az ellenzék szétforgácsoltsága, ha
nem alakul (...?) oda vezethet, hogy az emberek - a hasznos szavazat
elve alapján - nem egészen úgy fognak szavazni, ahogyan
lelkiismeretük diktálja, és ez megint nem lesz egy egészen lelkileg
kielégítő politikai helyzet, mert az emberek a kisebbik rosszat
fogják megint választani és az embereknek elegük van a kisebbik
rosszból, ami a kádárizmus jelszava volt. (folyt.)


1989. június 11., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kínai és lengyel események hatása Magyarországra - 12. folyt.

Tehát itt tisztázódásra van szükség a párt oldalán és nagyobb
egységre az ellenzék oldalán. Csak így képzelhető el a kibontakozás.

    - Egy utolsó vélemény, Kende Péter:

    - Ha szabad egy széljegyzetet fűzni a beszélgetésünkhöz, akkor a
következőket mondanám. Kétségtelen, hogy Európában és talán Ázsiában
is, legalábbis ami Kínát illeti, a kommunizmus összeomlásának a
korszakába léptünk. Ez az összeomlás, ez lehet rövid és látványos,
de tarthat természetesen évtizedekig, egyes országokban mégpedig
nagyon kínos folyamatok formájában is végbemehet. Ne tévesszük azért
össze a kommunista politikai rendszert a szocialista társadalmi
törekvésekkel
Úgy, hogy az a körülmény, hogy a kommunizmus
összeomlóban van, nem jelenti azt, hogy a szocializmus is el fog
tünni Európának ebből a részéből, mint ahogy a szocializmus nem tünt
el Európának a nyugati feléből sem, hanem tovább él azokban a
népjóléti intézményekben és más társadalmi formákban is, amelyek a
nyugat-európai demokráciákat jellemzik. Ezt azért szeretném itten
széljegyzetként még a beszélgetésünkhöz hozzáfűzni, mert hiszen az
elmúlt évtizedekben fennállott sztálini-lenini rendszernek egyik
legnagyobb demagóg hazugsága az volt, hogy azt állította, hogy a
szocialista törekvéseket ő képviseli, holott ma már láthatjuk, hogy
népjóléti szempontból végülis ez a rendszer sokkal rosszabb
helyzetet teremtett, mint más politikai rendszerek, amelyek nem is
nevezték magukat szocialistáknak.

    - Egy szót még ehhez, csak hogy a véleményemet rögzítsem. Én
helyesnek tartanám, ha a szocialista (...) összeomlanának és én úgy
látom, hogy ezek összeomlóban vannak Nyugaton is. De itt közöttünk
egy politikai véleménykülönbség van és ez egy ténykérdés. A
jellemzésben egyetértek Kende Péterrel.

    - Tehát ezzel a véleménycserével tekintsük a beszélgetést
befejezettnek. Köszönet hallgatóinknak a figyelemért és köszönet
Kende Péternek Párizsban, Valamint Tamás Gáspár Miklósnak Londonban
a részvételért. +++


1989. június 11., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

"- Szeretném megkérni a Telesport műsorvezetőjét, hogy mondja be, mikor kezdődik a tenisz folytatása? Köszönöm. - 295-871-ről beszélek Alex Tamás vagyok, és a Napzártában a Hanglemez igazgatójához. Gondolom, ha lehallgatják, Napzárta előtt még felhívhatnának, és akkor elmondhatnám kérdésemet. - ,Telesportra panasz a foci és a teniszre vonatkozóan /kb. lo jelzés/ (MEGJEGYZÉSEM: - és azt hiszem mindannyiunk nevében, érdekében teszem, A.leírtakért felelősséget, sem telefonszám, sem szövegben nem vállalok, "talán"-ra irtam őket. Ha nem javul a hangminőség nincs értelme annak, hogy az a fontos, hogy nyoma legyen jelszónak.) Köszönöm. Farkas Magdi."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD