Rendszerváltás és az MTI

1989. június 11.
vasárnap

mti.hu › 1989 › június 11.

1989. április

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

27

28

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

1989. május

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

24

25

26

27

28

29

30

1

2

3

4

1989. június

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.

Keresés az MTI

hírekben

képekben

Összes MTI-hír

			Belpolitika
			Külpolitika
			Gazdaság
			Sport
			Panoráma
			OS közlemények

Ezt mondták a rádiók

			Kossuth Rádió
			BBC
			Szabad Európa Rádió

OS:

Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához

"Az MSZMP Tolna megyei bizottsága 1989. június 10-i ülésén különös gondot fordított a párt belső helyzetével kapcsolatos kérdések elemzésére. Tette ezt azért, mert párttagságunkat aggodalommal tölti el a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság tagjai, a párt vezetői közötti egyre nyilvánvalóbbá váló ellentét."

SZER:

A legfiatalabb 1956-os kivégzett

"Őt 1959. március 21-ikén kivégezték államellenes összeesküvés miatt. Összesen 14 pontban találták bűnösnek őt, és sajnos az ítéletet végre is hajtották annak ellenére, hogy az elkövetett dolgok 16-17 éves korban kerültek sorra. 1956-ban a forradalmi események hatására lekerült valahogyan a Széna-térre és ott összebarátkozott olyan emberekkel, mint Szabó bácsi és sokan mások, akiket én ugyan nem ismertem. Forradalmárt csínáltak belőle, hogy ezt egy életre úgy elhatározta, eltökélte, hogy ezekkel az emberekkel végig fogja csinálni. Ők úgy vallották, hogy a szabadságért és Nagy Imréért harcolnak. - Péter ekkor 15 éves."

	A kínai és lengyel események hatása Magyarországra
München, 1989. június 8. (SZER, Szerkesztők fóruma) - Napjainkban - azt hiszem - aligha túlzás azt mondani, hogy a kommunista hatalom világszerte válságban van. Most persze nem a kommunista ideológiáról beszélek, mert az már elég régen elhalálozott, mindenféle válságon túl van, és azt hiszem, kár lenne rá szót vesztegetni. Nem, itt a kommunista hatalom került krízisbe, mert ez a hatalom a társadalom kihívásával, teljes elutasításával kerül szembe. Erről tanúskodnak a kínai és lengyelországi események, és éppen azért tanúskodnak nagy meggyőző erővel erről, mert a megnyilvánulása ugyanennek a dolognak teljesen különböző. A kínai társadalom tüntetések, tömegmegmozdulások formájában gyakorolja a kihívást, a hatalom pedig csak sortűzekkel, harckocsikkal képes rá válaszolni. Lengyelországban viszont a társadalom egyértelmű fellépésére a szavazófülkékben került sor, és a hatalom koalíciót ajánl az elsöprő választási győzelmet aratott ellenzékének, azaz lényegében a lengyel társadalomnak. Azt hiszem, számunkra, magyarok számára most az a legfontosabb, hogy ezek a fejlemények hogyan befolyásolják ennek az általános kommunista hatalmi krízisnek a magyarországi szakaszát. Ebből a szempontból próbáljuk megközelíteni a kínai és lengyelországi fordulatokat is az e heti Szerkesztők fórumán, ahol Vadás János társaságában Pécsi Vilmos és Farkas Péter fejti ki a véleményét. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet - 1. folyt.
Ami a pekingi mészárlást illeti - mert a történteket más szóval aligha lehet jellemezni -, itt nekem az a benyomásom, hogy nemcsak egyszerűen a kommunista hatalom került válságba, hanem az is, amit reformkommunizmusnak nevezünk, mert ezt a mészárlást egy olyan hatalom rendelte el Kínában, amely több mint 10 éve reformokat hirdet és hajt végre. Tehát nem valami sztálinista, maoista ultrakonzervatív csoport, hanem az úgynevezett reformista hatalom, amely egyrészt meg akarja újítani a maga hatalmi rendszerét, másrészt a hatalmat meg is szeretné őrizni. A körülmény, hogy ennek ellenére erre a mészárlásra Kínában sor kerülhetett, nem növeli-e az úgynevezett visszarendezés veszélyét, lehetőségét Magyarországon, vagy legalábbis az ettől való félelmet? Pécsi Vilmos? - Én azt hiszem, hogy jóllehet sok részlet még nem áll rendelkezésre, mindenesetre ez az elmúlt napokban lezajlott vérfürdő megmutatta a kínai reformoknak a határait, és azt is bebizonyította, hogy a kemény módszerek újra alkalmazhatók, hogyha a hatalom veszélybe kerül, és hát ez történt nyilván Pekingben is és másutt. A diákmegmozdulás ugyanakkor megmutatta, hogy a kínaiak totálisan elutasítják a rezsimet, bizalmatlanok iránta, sőt gyűlölik is. Ezzel a beavatkozással a kínai kommunista rezsim - most mindegy, hogy a reformisták, illetve ezt a reformpolitikát folytató pártnak melyik részét mondjuk, okoljuk az eseményekért - hát mégiscsak kompromittálta magát, és ez az egész a kulturforradalmat idézte, az 1976-os kulturforradalmat, és azt is mondhatnám, hogy ez Teng Hsziao-pingnek a sajátos kulturforradalma volt, amikor az ő hatalma került ugyanis veszélybe. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar helyzet - 2.
Ami ezt a kínai megoldást illeti, illetőleg ennek a lehetséges magyar változatát, én ilyesmiben egyszerűen nem hiszek, mert Magyarországon egész mások az adottságok belpolitikailag. És Európában is egész más a nemzetközi helyzet, például a Szovjetuniónak a hozzáállása. Hogyha Magyarországon valamiféle katonai hatalomátvétel lenne, vagy ilyen beavatkozás, mint ami Kínában volt, vagy esetleg egy olyan, mint Lengyelországban volt 1981-ben, akkor a Szovjetuniónak a politikai hitele veszne el a Nyugaton, mert azonnal asszociálnák ezeket az erős kezű fellépéseket egyfajta szovjet hozzájárulással, és nekem az az érzésem, hogy Moszkvában nagyon eltanácsolnák ettől azokat, akik Budapesten ilyen gondolatokat forgatnak a fejükben. És ezenkívül hát más nehézségek is vannak, és nem hinném, hogy Magyarországon az 1956-os események bizonyították előttük, hogy lenne egy ilyen, puccsra hajlandó engedelmes tisztikar, a katonaságról nem is beszélve. És szerdán Grósz Károly is azt mondta, hogy a kínai események egyik tanulsága az, hogy fegyverrel nem lehet konfliktusokat megoldani, és elítélte az erőszakos módszereket, kormánynyilatkozat is. Ez ilyen hangnemben hangzott el, úgyhogy én nem hiszem, hogy Magyarországon egyfajta kínai megoldásra meglennének az adottságok. - Akkor sem, ha tudjuk azt, hogy végeredményben az erőszakszervek - itt gondolok itt a fegyveres erőkre, hadseregre, rendőrségre, a helyi bürokráciára, ami végeredményben továbbra is a kommunista hatalom, a párt kezében van. - Igen, de gondoljunk vissza az 1956-os... - Ilyen téren semmiféle változás nem történt. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet - 1. folyt.
hogy a kemény módszerek újra alkalmazhatók, hogyha a hatalom veszélybe kerül, és hát ez történt nyilván Pekingben is és másutt. A diákmegmozdulás ugyanakkor megmutatta, hogy a kínaiak totálisan elutasítják a rezsimet, bizalmatlanok iránta, sőt gyűlölik is. Ezzel a beavatkozással a kínai kommunista rezsim - most mindegy, hogy a reformisták, illetve ezt a reformpolitikát folytató pártnak melyik részét mondjuk, okoljuk az eseményekért - hát mégiscsak kompromittálta magát, és ez az egész a kulturforradalmat idézte, az 1976-os kulturforradalmat, és azt is mondhatnám, hogy ez Teng Hsziao-pingnek a sajátos kulturforradalma volt, amikor az ő hatalma került ugyanis veszélybe. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar helyzet - 2. folyt.
Ami ezt a kínai megoldást illeti, illetőleg ennek a lehetséges magyar változatát, én ilyesmiben egyszerűen nem hiszek, mert Magyarországon egész mások az adottságok belpolitikailag. És Európában is egész más a nemzetközi helyzet, például a Szovjetuniónak a hozzáállása. Hogyha Magyarországon valamiféle katonai hatalomátvétel lenne, vagy ilyen beavatkozás, mint ami Kínában volt, vagy esetleg egy olyan, mint Lengyelországban volt 1981-ben, akkor a Szovjetuniónak a politikai hitele veszne el a Nyugaton, mert azonnal asszociálnák ezeket az erős kezű fellépéseket egyfajta szovjet hozzájárulással, és nekem az az érzésem, hogy Moszkvában nagyon eltanácsolnák ettől azokat, akik Budapesten ilyen gondolatokat forgatnak a fejükben. És ezenkívül hát más nehézségek is vannak, és nem hinném, hogy Magyarországon az 1956-os események bizonyították előttük, hogy lenne egy ilyen, puccsra hajlandó engedelmes tisztikar, a katonaságról nem is beszélve. És szerdán Grósz Károly is azt mondta, hogy a kínai események egyik tanulsága az, hogy fegyverrel nem lehet konfliktusokat megoldani, és elítélte az erőszakos módszereket, kormánynyilatkozat is. Ez ilyen hangnemben hangzott el, úgyhogy én nem hiszem, hogy Magyarországon egyfajta kínai megoldásra meglennének az adottságok. - Akkor sem, ha tudjuk azt, hogy végeredményben az erőszakszervek - itt gondolok itt a fegyveres erőkre, hadseregre, rendőrségre, a helyi bürokráciára, ami végeredményben továbbra is a kommunista hatalom, a párt kezében van. - Igen, de gondoljunk vissza az 1956-os... - Ilyen téren semmiféle változás nem történt. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet - 3. folyt.
- Úgy van. Én azt hiszem, hogyha lenne egy ilyenfajta fegyveres fellépés, akkor az ugyanolyan sorsra jutna, mint 1956-ban. Ugyanerre a sorsra jutna 89-ben, amelyre 1956-ban jutott. Gondoljunk csak vissza: akkor maximálisan két nap alatt összeomlott a hatalom, az erőszakszerveket fölszámolták, a hadseregre nem lehetett számítani. Szóval mennyivel jobb most a helyzet az erőszak híveinek a szempontjából? Farkas Péter? - Én úgy látom, hogy a visszarendeződés tényleges veszélyét a pekingi események, illetőleg a Kínában zajló események nem növelik, az attól való félelmet viszont feltétlenül. De ha már visszarendeződésről és reformokról van szó, azért meg kell jegyezni, hogy a kommunizmus gyakorlata mindig reformkommunizmus volt a gyakorlatban. Ugyanis a marxizmus-leninizmus elvei a maguk tiszta formájában azonnal megbuktak a gyakorlatban. 1917 után Leninnek szinte azonnal a NEP-hez kellett nyúlnia, belátva, hogy a kommunizmus eszméi a maguk tisztaságában, a gyakorlatban azonnal megbuknak. Viszont mi a helyzet Magyarországon? Egy dologban a kínai események jelentős szerephez juthatnak, nevezetesen tisztázhatja a frontokat, azt, hogy ki hol áll, ki áll a tömegmészárlást elrendelő kommunisták oldalán és ki áll a demokráciát követelő fegyvertelen áldozatok oldalán. És még egy dolog: az utóbbi egy évben Magyarországon nagyon-nagyon sok kérdés napirendre került, és valahogy mindegyik politikai éllel jelentkezett a társadalomban. Az MSZMP - mint kormányzó párt - nem rendelkezik valódi tömegbázissal. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar helyzet - 4. folyt.
Minden egyes, a társadalom által felvetett kérdést a saját hatalma ellen irányuló kérdésnek és támadásnak vesz, és ebből adódik, hogy Nagymaros, tulajdonképpen egy gazdasági beruházás politikai kérdése volt. De bármilyen kérdés ma Magyarországon - egy irodalmi kérdés, hogy megjelenjen egy könyv vagy ne jelenjen meg - az politikai kérdés. Nos, érdemes ezenkívül még egy harmadik dologra is fel kell hívni a figyelmet. Az MSZMP a kínai események kezelésében és kommentálásában is hű önmagához, vagyis le van maradva a társadalom mögött. Talán az első a Fidesz volt: már a véres vasárnapot megelőző héten kisméretű tüntetést szerveztek a kínai nagykövetség előtt. A véres eseményeket követően a magyar társadalom független szervei, politikai szervei is a legélesebb szavakkal ítélték el az eseményeket. - Na álljon meg a menet egy pillanatra, hát a Magyar Szocialista Munkáspártnak mégiscsak egész más szerepe van ebben az egész kérdésben, mint egy politikai felelősséggel nem tartozó - mondjuk - szervezetnek, mint például a Fidesznek. Azért adva van egy magyar kormány, adva van egy a szocialista táborhoz tartozó MSZMP, amelynek mégiscsak más a helyzete a nyilatkozatok terén, az állásfoglalások terén is, mint egy ilyesmitől nem kötött társadalompolitikai szervezetnak. - Ez kétségtelenül igaz, azonban az MSZMP-nek nem kellene magára vennie Teng Hsziao-ping döntésének a felelősségét. Akár el is ítélhetné, de mégis érdemes megfigyelni az MSZMP főtitkárának, Grósz Károlynak az MTI-nek adott nyilatkozatát. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar helyzet - 5. folyt.
Ez valószíníleg - s ez teljes is bizonyossággal állítható - egy előre megfog almazott szöveg volt. Ebből idéznék én azért most két mondatot: "Az MSZMP vezetése pártunk tagsága nevében határozottan kijelenti" - mondta Grósz Károly - "az erőszakot, a testvérháborút mélységesen elítéljük." - Ez a mélységesen szó aztán még egyszer előfordul. Azt mondja Grósz Károly: "Mélységesen együttérzünk a sok sebből vérző kínai néppel, a kínai kommunistákkal". Vagyis itt egy kalap alá vonja a két oldalt: a kommunistákat és a kínai népet. És itt történik a történelemhamisítás. És ez a nyilatkozat is csak sorozatos felszólításra jelent meg. Az MSZMP vidéki és budapesti szervei is szinte kiköveteltek valamilyen állásfoglalást. Az MSZMP nagy késéssel ezt adta ki. - Na dehát a magyar pártvezetőségnek a taktikázásából nem lehet arra következtetni, hogy adott esetben Magyarországon is katonai beavatkozást csinálnának. Ez túlságosan messzemenő spekuláció. - Nem ez volt a beszélő szándéka. - Na de hát a kérdés az volt, hogy a kínai események milyen formában hathatnak ki a magyar fejleményekre, és ebből a kérdésből úgy éreztem, hogy rejtetten mégiscsak benne volt Magyarországon soha nem lehet egy ilyen katonai puccsot csinálni, mint Kínában. Vagy nem? - Ez nagyon veszélyes spekuláció, hogy mit lehet és mit nem lehet Magyarországon. Pár nappal ezelőtt tartottak egy munkásgyűlést, egy úgynevezett kommunista munkásgyűlést, amelynek részvevői egész egyszerűen balról támadták az MSZMP-t, és olyan megfogalmazásokat használtak, hogy az MSZMP vezetősége a tőkés burzsoázia kezére játsza az országot, kiszolgáltatja a Magyar Népköztársaságot a tőkés hitelezőknek. Tehát jelen van egy balról, egy szélső balról jelenlévő támadás. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet - 6. folyt.
- Ez természetes, hogy egy kínaihoz hasonló dolog valóban valószínűtlen Magyarországon. Én most arra gondolok, hogy mondhatjuk-e azt, hogy a magyar karhatalmi szervek - a hadsereg, rendőrség, milícia -, ezek talán közelebb állnak a magyar társadalomhoz, mint a kínai néphadsereg a kínai társadalomhoz? - Ezt nem merném állítani. Ezek meglehetősen a társadalomtól elidegenedett szervek, beleértve a magyar hadsereget is. - Kétségtelenül nyilván a tisztikarra gondolsz ugye, mert a kiskatonák azok nem idegenek... - Ez - gondolom - Kínában is érvényes ugyanez a kiskatonákra. - A távolságnak is itt szerepe van. Nem véletlen, hogy Pekingben a vérengzést egy egész messziről odavezényelt úgynevezett 27-ik hadsereg hajtotta végre. Egy egészen más nyelvjárást beszélő katonákból álló hadsereg, és ennek is szerepe volt. - Most térjünk rá a lengyel választásra Ennek a kimenentele - azt hiszem, itt vitának nem lehet helye - a hatalom egyértelmű veresége és a társadalom győzelme. De itt van még valami: ennek a győzelemnek a totális, teljes volta. Szinte matematikailag nem is lehet elképzelni nagyobb mértékű választási győzelmet, mint ez. Nem azt bizonyítja-e ez, hogy a kompromisszumok útja, az alkuk útja, a kiegyezések útja hatalom és ellenzék között, az egy nagyon nehezen járható út. Tudjuk, hogy miféle kiagyalt választási mechanizmust dolgoztak ki a kerekasztal-tárgyalások során a hatalom és a Szolidaritás Lengyelországban. Ennek a lényege az, hogy a Szolidaritás végeredményben egy egyezséget kötött a hatalommal, egy kompromisszumot, és ennek az eredménye volt ez a kiagyalt mechanizmus. A választás eredménye viszont számomra azt mutatja, hogy a társadalomnak ez nem tetszik, a társadalom mindenképpen még ennek a feltételei között is mindent elkövetett, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, és ezt tulajdonképpen megtörtént. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar helyzet - 7. folyt.
- Én a kompromisszum híve vagyok, és az az érzésem, hogy akárcsak Lengyelországban, Magyarországon is majd nyilván megint párhuzamot keresünk, és Magyarországon is a kompromisszum hívei kerülnének ki győztesen. Az az érzésem, hogy függetlenül ezektől a mégiscsak kicsiny csoportokat képviselő fundamentalistáktól, az az érzésem, hogy a pártvezetőségnek a józanabb elemei a párttagság óta egy jelentős része őszintén hajlandó kompromisszumra, mert tudja, hogy egyszerűen más megoldás nincsen, most már a gazdasági, politikai, társadalmi helyzet Magyarországon olyan, hogy egyszerűen nem lehetséges az eddigi pártmonopólium fönntartása, és ezt nemcsak a reformisták látják be, Pozsgay és a társai, hanem lassanként ez az egész párttagságnak átmegy a tudatába. Ugyanakkor a magyar nép maga is, most teljesen függetlenül attól, hogy tényleg rossz a hangulat, és idegesség van Magyarországon és félelmek vannak Magyarországon, de az 1956-os trauma az még annyira benne ég a generációknak az emlékezetében, hogy én nem hinném, hogy a magyar nép megkockáztatna mégegyszer egy 1956-os megoldást, attól függetlenül, hogy a nemzetközi politikai helyzet más. Szerintem mindkét oldal hajlandó kisebb, vagy nagyobb mértékben talán, de hajlandóak kompromisszumokra, és bármilyen nihil kompromisszumot kötni, más nincsen, tegnap vagy tegnapelőtt erről beszéltek a rádióban, hogy a három megoldást emlegették itt, az egyik a jobboldali földcsúszamlás, az a bizonyos nem kevés vérontás, a másik ugye a kompromisszumos kiegyezés ala 1867, és a harmadik pedig kínai puccs. A kínai típusu puccsról már elmondtuk a véleményünket, a jobboldali földcsúszamlásra próbáltam reagálni, vagy egyáltalán bármilyen oldalú földcsúszamlás milyen veszélyekkel jár, tehát nem marad más megoldás, mint a kompromisszum, függetlenül attól, hogy mennyire kínos, kényes, fájdalmas mondjuk. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet 8. folyt.
- Én most itt arra gondolok, a lengyel társadalomnak szerencséjére - és ezt hangsúlyozni kell: szerencséjére, és ez egy nagy eredmény Lengyelországban - hogy idáig eljutottak. Nem úgy merült fel a dolog, hogy ki kell menni az utcára, hogy tüntetni kell, hanem az, hogy mindenki menjen be a szavazófülkébe és ott egy kis műveletet a ceruzával hajtson végre. Ezt mindenki végrehajtotta, de ennek az eredménye annyira kínos a hatalom számára, hogy a Szolidaritás is egy kicsit úgy érzi, mintha mondjuk "túl szép a menyasszony". Annyira nyilvánvaló a társadalom állásfoglalása, hogy a hatalom nem kell és a Szolidaritás kell, hogy nem maradt semmiféle legitimitása a hatalomnak. Szóval az alkunak, a kompromisszumnak tulajdonképpen erre nincs társadalmi felhatalmazás. Ez a veszélyes, nem? - Csak nagyon röviden, nem akarlak itt most a beszédben megtörni, de ne felejtsünk egy dolgot. És ezt mindkét oldalon ismerik itt Lengyelországban. Nevezetesen, Lengyelország geopolitikai helyzetét. Ez egy olyan visszafogó tényező, amely okvetlenül hat, meg fogják találni a kompromisszumot erre. De senki sem akarja, hogy Lengyelország valamiféle katonai konfliktusnak a színhelye legyen. - A választás mindig egy törvény alapján történik. Egy törvény általában demokratikus országokban különböző érdekek, ellenerők kompromisszumán keresztül jön létre. Magyarországon a legutolsó választás 1985-ben volt. Egy viszonylag új törvény alapján. Az 1983. évi 3-as törvény alapján. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet 9. folyt.
Érdemes erről a törvényről egy mondatot legalább mondani. Nevezetesen azt, hogy csak úgy lehetett valaki jelölt a parlamentbe és a helyhatósági szervekbe is, tehát a tanácsokba is, hogyha megkapta a jelölőgyüléseken kézfelemeléssel végrehajtott szavazás során az egyharmados támogatást és utána adott egy írásbeli nyilatkozatot, hogy elfogadja a Hazafias Népfront programját. Tehát a mai országgyűlésben és a mai helyhatósági szervezetben, a tanácsokban, kizárólag olyan képviselők ülnek, akik aláírták, hogy a Hazafias Népfront politikai programját elfogadják, magukévá teszik. Tudomásom szerint a Hazafias Népfrontnak soha nem volt önálló politikai programja. Ez mindig a párt fiókszervezete volt és mindig a párt programjával azonosította magát. Nos, most hová akarok én itt kilyukadni? Ezt a választójogi törvényt nyilvánvalóan meg kell változtatni. A kérdés csak az, hogy hogyan. Mert amíg a dikatúra, az egyeduralom egyszerű dolog, a hatalom megmondja, hogy mit akar és pont. És ezt erőszakszervei útján végrehajtja. A demokrácia mindig egy bonyolult dolog. Választások számtalan lehetőségét kínálja. Másfél hónappal ezelőtt Budapesten voltam és beszéltem a Független Jogász Fórum egyik vezetőjével. Kérdeztem, hogy milyen választójogi törvényt tartanának jónak. Ő azt fejtette ki nekem, hogy bizonyos vegyes választójogi rendszert képzelnek el, tehát a pártok listáját akarják kombinálni az egyéni választókerületekkel, ami ma van. Számtalan kombináció lehetséges, ő azt tette még ehhez hozzá, hogy egy egyszeri alkalomra megalkotandó törvényt tartanának jónak, az alapján jőjjön össze egy új parlament, egy új összetételű parlament, és az alkosson meg egy hosszú távra szóló törvényt. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet 10. folyt.
Hogy mindebből mi lesz, nem lehet tudni. Csak jelezni kívánom, hogy a kompromisszumok útja a törvénykezésben is rendkívül bonyolult. És ez befolyásolja a végeredményt is. - Most Magyarországon a választásra minden bizonnyal sor kerül, a legnagyobb valószínűség az, hogy menetrend szerint, vagyis jövőre, jövő nyáron, bár egyesek, éppen érdekes módon most az MSZMP-n belül hirtelen sürgősnek érzik és szeretnék előre hozni, már az idei év végén megtartani. Ami érdekes lehet számunkra, azt kipuhatolni, hogy ez a lengyel próba - mert Magyarországon nyilván nagy érdeklődéssel figyelték ebből a szempontból - ez milyen tanulságokkal szolgál és hogyan befolyásolhatja ennek a választásnak, legalábbis az első választásnak a játékszabályait, a mechanizmusát, a lebonyolítását, illetve a választás kimenetelét is. A kérdést úgy szeretném feltenni, hogy nem arról van-e itt szó, hogy a lengyel társadalom döntése arról is tanúskodik egy kicsit, hogy a társadalmat egy kicsit felbőszítette ez a alku, ez a pihent aggyal kialakított féldemokratikus rendszer. És erre is egy kicsit választ adott, hogy nem azt sugallja-e ez Magyarországon, hogy tanácsos - még a hatalomnak is tanácsos -, ha nem egy ilyen előre kialkudott arányokat próbál kialakítani, hanem valóban pluralista demokratikus választást rendez. - Én úgy látom, hogy a lengyel választás elsősorban egyfajta figyelmeztetés a magyar rezsim felé. Nevezetesen az, hogy a párt iránti ellenszenv olyan erős, hogy a választópolgárok, a tömegek bárkire hajlandók szavazni egy feltétellel, hogy azok ne legyenek kommunisták. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet 11. folyt.
Ezt gondolom Magyarországon is, ebben a rosszabbodó politikai helyzetben mondjuk a közhangulatot így lehetne jellemezni. Én még az 1950-es évek legelején, egyszer mikor az ávón kihallgattak és vitatkoztam ott az ávós nyomozó tiszttel, akkor azt találtam mondani neki egy ilyen választási lehetőségről, azt mondtam neki - és meg is fenyített utána -, hogy Magyarországon ma olyan a politikai helyzet - 1951-ről beszélek -, hogyha a kommunista párt indul az egyik oldalon és egyetlen ellenzéki pártot engedélyeznének, amelynek egyetlen programpontja lenne az, hogy a körúti zöld házikókat pirosra fessék, akkor ez a párt, ez az ellenzéki párt 95 százalékot kapna. Én most nem azt mondom - mondjuk a tréfa kedvéért mondom -, de Magyarországon tényleg nagyon nehéz a helyzet és nem vitás, hogy a pártnak tekintetbe kell vennie a közhangulatot ezeknek a választásoknak az előkészítésénél és megrendezésénél. De én nem is ebben látom a kompromisszum lehetőségét Magyarországon. És nem is ezeknek a választási technikáknak a nehézségeiben, amelyben tényleg sok lényegi elem van, hanem abban látom, hogy Magyarországon egyrészt nincs egység a politikai ellenzéken belül. Nincsen egység a párton belül, van a fundamentalisták, centristák, akik nagyjából egészen ugyanazok, és vannak reformisták. A másik oldalon az ellenzék részéről sincsen politikai egység, egységes fellépés, sőt a hagyományos pártokon belül is vannak ellentétek. Más szóval késik aztán a hatalom megosztása, rosszabbodik a gazdasági helyzet. A népnek a tűrésfoka egyre közelebb kerül, úgyhogy itt gyorsan és átfogóan és határozottan kell cselekedni ezekben a kérdésekben és nincs tovább idő arra, hogy a párt itt az időt húzza és így tovább. Meg kell találni a kompromisszumot, hogyha el akarják kerülni tényleg ezt a robbanást, ha úgy tetszik. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet 12. folyt.
- Tulajdonképpen nem is a kompromisszumok előnyeit hangsúlyoznám, ugyanis nem hihető az, hogy ennyi évtized egyeduralma után a kommunista párt egyszerűen feláll és kisétál a hatalomból. Magyarország kilép a KGST- ből, kilép a Varsói Szerződésből. Ez pillanatnyilag ma Magyarországon nem realitás. Való igaz, hogy az MSZMP előnyösebb helyzetben van Magyarországon, mint az egyesült munkáspárt Lengyelországban, mert az ellenzék valóban megosztott, a szavazatok szóródnának. De ha már a tanulságoknál tartunk, az nyilvánvaló, hogy a védett listák indítása, úgynevezett központi listák.. - Országos listák ... - Országos listák és a többi ... - Ami egyébként a jelenlegi választási törvényben benne van. - Benne van. Méghozzá úgy van benne, hogy a száma, hogy ezen hány jelöltet lehet indítani, nincs meghatározva. A választójogi törvény csak annyit mond, hogy az országos listán indítandó személyek számát az Elnöki Tanács jelöli ki. Tehát az Elnöki Tanács szerepét borzasztó módon feljátszák, megemelik. Ez egy jelentős dolog. Ezen is majd változtatni kell persze. Tehát lényeg itt az - és azt hiszem, ez a fő tanulsága a lengyel választásoknak - nem érdemes semmilyen mesterséges manipulációba belebocsátkozni az MSZMP-nek, mert az teljesen egyértelműen, bizonyítottan visszafelé fog elsülni. Ebben látom a lengyel választások fő tanulságát. Másodsorban teljesen nyilvánvaló dolog, az egész lengyel társadalom a kommunista modell ellen van. Ez a helyzet Magyarországon is. - Illetve marad ez a Pozsgay-féle elképzelés, hogy a párt számára a viszonylag legjobb megoldás még mindig az, hogyha a párt engedélyezi a szabad pluralista választást és éppen ezt kihasználva próbál magának valamilyen tömegbázist szerezni. Erre hivatkozva. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar helyzet 13. folyt.
- De azért vigyázzunk Azért arról nem lehet szó Magyarországon, egy valóban tiszta, új pluralista választást rendezzenek. Hát Magyarország geopolitikai helyzete, a nemzetközi helyzet, a nyugatiak álláspontja, a Szovjetunió álláspontja, a kelet-európaiak álláspontja, ez mind ellene van annak, hogy Magyarország kilépjen a varsói egyezményből, Magyarország semleges legyen és így tovább. Úgyhogy ez nem tartozik a politikai realitások közé. Tehát hogyha valaki arra gondol, hogy Magyarországon tiszta pluralista választások lesznek, ennek eredményeként a kommunista párt kap majd 10 százalékot és a következő kedden kilépünk a varsói egyezményből, és a semlegességet hirdetjük - ez egyszerűen nem lehetséges. - De hát Lengyelországban ez lényegében megtörtént. A kommunisták megkapták a 10 százalékot és továbbra is kormányoznak tovább. Illetve a hatalomban benn maradnak. A kettő úgy látszik összeegyeztethető. - Szóval erről van szó, hogy a parlamentáris választások, a demokratikus pluralista választások nem jelenthetik azt - mondhatni ha úgy tetszik függetlenül -, hogy Magyarországon aztán egy abszolút 180 fokos politikai fordulat történik. - És a választásnak a kimenetele, mindez a lengyel példa és amit most elmondtatok, hogyan változtatja az erőviszonyokat. Én gondolok arra, hogy a társadalomnak egy része, valószínűleg talán jelentős része úgy gondolkodik, hogy a választásnak tulajdonképpen ilyen körülmények között, ilyen geopolitikai helyzetben, ilyen adottságoknál, amikor a hatalom mondhatni úgyis marad, tulajdonképpen nincs értelme. - Ezt láttuk Lengyelország esetében is. Nagyon alacsony volt a részvétel. - Ez igaz. (folyt.) 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

	- Magyar helyzet 14. folyt.
- Egyrészt azt fejezte ki a lengyel nép, hogy elítéli az április elején kötött kompromisszumot. A hatalom, a kormány és a Szolidaritás kompromisszumát. Ami azt jelentette, hogy a Szolidaritás eleve feladta azt, hogy átvegye az ország irányítását. És ma is azt mondják, ők ellenzék akarnak maradni. Ma is. Egy 90 százalékos választási győzelem után. - Igen. De kissé paradox a dolog, egy kissé mondhatni tragikomikusan hangzik, hogy egy mozgalom, amely 90 százalékát megszerzi a szavazatoknak, hangsúlyozza e győzelem után, hogy ellenzékben kíván maradni. - Ugyanis nem akar koalíciót, közös felelősséget a kommunistákkal. - Hát nem lehet fellépni Kelet-Európában, 1989-ben sem lehet fellépni tiszta parlamentáris választások ígényével. Nem lehet dupla, vagy semmi alapon politizálni, s ezt a Szolidaritás nagyon világosan és helyesen felismerte. És én nagyon bízom abban, hogy Magyarországon is az ellenzéki erők ezeket az adottságokat fel fogják ismerni. - Mégis azt kell, hogy mondjam, itt Budapesten nagyon sok fiatallal és nem annyira fiatallal találkoztam, akiknek a leghatározottabb célja ez az irreális cél elérése. Ezt az irrealitást akarják megvalósítani. Hogy Magyarország legyen semleges és fejezze be a kommunista társadalmi modellt. - A kérdést megválaszolni azt hiszem nem tudtuk, még lesz sok alkalmunk rá az elkövetkező hónapok során, hogy a választások esélyeiről, kimeneteléről beszéljünk. Addig is megköszönöm mindkettőtöknek a közreműködést. +++ 1989. június 8., csütörtök
Vissza »

Partnereink

			OSA Archivum
			Index
			1956-os Intézet

Dokumentumok

			Olvasóink küldték
			A SZER hallgatói telefonjai
			MTV2 telefonüzenetek
			Az állambiztonság Napi Operatív Információs Jelentései

MTV2 nézői telefonok:

"- Szeretném megkérni a Telesport műsorvezetőjét, hogy mondja be, mikor kezdődik a tenisz folytatása? Köszönöm. - 295-871-ről beszélek Alex Tamás vagyok, és a Napzártában a Hanglemez igazgatójához. Gondolom, ha lehallgatják, Napzárta előtt még felhívhatnának, és akkor elmondhatnám kérdésemet. - ,Telesportra panasz a foci és a teniszre vonatkozóan /kb. lo jelzés/ (MEGJEGYZÉSEM: - és azt hiszem mindannyiunk nevében, érdekében teszem, A.leírtakért felelősséget, sem telefonszám, sem szövegben nem vállalok, "talán"-ra irtam őket. Ha nem javul a hangminőség nincs értelme annak, hogy az a fontos, hogy nyoma legyen jelszónak.) Köszönöm. Farkas Magdi."

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.

Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.


	mti.hu Impresszum Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.